Útban volt, lebontották egy 160 éves egykori vasúti híd hídfőjét Szegeden

Már évekkel ezelőtt felmerült, hogy a Budapest–Belgrád vasúti projekt miatt Szeged felé kerülő tehervonatoknak és az ide készülő konténerterminálok kiszolgálására épülne egy deltavágányt a városban. Ez közvetlen összekötést jelentene a magyar fővárosba és a vajdasági Szabadkára vezető vasútvonalak között, ezáltal pedig a vonatoknak nem kellene bemenniük Szegedre, hogy irányváltással kétszer is megakasszák az autóforgalmat, mire aztán a kívánt másik vasútvonalon újra elhagyják a várost.

Ez a vasúti elkerülő nem volt fix tétel a Szeged–Szabadka-vasútvonal 2023 őszére elkészült felújításánál, így egy időre el is vetették a megépítését forráshiány miatt. Egy ideig úgy tűnt, nem lesz belőle semmi. Aztán újra elővették, a munkálatok pedig idén nyáron el is kezdődtek, és várhatóan 2025 tavaszán fejeződnek be.

Rossz hír viszont, hogy a deltavágány kiépítéséhez az egykori Szabadka–Békéscsaba közvetlen vasútvonal több mint 160 éves hídfőmaradványát (az egykori vasúti híd a mostani budapesti vonalat ívelte át) a deltavágány felőli oldalon el kellett bontani. Öröm az ürömben, hogy a MÁV szerint a másik oldali, a tervezett deltával átellenben meglévő hídfőmaradvány elbontása nem része a jelenlegi vasútfejlesztési projektnek, tehát nem lesz teljesen feláldozva ez a vasúttörténeti emlék a fejlődés oltárán.

További kényelmetlenség, hogy a vasúti elkerülő építéséhez meg kell bontani a Budapestre és Szabadkára tartó, meglévő vonalakat is, hogy a deltához szükséges váltókat beépítsék, a vágányszakaszt átépítsék és a biztosítóberendezést is telepítsék. Emiatt teljes vágányzár és pótlóbuszozás van szeptember 9–28. között a fővárosba vezető vonalon Kiskunfélegyháza és Szeged között, de a vágányzár érinti a röszkei és a békéscsabai vonalat is.

Szeged imént említett, kevéssé ismert vasúti hídját, amihez az elbontott pillér is tartozott, az Alföld–Fiumei Vasút nevű cég építtette, mely egy magyar vasúttársaság volt a 19. században. Többek között az 1869–1871 között kiépült Nagyvárad–Békéscsaba–Szeged–Szabadka–Eszék-vasútvonal tartozott hozzájuk, aminek a része volt a híd.

Blazovich László Az Alföld–Fiumei Vasúttól a vasútvillamosig című kötetéből derül ki, hogy 1869. szeptember 11-én adták át a forgalomnak a Szeged-Rókus–Zombor szakaszt, aminek hídja már egy itt fentebb látható, 1863-as fényképen is látható volt. Ha ebből indulunk ki, akkor legalább 161 éve épült a híd.

A vonal Szegednél egykoron külön szintben keresztezte az Osztrák–Magyar Államvasút-Társaság Pest–Szeged–Temesvár vonalát (emiatt hívják a hidat Osztrák hídnak is), és annak idején nem volt átjárás a kettő között, így a most épülő vasúti elkerülő deltavágány egy teljesen új, sosem létezett kapcsolat lesz.

A híd nyílását valamikor 1966 és 1970 között bonthatták el, előbbi évben ugyanis született róla egy szakvélemény, miszerint 1926-ban átépült vasszerkezete már nincs használatban, a vasúti pályát ugyanis már pár évvel ezelőtt elbontották fölüle. Az 1970-es hídvizsgálat jegyzőkönyve szerint pedig már nem volt meg a nyílás szerkezete, így maradtak meg csak a téglából épült hídfők.

Az évtizedes szakvélemény szerint fel kellett volna újítani, ám erre végül nem került sor. Elavult volt, rácsozata hiába volt vasból, ha a hossztartója, amin a sínszálak is futottak, fából készült. A hídfők és támfalak tégláját betonnal kellett megerősíteni, és valószínűleg magasítani is kellett volna az átjárón, hiszen a mára kiépült felsővezeték nehezen fért volna el alatta.

Volt egy köztes pillére is az Osztrák hídnak, amit 1966 után nem sokkal bonthattak el, hiszen mára csak a két hídfő maradt meg – legalábbis idén nyárig, amikor a délit hirtelen elbonttatták.

A Szegeder együttműködik a Telexszel, hogy Magyarország minden tájára eljussanak a legfontosabb és legérdekesebb szegedi történések. Ez a cikk ezen együttműködés keretében a Telexen is olvasható.