Hidak, vasutak, közutak fejlesztése és építése Szegeden – ezeket a beruházásokat jelentették be a pénteki Botka–Lázár-találkozón

A Botka–Lázár-találkozón elhangzott fontosabb, tervezett és már épülő szegedi fejlesztések:

„Polgármester úr a házasságkötő teremben látott minket vendégül, és azzal kezdte, hogy itt csak igent lehet mondani a feltett kérdésekre” – kezdte a hangulatot oldandó Lázár János építési és közlekedési miniszter Botka László szegedi polgármesterrel közös sajtótájékoztatóját pénteken délelőtt. A szimbolikus teremválasztás kapcsán megemlítette, hogy mindketten együtt vannak a politikában már 2002 óta, így „22 év együttélés után mi mást mondhatna, mint igen”, utalva arra, hogy most félretették jól ismert ellentéteiket.

A szegedi Városházán az építési miniszter vidéki turnéja keretében tárgyalt a helyi beruházásokról a várossal, elsősorban a kínai BYD elektromosautó-gyára kapcsán, de rögtön három híd fejlesztéséről is szó esett. A gyárberuházás állítólag gyorsabb tempóban halad a várakozásokhoz képest, 2025 végén már beindulna a termelés, így ezt az infrastruktúrának is le kell követnie – hangzott el. Ezért elsősorban a vasútvonalakat kell rendberakni, vasúti terminált, kiszolgáló utakat építeni és a szennyvízkérdést megoldani. A vasút azért is fontos, mert uniós szabályozások miatt ekkora gyárból közúton nem szabad szállítani a környezeti terhelést minimalizálandó.

Lázár János még 8 óra magasságában érkezett meg a Városháza elé, itt fogadták őt a helyi politikai élet képviselői, élükön a polgármesterrel. Lázár és Botka külön terembe vonultak tárgyalni, majd közös megbeszélés következett a Városháza és a Minisztérium emberei között, és ezt követően tájékoztatták a sajtót.

A legfontosabb fejlesztésekről az alábbiakban írunk részletesebben:

Három híd, harmadik híd, négy sáv

A Belvárosi híd az ország egyetlen önkormányzati tulajdonú közúti tiszai átkelője, itt korrózióvédelemre és állagmegóvásra ad az állam 2 milliárd forintos gyorssegélyt, ezt az azonnali támogatást már decemberben utalja a kormány a városnak – ígérte meg Lázár.

A szegedi harmadik híd jelenleg az egyetlen olyan Tisza-híd, melyről konkrét tervek vannak az asztalon, így esélyes, hogy még ebben a kormányzati ciklusban döntés szülessen a megvalósításról is. Ám először a szegedi egyetemmel kell megegyezni Lázár szerint, mivel a híd nyomvonala érinti a hőközpontjukat is, és a híd építése előtt összesen 6 épületet kell kiváltani 8–10 milliárd forintból. Tehát 2026 áprilisára jutunk el odáig, hogy a híd építéséhez kivitelezőt találnak, aki elkezdheti a munkát az egyetemi építkezések után. Az első ütemben még nem épülne ki a vasút az új hídon, de ez elenegedhetetlen lesz, főleg ha a Szeged–Temesvár-vasútvonalat is megépítené a kormány.

A harmadik az algyői Tisza-híd, melyet Lázár szerint már a Szeged és Debrecen közötti 47-es út tervezett négysávosításának első ütemébe –Békéscsaba–Mezőberény szakasz bővítése – bele tudnák gyömöszölni, szintén 2026-os kivitelezési döntéssel. A hídra már készülnek a kiviteli tervek, eszerint a meglévő pálya mellé építenének egy teljesen új 2x1 sávos pályát, a régit pedig felújítanák, így a kettő együtt lenne 2x2 sáv. A 47-es út Hódmezővásárhely–Békéscsaba szakasza a 2030-as évekre bővülne csak 2x2 sávosra.

Botka László és Lázár János közös sajtótájékoztatója a szegedi Városháza Tisza Lajos termében 2024. november 15-én

Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder

Szegeden az 5-ös utat 5,5 milliárd forintból négysávosítják az M43-as feljáróig, a beruházást a Colas út fogja elvégezni. Itt már a szerződés is jóvá lett hagyva, a folyamatot viszont gyorsítanák, így már 2025 végére is elkészülhet. Négysávúsítják a Sándorfalvi utat is az M43-asig, és szintén négysávos lesz a gyár Szeged felőli oldalán végigfutó, a kiskundorozsmai 502-es út folytatása a Budapesti és Sándorfalvi utak között, itt folynak a tervezések.

