100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
Szerdától a nyitottaktak.hu oldalon teljesen nyilvános, azonosítás nélkül is használható adatbázisban lehet keresni a kommunista állambiztonság hálózati személyei között.
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) három irattípust tett közzé, a negyediket, a beszervezési dossziékat 2027. február 25-én hozzák nyilvánosságra. A részletek a levéltár alagsori iratraktárában tartott kormányzati sajtótájékoztatón hangzottak el, amelyről a Telex tudósított.
Az adatbázisba most ez kerül fel:
- Mágnesszalagos hálózati adattár: ez a legbővebb irategyüttes, körülbelül 55 ezer olyan ember nevével és alapadataival, aki valamilyen formában szerepelt az állambiztonság hálózati nyilvántartásában. A levéltár 18 ilyen szalagot őriz. A titkosszolgálat a hetvenes évektől a rendszerváltásig használta őket, és ahogy Ruff Bálint miniszter a bemutatón észrevette, Angliában gyártották őket.
- Beszervezési naplók: az 1957 és 1962 között keletkezett naplók körülbelül 25 ezer nevet tartalmaznak, a beszkennelt oldalon a személy neve látható.
- 6-os kartonok: ezek a leginformatívabbak. Az első oldalon a személyazonosító adatok állnak, a hátoldalon pedig az, ami az illető tényleges állambiztonsági tevékenységét mutatja, például hogy meddig tartották nyilván.
Cseh Gergő Bendegúz, az ÁBTL főigazgatója szerint a 6-os kartonon a valódi név, az anyja neve és az állampolgárság mellett a beszervezők neve, a beszervezés alapja, a hálózati (fedő)név és az is szerepel, milyen területen foglalkoztatták az illetőt. A karton önmagában azonban nem bizonyítja, hogy valaki működő besúgó volt: a Belügyminisztérium 1972-es nyilvántartási utasítása szerint a kartont minden beszervezett személyről ki kellett tölteni, és azokról is, akiknek a beszervezése meghiúsult.
A főigazgató ezért arra kérte a keresőket, hogy egyetlen adatbázis-bejegyzés alapján ne ítélkezzenek. Az állambiztonságnál is voltak teljesítménykényszerek, olyanokat is informátornak tüntettek fel, akik soha nem adtak jelentést. „Ha valaki rátalál egy ismerős, egy rokon névre, inkább kíváncsi legyen és érdeklődő, ne ítélkező. A levéltár aztán sok más forrásból tud segíteni, és mélyebben meg lehet ismerni egy emberi sorsot” – mondta. A jelentéseket tartalmazó munkadossziék az érintettek számára továbbra is kutathatók.
Magyar Péter miniszterelnök szerint a diktatúra által beszervezett emberek közül sokan maguk is áldozatok voltak. Cseh Gergő Bendegúz szerint egy diktatúrában rengetegen voltak egyszerre áldozatok és elkövetők: a titkosszolgálat sokakat azzal zsarolt, hogy megakadályozza a családtagjaik előmenetelét vagy egy külföldről rendelt gyógyszer megérkezését, másokat azzal, hogy nyilvánosságra hozza a szexuális irányultságukat.
A főigazgató szerint a Rákosi- és a Kádár-korszakban összesen 150 ezer hálózati személy dolgozott a titkosszolgálatoknak. Az iratok azonban hiányosak, mert 1956-ban jelentős mennyiség veszett oda, 1988–89-ben pedig, amikor a rendszer már érezte a bukását, rengeteg beszervezési iratot ledaráltak. Cseh korábban úgy becsülte, hogy a most megismerhető 50–60 ezer név mögött 5–8 ezer olyan ember lehet, aki még él, és közülük 1–2 ezer lehet munkaképes korú. Papp István, az ÁBTL tudományos főosztályának vezetője már szeptember végén úgy fogalmazott: „Szinte mindenki fog hálózati személyt találni a családban.”
Magyar Péter a sajtótájékoztatón az 1990-es rendszerváltás nagy mulasztásának pótlásáról beszélt, mert sok közép-európai országban nyilvánosságra hozták a beszervezettek aktáit, Magyarországon viszont ez elmaradt. A kormányt rajta kívül Tarr Zoltán, Ruff Bálint és Görög Márta miniszter, valamint Szondi Vanda kormányszóvivő képviselte. A levéltár légkondicionált termeiben öt kilométernyi iratanyagot őriznek, és ez folyamatosan bővül.
Az aktanyilvánosságról szóló törvényt az Országgyűlés szeptember 15-én fogadta el. Az első adag eredetileg október 22-én jelent volna meg, a hatálybalépést azonban a Tisza-frakció november 4-re tolta, mert az iratok átvizsgálása több időt igényelt. A nyitás előtti napon Orbán Viktor volt miniszterelnök saját iratait osztotta meg, azt bizonygatva, hogy sorkatonaként megpróbálták beszervezni, de ő ezt visszautasította.














