Meglepte a szakmát a szegedi vasúti konténerterminál: tervrajzon a Metrans telephelye

Mint azt elsőként megírtuk, konténerterminál és vasúti elkerülő épülhet Kiskundorozsmán. A korábban csak opciósan felmerült szegedi vasúti elkerülő, azaz a reptér alatt lévő deltavágány megépítését már a kormány is támogatja feltételesen, miközben a semmiből bejelentett konténerterminál, amelyet egy magánvállalkozás, a Metrans építene Szeged-Kiskundorozsmán, alaposan meg is lepte nem csak a szakmát, de minket, szegedieket is.

Szegednél a szabadkai vonal felújtásának részeként egy új ívet terveztek építeni, amely összeköti a főváros felé vezető 140-es és a szabadkai, épp felújítás alatt álló 136-os vasútvonalakat, kvázi elkerülve a várost. Ez egy teljesen új dolog, korábban nem létezett ilyen irányú vasúti kapcsolat, ráadásul a repülőtér melletti tavakon át vezetne. Ez az ív korábban opciós tétel volt, ami azt jelenti, hogy csak abban az esetben épülne fel, amennyiben van rá forrás, illetve szükség lesz rá.

A Szeged–Szabadka vasút felújításánál az elsődleges szempont az volt, hogy a Budapest–Belgrád vasútvonal forgalmát, pontosabban a balkáni tehervonatokat ideiglenesen városunk felé vezessék, amíg a vonal le van zárva az átépítés miatt. Ez idáig rendben is van, csakhogy kérdés, mire kell ez a deltavágány, ha mire megépülne, már szinte nem lenne rá szükség. Ekkor jött

derült égből villámcsapásként a hír, hogy Szegeden is építenének konténerterminált.

Így aztán a két dolgot össze is lehet kötni: mivel a Metrans terminálja a Szegedi Ipari és Logisztikai Központban (SZILK) lenne a Hansa-Kontakt CBA áruháza és a dorozsmai vasúti felüljáró között – nem pedig az általunk korábban feltételezett, onnan nem messze lévő dorozsmai Ro-La terminál helyén –, a tehervonatoknak le kéne fordulnia Szeged-Rendező pályaudvarra, majd onnan vissza a konténerterminál felé a budapesti vonalon. A deltavágány megépültével viszont egyenesen arra mehetnének, nem lenne akkora erőfeszítés. Találtunk is egy tervrajzot a Metrans létesítményéről:

A tervrajzból leszűrhető, hogy ez nem lenne egy olyan hatalmas terminál a két vasúti vágánnyal, mint mondjuk a zalaegerszegi, amellyel egyébként a szegedi deltavágány építését is összekötötte a kormány. Ugyanakkor elég méretes, több mint fél négyzetkilométernyi terület lenne leburkolva (567 ezer m²), ahol konténereket tárolhatnának. Az ipari park is adja magát, hiszen rendkívül jó helyen van a reptérrel együtt: a budapesti vasútvonal közvetlen szomszédságában. Így a vasúti kiágazás sem igényel túlzottan nagy területet, ugyanakkor a terminál célcsoportja, illetve a megfelelő úthálózat is helyben van.

A szegedi terminál építésének ilyetén módon való bejelentése alaposan meglepte a szakmát.

Cikkünk végén meg is jegyeztük, hogy felmerülhet a kérdés, milyen időtávban és milyen teherforgalommal számolnak errefelé, mivel a Budapest–Belgrád vasútvonal felújításával már vélhetően arra fognak haladni a tehervonatok Szeged helyett, ezzel szinte értelmét veszítve. Erre is választ ad az az írás, amely a kétheti Magyar Vasút nevű lapban jelent meg nemrég. Ebben szintén megjegyzik, hogy Szegednél a szabadkai és a budapesti vasútvonalakat összekötő deltavágány tervezése és kivitelezése alapvetően a Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztésével összefüggésben merült fel. Ennek építése idején két–három éven át erre közlekednének majd a tehervonatok,

ám utána csak alkalmilag használták volna ezt az útvonalat az árufuvarozásra.

Mivel a Szeged–Szabadka vonal rehabilitációja némileg késik, idén nyárra sem biztos egyáltalán, hogy villanyvontatással végig járható lesz. Ettől függetlenül a Szeged rendező–Röszke országhatár közötti vasútvonal fejlesztési tenderben opcionálisan a deltavágányra is kértek ajánlatot, de konténerterminálról akkor még szó sem volt. Azt is megjegyeznénk, hogy egy másik cikkünkben kiderült: a személyforgalom és a teherforgalom nem azonos időben indulhat majd el, hiába mondott mindenki mindenféle nyári dátumot. A kivitelezőnek bár két éve van a teljes befejezéshez tavaly novembertől számítva,

a kerülő teherforgalom ideiglenes jelleggel már augusztus 1-től elindulna dízeles vontatással, este 18 óra és reggel 8 óra közötti intervallumban, 40km/h-s sebességgel, vasúti átjáróknál személyi biztosítással.

A vasúti szaklap szerint amennyiben Kiskundorozsma térségében tényleg épülne egy konténerterminál – márpedig úgy néz ki, hogy tényleg –, az forgalmakat venne át a Szabadka–Budapest vasútvonaltól, de egyben új kiszolgálási lehetőséget is teremtene Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megye ázsiai importban és exportban érdekelt cégei számára – kismértékben tehermentesítve ezzel a budapesti terminálokat. Az új terminál ráadásul Temesvár és Arad térségére is lőhetne, különösen Románia schengeni egyezményhez való csatlakozása után, amivel megállás nélkülivé válhatna a határátkelés.

A két iparvágány megépítésének beruházói feladatait a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. ( NIF) kapta meg, a szegedi deltavágány esetében a MÁV bevonásával. A szegedi deltavágány megépítésére a kormány a 2022-es és 2023-as költségvetésből összességében 4,57 milliárd forintot folyósít.