Botka László szegedi polgármester a Facebook-oldalán azt írta, nem érti, miért kellett 37 évvel a rendszerváltás után nyilvánosságra hozni az állambiztonsági hálózati személyek nevét. Szerinte olyan szülőkről, nagyszülőkről van szó, akikből tízből kilenc már nem él, így megvédeni sem tudják magukat. Ő is átnézte a listát, és meggyőződött róla, hogy egyetlen szülője, nagyszülője vagy közvetlen hozzátartozója sincs rajta, „de utáltam, hogy meg kellett néznem!”

A kommunista állambiztonság hálózati személyeinek adataiban szerdától bárki kereshet a nyitottaktak.hu oldalon. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) három irattípust tett közzé, ezek közül a legbővebb, a mágnesszalagos adattár a levéltár sajtótájékoztatóján elhangzottak szerint nagyjából 55 ezer ember nevét és alapadatait tartalmazza.

Botka részvétét fejezte ki azoknak, akik ismerőst találtak a listán, mert szerinte egy diktatúrában áldozatból is bűnöst kreáltak. „Nem tudunk ítélkezni egy olyan korszakról, amelyben nem éltünk” – írta, a bejegyzéshez pedig a szmo.hu egyik cikkét osztotta meg, amelynek címe szerint Ceglédi Zoltán az ügynökakták miatt üzent a miniszterelnöknek.

A posztban saját átvilágítását is felidézte. Ahogy írja, 1994-ben, 21 évesen lett Szeged egyéni országgyűlési képviselője, és az általa Állambiztonsági Múltat Feltáró Bizottságnak nevezett testület hivatalos idézéssel őt is behívta. Azt válaszolta, hogy 1989-ben 16 éves volt, és saját szavai szerint ő volt az első képviselő, aki a fordulat után lett nagykorú. Fiatalosan „cinikus” levelében azt is megkérdezte, hogy Zsóka óvó nénijét vagy Judit tanító nénijét akarják-e tanúként beidézni. Egy hónap múlva az Átvizsgáló Testülettől jött a válasz, hogy ő az egyetlen, akinél eltekintenek a meghallgatástól. Az 1994-es átvilágítási törvény hatálya valóban kiterjedt az országgyűlési képviselőkre.

A bejegyzés alatt hamar vita kerekedett, és sokan nem értenek egyet a polgármesterrel. A visszatérő érv az, hogy szükség volt a nyilvánosságra, csak évtizedekkel korábban kellett volna megtenni. „Ha nem nézünk szembe a múlttal, akkor nincs jövő” – írta egyikük, egy másik szerint így végre „nem zsarolhatnak senkit a listával”. Egy hozzászóló, aki saját bevallása szerint a rendszerváltáskor 22 éves volt, úgy látja, ezt „’89 után rögvest, azonnal” meg kellett volna tenni, és nagy felelősséget tulajdonít a parlamenti képviselőknek, köztük Botkának is.

Egy hosszabb hozzászólás arra figyelmeztetett, hogy a kérdést nem lehet csak a hálózati személyek és leszármazottaik felől nézni, mert a megfigyelt, bebörtönzött, pályájuktól megfosztott áldozatoknak sem volt soha esélyük a védekezésre: „Az igazság nem évül el.”

A levéltár főigazgatója, Cseh Gergő Bendegúz arra kérte a keresőket, hogy egyetlen adatbázis-bejegyzés alapján ne ítélkezzenek, mert a 6-os kartont azokról is ki kellett tölteni, akiknek a beszervezése meghiúsult. A beszervezési dossziék 2027. február 25-ig kerülnek nyilvánosságra. Az aktanyilvánosságról szóló törvényt szeptember 15-én fogadta el az Országgyűlés 149 igen szavazattal és 35 tartózkodással. Szegeden az első napon a megyés püspök kartonja keltett feltűnést: Kiss-Rigó Lászlót 1989-ben vette nyilvántartásba az állambiztonság, holott korábban többször tagadta, hogy beszervezték volna.