Ceglédig megújulhat a vasútvonal

Lázár szerint soron kívül rendelték el a Cegléd és Kiskunfélegyháza közötti vasúti szakasz korszerűsítésének megtervezését a BYD-gyárból kigördülő autók vasúti szállítását segítendő. Szintén előrehozva, 2026-ban elindulhat előbbi folytatásában a Kiskunfélegyháza és Szeged közötti vasúti szakasz teljes átépítése és bővítése. Itt már a beruházás következik, uniós hitelből, 175 milliárd forint értékben. Ez 2027-re, mire felfut a BYD-gyár termelése, el is készülne Lázár szerint. Bár a vasútfejlesztés a BYD gyára miatt létfontosságú, abból a személyszállító vonatok is profitálnak majd.

Villamos- és trolibuszbeszerzés is lenne, hiszen a kínai autógyár felborítja a város helyi és helyközi közlekedését is, amit emiatt át kell alakítani – erről a MÁV–Volán, az SZKT és a városi közlekedési szakemberek egyeztetnek majd. A szegedi járműbeszerzést Lázár szerint megpróbálják az uniós 1600 milliárdos kötöttpályás forráshoz rendelni utólag. Amennyiben nem jönnének uniós források, hitelt vennének fel.

A gyár logisztikáját segítő vasúti terminál kapcsán is tárgyalnak, hogy ne legyen megépítve a tervezett, az M43-as autópályától északra lévő vasúti bekötés és terminál – ezt a Szegeder kérdésére erősítette meg Lázár János. A miniszter szerint ehelyett a költségeket csökkentve, magántőke bevonásával a Metrans már eleve tervezett kiskundorozsmai termináljával oldják meg ezt a problémát, azaz Dorozsma mellől szállítják majd a Szegeden elkészült autókat Nyugatra.

Röszkénél is lenne egy vasúti terminál, itt kínai–szerb–magyar háromoldalú együttműködéssel a schengeni övezet legnagyobb határátkelőjét kívánják létrehozni 100 milliárdos nagyságrendű kínai hitelből.

Plázásított Nagyállomás buszpályaudvarral

Szó esett továbbá arról is, hogy a BYD-gyár szennyvizét el kell vezetni. Ahogy Botka László a sajtótájékoztatón említette, töredéke lesz a gyár ivóvízigénye a debreceni akkugyárakhoz képest. A szegedi vízbázis nincs veszélyben, és nem érinti majd hátrányosan a szegedi szennyvízkezelési kapacitást sem a BYD üzeme – hangzott el a Városháza Tisza Lajos termében. A gyár körüli vízügyi beruházások már zajlanak.

November 30-ig születne egy felhívás a szegedi Nagyállomás üzemeltetésére és egy közös ingatlanfejlesztés megvalósítására magántőke bevonása mellett. Ez az a bizonyos „plázásítás”, ennek része lenne a Mars téri buszpályaudvar kiköltöztetése is a Nagyállomás mellé, Lázár ígérete szerint szintén 2026 körülre. A Mars téren eközben megmaradna a helyi buszközlekedés és a helyközi járatok is megállnának, de egyben értékes terület szabadulna fel a város számára, az építési miniszter szerint itt lakó- vagy irodaház-beruházásokat lehetne megvalósítani.

Az új állami beruházási törvény szerint az 50%-nál nagyobb állami vagy uniós forrásból épülő helyi projekteket Lázár minisztériuma saját hatáskörbe vonhatja. Most viszont kötöttek a várossal egy megállapodást, hogy Szeged mentességet kap ez alól, az állam csak felügyelőként lesz jelen ezekben a projektekben.

Az alapvetően derűs, de a kormány és az önkormányzatok közötti ellentéteket nem véka alá rejtő tájékoztatón előkerült a tervezett iparűzésiadó-többletének elvonása is. Botka László szerint bár nem ismerjük még a pontos jogszabályt, az állam eddig is sok pénzt vont el a várostól a szolidaritási adóval, az újabb 1 milliárd forint mellett is. Lázár János úgy véli viszont, hogy ez nem elvonás, hiszen visszajuttatják más módon a pénzt a városnak. Botka erre megjegyezte, hogy az iparűzési adó a nyolcmilliárd forintos tömegközlekedésre megy, azaz nem luxusfejlesztésekre fordítják azt. Lázár annyit felelt, hogy „Szeged nem a legjobb példa az áldozati szerepre ebből a szempontból”.