Lázár János a Mandinernek adott interjúban jelentette be, hogy 2015 őszén indított Modern Városok Program tulajdonképpen lezárul idén: „Az ajtóm minden politikus előtt nyitva áll, most éppen a megyei jogú városok polgármestereit fogadjuk a kollégáimmal, mert rövidesen dönteni fogunk a Modern Városok Programról is. Nem tagadom: a lezárás szándékával.” Az építési és közlekedési miniszter szerint ugyanis „eltelt hét év, érdemes összegezni. Ami ennyi idő alatt sem tudott elindulni, annak már nem sok legitimitása lehet.”

Az a korábbi idézetből is látható, hogy a program lezárásáról, vagyis a rossz hírről már nem Orbán Viktor, hanem Lázár János tárgyal, és nem a polgármesterekhez utazik, hanem nekik kell felmenniük a miniszterhez. A Szabad Európának ellenzéki és kormánypárti képviselők is nyilatkoztak, egyaránt rendkívül korrektnek minősítették Lázár János megbeszéléseit, elmondásuk alapján nem az a kormány célja, hogy politikai alapon kivételezzen egyes településekkel, hanem hogy a még rendelkezésre álló pénzből a lehető legtöbb beruházást sikerüljön végigvinni.

Az egykoron 3500, majd 4000 milliárd forintosra tervezett program egy része valósult csak meg. A lap össze is szedte a teljesség igénye nélkül, hogy egyes városokban hogyan állnak a kivitelezéssel. Azt írják, bár jelentős különbség van egyes helyszínek között, ez valószínűleg sokkal inkább objektív okoknak tudható be. Nyíregyházán (és Debrecenben) szinte százszázalékos a program megvalósítása, Eger is jól áll, de például Győr esetében húszból tizenkét projekt valószínűleg elúszott.

Érdekesség, hogy a lap kérésére a szegedi önkormányzat nem küldte el a Modern Városok Program Szegeddel kapcsolatos információit. A kormányközeli Világgazdaság arról írt nemrég, hogy szinte semmi sem valósult meg a programból a városban, ami igaz is, de mindezt úgy állították be, hogy az önkormányzat a kerékkötő. Holott a Szabad Európának polgármesterek azt nyilatkozták, az önkormányzatok hiába végeztek el mindent időben és készültek el a tervek, az állam részéről az azóta éppen Lázár János által megszüntetett Nemzeti Infrastruktúra Zrt. annyit késlekedett a közbeszerzésekkel, hogy ellehetetlenültek a projektek. Ennek oka egyébként valószínűleg a forráshiány lehetett.

A Modern Városok Program projektjeiről a Szegeder is gyakran beszámolt külön-külön, de ezúttal ennek apropóján összegezzük, hogy milyen beruházások zajlottak le eddig és mi az, amire egyelőre nincs sok esély.

Ami megvalósult:

• Etelka sori fedett sportuszoda.
• Pick Aréna.
• Szegedi Atlétikai Centrum az SZVSE pályán.
• Inkubátorház a Science Parkban, de a területen az infrastruktúra és közművesítés is kezd beindulni. Tulajdonképpen ez utóbbi az, ami a sportberuházásokon túl megvalósulni látszik Szegeden – valójában nagyrészt a Szegedi Tudományegyetem égisze alatt zajlik –, és racionális gazdaságélénkítő beruházás.

Ami csupán a tervezésig, vagy addig sem jutott:

• A híres-neves új vegyesforgalmú Tisza-híd, vagyis a harmadik híd a Szeged-Makó elővárosi közlekedés fejlesztésével együtt, mely egyelőre a tervezőasztalon van, megvalósítása kétséges.
• A Mars tér rehabilitációja és a buszpályaudvar kiköltöztetése addig nem lehetséges, amíg a harmadik híd és a szegedi nagyállomás mellé meg nem épül egy új intermodális csomópont, erre egyelőre kevés az esély.
• A harmadik hídon túl egy kizárólag gyalogos- és kerékpáros hidat is álmodtak a Tisza fölé, ennek tervei elkészültek, megvalósulása igencsak kérdéses.
• A Szeged és Debrecen közötti gyorsforgalmi összeköttetés is sokszor került szóba, ami a 47-es főút bővítését jelenti. Ennél valószínűleg újratervezésre lesz szükség a négysávosítás miatt, bár Szegedet magát nem nagyon érinti. Lázár János az algyői Tisza-híd négysávosítását is ígérte nemrégiben.
• Az SZTE sportközpontjában idén kezdték volna egy új atlétikai centrum építését, de aztán később lefújták a közbeszerzést.
• A repülőtér fejlesztéséhez már a program indulásakor lerakott egy komplett tervezetet a város, ami az egyedüli racionális bővítési elképzelés, ám eddig még semmi nem történt az ügyben.
• A Belvárosi híd régóta várt rekonstrukciója sem indult még meg forrás hiányában.
• A Tisza, mint Szeged főutcája projekt megvalósítása sem haladt semerre a terveken túl, az önkormányzat akart lépni saját forrásból, de a sorozatos válságok miatt ez végül egyszerűsödött és csúszni fog a megvalósítás.
• A Széchenyi tér felújítása is csak a tervezésig jutott, forrás valószínűleg nem lesz rá.
• Szeged tömegközlekedésének elektromos alapra helyezése is kudarcba fulladt a kormányzati ígérgetések ellenére. Az utóbbi helyett jön négy önjáró SOR-troli az SZKT-hoz, a Volánbusz pedig kap pár kínai BYD elektromos buszt a Zöld Busz Program keretében.

Ezek tehát a szegedi programpontok, amikből gyakorlatilag semmi nem valósult meg, pedig megállapodás is született még 2017-ben, amikor személyesen Orbán Viktor látogatott Szegedre Botka László polgármesterhez. Akkor még 50, illetve 70 milliárd forintra tervezték a teljes keretet, ennek nagy részét tulajdonképpen el is vitte a Tiszavirág Sportuszoda (bruttó 16 milliárd forint) és a Pick Aréna (bruttó 37,2 milliárd forint).

Az viszont nem kőbe vésett, hogy a fenti projektektől el kell búcsúzni. A lapnak azt is megemlítették a források, hogy szinte biztosan lesz hamarosan a kormány részéről valamilyen hasonló kezdeményezés a gazdasági nehézségek ellenére, már csak a 2024-es önkormányzati választások közelsége miatt is.