November 4-én vált kereshetővé az egykori állambiztonsági szervek fennmaradt iratainak egy része a Nyitott Akták internetes adatbázisában. A nyilvánosságra hozott dokumentumok között szerepel Karikó Katalin 6-os kartonja is, amelyet korábban egy, a Csongrád megyei állambiztonsági hálózatot feldolgozó könyvben ismertettek.

A most hozzáférhetővé vált beszkennelt dokumentum alapján Karikó Katalint 1978. október 31-én szervezték be, a kartont pedig november 2-án keltezték. Ekkor a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központjában dolgozott tudományos segédmunkatársként.

A dokumentum szerint titkos megbízotti minősítést kapott, „Lengyel Zsolt” fedőnéven tartották nyilván, beszervezésének alapjaként pedig a „hazafias” indoklást tüntették fel. A foglalkoztatás területe a kémelhárítás volt, vagyis az állambiztonság III/II-es csoportfőnökségének tevékenységi körébe tartozott.

A karton Salgó Lászlót nevezi meg a beszervezést végző tisztként. Salgó ekkor a Csongrád megyei rendőr-főkapitányság állambiztonsági III/II-es osztályán dolgozott. A dokumentum alsó részén található átadási táblázatban egy 1979. október 31-i bejegyzés is olvasható, szintén a Csongrád megyei III/II-es osztály és Salgó László nevének feltüntetésével.

Karikó Katalin már 2021-ben elismerte, hogy aláírta a beszervezési nyilatkozatot, ugyanakkor azt állította, hogy erre kényszerítették. A Telexnek akkor elmondta: 1978-ban, amikor tudományos segédmunkatársként munkába állt, felkeresték, és édesapja 1956-os múltjára hivatkozva a szakmai karrierje ellehetetlenítésével fenyegették meg.

Karikó édesapját, Karikó Jánost 1957-ben felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, elbocsátották munkahelyéről, és négy évig nem kapott munkát. A kutató azt mondta, tudta, hogyan működik a rendszer, félt a következményektől, ezért aláírta a beszervezésre vonatkozó dokumentumot.

Azt is közölte, hogy az ezt követő években semmilyen írásos jelentést nem adott, és senkinek nem ártott. Tudományos tevékenységének folytatása érdekében végül el kellett hagynia az országot: 1985-ben az Egyesült Államokba költözött.

A 6-os karton azonban önmagában nem bizonyítja, hogy Karikó ténylegesen együttműködött az állambiztonsággal. Ez a dokumentumtípus a hálózati nyilvántartás része volt, amelyben az állambiztonság a beszervezett személyek, illetve a meghiúsult beszervezések adatait is rögzítette. A kartonon szereplő besorolás tehát azt mutatja meg, hogyan tartotta nyilván az illetőt az állambiztonság, de nem derül ki belőle, hogy később milyen tevékenységet végzett.

A kartont ráadásul nem a beszervezett személy írta alá, hanem az állambiztonság tisztjei. Ahhoz, hogy bárkiről meg lehessen állapítani, hogy jelentett-e, további iratokra, elsősorban a jelentéseket tartalmazó munkadosszié vizsgálatára lenne szükség.

Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója 2021-ben a Válasz Online-nak arról beszélt, hogy Karikó Katalin munkadossziéjának nincs nyoma a levéltárban. A munkadosszié, vagyis az M-dosszié volt az a dokumentumgyűjtemény, amelyben a hálózati személyek által adott jelentéseket és az azokkal kapcsolatos intézkedéseket tárolták.

Ezért szerinte a rendelkezésre álló levéltári bizonyítékok nem cáfolják Karikó állítását arról, hogy nem adott jelentéseket.

A Karikó Katalinról fennmaradt dokumentum tehát azt bizonyítja, hogy az állambiztonság 1978-ban titkos megbízottként tartotta nyilván, és beszervezését is rögzítette. Azt azonban nem igazolja önmagában, hogy a kutató a későbbiekben valóban jelentett volna a szolgálatoknak, vagy bárkinek kárt okozott volna. A beszervezési nyilvántartás és a tényleges ügynöki tevékenység bizonyítása két külön kérdés.