Bukhatja Szeged a BYD-pénzt a kormány új tervezete miatt? Sok még a kérdés

Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter hétfő délután bejelentette, 2025. január 1-től el fog indulni a Versenyképes járások program. Ez azt jelenti, hogy az iparűzési adót is átalakítják, mivel ebből a bevételből finanszíroznák a programot. Ha arról van szó, amire elsőre gondolunk, Szeged nem fog jól járni.

A tervezet szerint az iparűzési adó 2025-ös többlete kerülne be egy területfejlesztési alapba, és erre a pénzre tudnának a járások (ez a közigazgatási szint a település és a vármegye között) pályázni. A többletet úgy számolják, hogy a 2024-es szintig az önkormányzatok továbbra is megkapják a bevételeiket az iparűzési adóból, de ha ennél több pénz folyna be 2025-ben, azt a többletet az állam elvonja.

Ez Szeged esetében különösen érdekes kérdéseket vet fel. A kínai BYD tavaly bejelentett szegedi gyárberuházása még csak most indult el, vagyis tudomásunk szerint az általuk befizetett iparűzési adó még egyáltalán nem jelentős, azaz 

előfordulhat, hogy elesik a város a BYD által befizetett iparűzési adó jelentős részétől.

Az még nem tiszta, hogy az elkövetkező években is marad-e a 2024-es szintű iparűzési adó, vagy fokozatosan fogják ezt növelni, mindig az aktuális évi többletet újra elosztva. Ami most megfogható, hogy az innen rendelkezésre álló forrás a Pénzügyminisztérium kalkulációja szerint 65 milliárd forint lesz.

Az új rendszer kapcsán kérdeztük a szegedi önkormányzatot is, például azt, hogy valóban eleshet-e Szeged a BYD adójától, vagy mennyire érintené hátrányosan a várost a Versenyképes járások program. Kérdéseinkre Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester azt írta lapunknak, hogy „mivel nem ismerjük a javaslat tényleges szövegét, egyelőre nem tudunk véleményt alkotni a hatásáról sem”.

A program lényege, hogy az iparűzési adó 2025. évi többlete kerülne be a területfejlesztési alapba, ami „visszapályázhatóvá” válna a járások számára. Ezek külön kategóriákra lesznek osztva, Szeged a legmagasabb, 1 milliárd forint feletti kategóriába kerülne a győri, debreceni, székesfehérvári, budakeszi, kecskeméti, érdi és miskolci járással együtt. Vagyis ennél nagyobb összeget pályázhatnának meg ezen városok, ám mivel valószínűleg jobban nőne az iparűzési adó jövőre az adott településeken, így valószínű, hogy Szeged számára is mínusz lehet a történet.

A 174 magyarországi járásból

• 135 olyan van, ami 250 millió forintos pályázati összeggel rendelkezne,
• hat megyeszékhely pedig 500 millió forintos keretet kap. A vármegyeszékhely-központú járások esetében is igaz az, hogy ha az iparűzésiadó-többlet nem éri el az 500 millió forintot, a költségvetés kipótolja azt 500 millió forintig.

A tervek szerint 141 járás jut majd nagyobb fejlesztési forráshoz, mint ami az iparűzésiadó-többlete lenne, és 33 olyan járás van, ami várhatóan 250 millió forint feletti többlettel rendelkezik majd 2025-ben.

A másik bökkenő, hogy ezek a többletösszegek csupán pályázással érhetőek el. Ezen pályázatok tárgyát, ahogyan a prioritásokat is, mind a kormány jelöli meg az előző év őszéig. Az ATV erre vonatkozó kérdésére Navracsics miniszter azt mondta: ez nem “centralizáció”, hiszen visszapályázhatják a járások a többletet – 250 millió, 500 millió és 1 milliárd forint fölött is.