Látványosan halad a szegedi vasúti elkerülő, vagyis annak a deltavágánynak az építése, amely miatt szeptemberben volt egy komplex vágányzár, ekkor építették be ugyanis a Szeged–Röszke és Szeged–Cegléd vonalakba a delta két végpontján lévő váltókat. A szeptemberi földmunkák során elbontottak egy 160 éves hídfőt is.

November közepén készült fotóink alapján mára elkészült a teljes vágányzat, és be is van szabályozva a sín az új ágyazatban. A deltavágány nem a ceglédi és más fővonalakon jellemző modern, rugós sínleerősítéssel lett megépítve, hanem a hagyományos GEO-rendszerűvel, amely egy rugalmatlan, csavaros leerősítésű technológia. A MÁV az 1990-es évekig ezt használta a fővonalakban is, ám mára csak kis sebességű és forgalmú mellék- és iparvágányokban építik be, mint amilyen az új szegedi delta is.

A MÁV csütörtöki közleménye szerint a hátralévő időszakban a biztosítóberendezési fejlesztések, átalakítások, tereprendezések előzik meg a jövő évi üzembe helyezési eljárást. Jövő tavaszra készül el itt is a tervek szerint a biztosítóberendezési rendszer, ennek sikeres próbaüzeme után a digitális biztonsági és vonatbefolyásoló rendszerek utómunkái is elindulhatnak. A delta emiatt várhatóan csak 2025 őszétől köti össze majd a Budapest–Cegléd–Szeged és a Szeged–Röszke vonalakat.

Bár a felsővezeték-tartó oszlopok már állnak, a felsővezeték maga még nem látható. Ezzel nincsen elkésve a kivitelező, információink szerint az azt a jövőben tápláló móravárosi villamosalállomás építése ugyanis szintén nem áll jól. A MÁV csütörtöki közlése szerint 2025 első negyedévében, vagyis tavasszal helyezhető majd áram alá a teljes Szeged–Röszke vasútvonal, vélhetően a deltával együtt, így addig még van idő.

Az még képlékeny, hogy a villamosítással milyen vonatok fognak Szeged és Szabadka között járni a mostani orosz dízelüzemű motorvonatok helyett, de a MÁV a napokban megerősítette, hogy modern, klímás motorvonatokon utazhatunk majd a röszkei vonal áram alá helyezése után, információink szerint leghamarabb áprilistól. Azt a szerb vasutaktól, a Srbijavoztól tudjuk, hogy egy Flirtet a szomszédaink adnának, ám a dolog még nem kőbe vésett.

A deltavágány a legutóbbi Kormányinfón is előkerült, az elvileg már tavaly átadott Szeged–Röszke vonara ugyanis jövőre is jut ötmilliárd forint emiatt. Építése már évekkel ezelőtt felmerült a Budapest–Belgrád vasúti projekt miatt Szeged felé kerülő tehervonatok és az ide készülő konténerterminálok miatt. Ez közvetlen összekötést jelentene a magyar fővárosba és a vajdasági Szabadkára vezető vasútvonalak között, így Szeged-Rendező állomás érintése nélkül felgyorsulhat az észak–déli és kelet–déli irányú nemzetközi teherszállítás.

Rossz hír viszont, hogy a deltavágány kiépítéséhez az egykori Szabadka–Békéscsaba közvetlen vasútvonal több mint 160 éves hídfőmaradványát (az egykori vasúti híd a mostani budapesti vonalat ívelte át) a deltavágány felőli oldalon el kellett bontani. Az átellenben meglévő hídfőmaradvány azonban megmaradt, mivel nem része a jelenlegi vasútfejlesztési projektnek, így jelenleg egymagában árválkodik a ceglédi fővonal mellett.

Szeged kevéssé ismert vasúti hídját, amihez az elbontott pillér is tartozott, az Alföld–Fiumei Vasút építtette, mely egy magyar vasúttársaság volt a 19. században. Többek között az 1869–1871 között kiépült Nagyvárad–Békéscsaba–Szeged–Szabadka–Eszék-vasútvonal tartozott hozzájuk, aminek a része volt a híd. A vonal Szegednél egykoron külön szintben keresztezte az Osztrák–Magyar Államvasút-Társaság Pest–Szeged–Temesvár vonalát (emiatt hívják a hidat Osztrák hídnak is), a most épülő vasúti elkerülő deltavágány pedig egy teljesen új, sosem létezett kapcsolat lesz.