Magánbefektetőkkel alakíthatják át a szegedi Nagyállomást Lázárék
Magántőke bevonásával újítják meg a Nyugati, Keleti és Déli, valamint a debreceni, győri és szegedi állomásokat, jelentette be Lázár János építési és közlekedési miniszter Debrecenben. A projekt összköltsége több százmilliárd forintot is elérhet, a tőkebevonást célzó tendert pedig hamarosan kiírják.
Lázár János magyarázata szerint az új konstrukcióban a magántőke bevonásával tervezik újjáépíteni többek között a debreceni vasúti pályaudvart, a beruházás a mintegy tíz, legnagyobb forgalmat lebonyolító pályaudvar korszerűsítése keretében valósul majd meg. A program lényege, hogy a projektben szétválasztanák a vasúti és kereskedelmi funkciókat, emiatt vonzó lehet a beruházás a magánbefektetőknek is, mivel hozzáférhetővé válik számukra a terület.
A Világgazdaság kérdésére a miniszter azt mondta, hogy a pályaudvar-fejlesztést nem koncessziós formában, hanem közös üzletben valósítják meg. „A koncepció az, hogy a Magyar Államvasutak és a magánbefektető egy közös ingatlanfejlesztési társaságot hoz létre, amelyben a MÁV maximum 25 százalék részesedéssel (így a haszonból is ilyen arányban részesülne) bír. Az ingatlant a magyar állam adja, a tőkét pedig a magánbefektető hozza.”
A leendő debreceni pályaudvart úgy kell elképzelni szerinte, mint egy bevásárlóközpontot, amelynek egyik része lesz a vasúti érkezési pont, a többin pedig üzletek, kereskedelmi egységek lesznek. Ez egyébként Nyugat-Európában bevett gyakorlat. Az nem derült ki a miniszter szavaiból, hogy a szegedi vasútállomás esetében – melynek főépületét még 2006-baan újították fel teljesen – hogyan nézne ki a projekt, kapcsolódna-e a fejlesztés például a tervezett harmadik Tisza-hídhoz. Többek között erről is kérdeztük az Építési és Közlekedési Minisztériumot, amint válaszolnak, azt megírjuk.