Kilátóval és függőkerttel épülne Szeged következő hídja

Szeged város önkormányzata nemrég közmeghallgatást hirdetett, amelynek fő témája a leendő, régóta ígért Tisza-híd – vagy ahogyan a városban becézik, a harmadik híd – volt. A szerdai esemény rengeteg érdeklődőt vonzott, megtelt a szegedi Városháza házasságkötő terme. Mindenki meglepetésére egy olyan hidat prezentáltak a tervezők, mely északi oldalán függőlegesen, valamint vízszintesen is impozáns kertfalak létesülnének. Ráadásul a szerkezet felső ívét megnyitnák az emberek előtt, így 13 méter magasban sétálhatunk majd át rajta, de közösségi tereket is terveztek fákkal. A teljes tervezés 2024-ben fejeződne be.

A közmeghallgatást Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester nyitotta meg, aki miután felsorolta a híd megépítésének eddigi fontosabb állomásait, azzal folytatta, hogy azt Orbán Viktor miniszterelnök háromszor is megígérte már a városnak. Ezt követően átadta a szót Nyul Zoltánnak a NIF Zrt. beruházási vezérigazgató-helyettesének, aki azzal kezdte, hogy ez már a tervezési szakasz végső fázisa, amelyhez még soha nem jutottak el.

Ezt a projektet nem lehet anélkül megtervezni, hogy jövőbeni szempontokra ne figyelnének, így több elem is bekerült a tervekbe, amelyekkel később majd könnyebben lehet bővíteni, fejleszteni az érintett területeket. Az engedélyekre vonatkozó kérelmek benyújtása most zajlik, ezért tudnak majd esetleg beleépíteni itt a közmeghallgatáson is elhangzott javaslatokat a projekt tervébe. Nyul kiemelte Mihálffy Béla fideszes parlamenti képviselő munkáját is a kormányzattal folytatott kommunikációban.

Impozáns tervek

A szót Takács Miklós, a tervezést végző FŐMTERV egyik munkatársa vette át, szerinte a nagykörúttól a Szőregi útig beszélhetünk az új hídról: a harmadik hídhoz tartozó úthálózat is jelentős része a projektnek, nem csupán a Tisza feletti rész. Feltárta, hogy az újszegedi oldalon bármikor kinőhet egy új városrész az egyelőre beépítetlen területen, így ehhez is igyekeznek alkalmazkodni. Továbbá szerinte 20–25 éves távlatban elképzelhető az, hogy a szegedi északi híd kapacitását fogja majd elbírni a déli híd is, ezzel

annyira tehermentesítve a kétszer egysávos Belvárosi hidat, hogy érdemes lesz elgondolkodni a gépjárművektől való mentesítésén is.

A terveken négy haladósávot, szegély melletti parkolást, mindkét oldalon megmaradó és megfelelő szélességű zöldsávokat láthattak a jelenlévők. Az út mindkét oldalán az átlagosnál szélesebb járda és biciklisávok lesznek elhelyezve. „Nagyon intenzív a kerékpárhasználat az önök városában” – mondta Takács. Ehhez a nagy igényhez próbáltak alkalmazkodni a szélesebb kerékpárutakkal.

A szegedi oldalon a fő csomópont a vasútállomásnál lenne, amelyet úgy fognak kialakítani, hogy később egy intermodiális állomássá fejlesztés is lehetséges legyen. Ebből arra lehetett következetni, hogy még a hídnál is tovább kell várni arra, hogy a bővítésre nem alkalmas Mars téri buszpályaudvar kikerüljön a Nagyállomás mellé. Fontos információ volt Takács előadásában az is, hogy az újszegedi vasútállomás a projekt következményeként megszűnik és hátrébb kerül: a Szőregi út mellé helyeznék el egy esetleg autóbuszos kapcsolattal a minőségibb közösségi közlekedés érdekében.

Park és kilátó a hídon

Az általa csak „hidas kollégaként” becézett előadótársát úgy konferálta fel Takács, hogy „arról fog beszélni, amit önök már 25 éve várnak, az első ígéretnél én még az egyetem padjaiban ültem”. Vígh Attila azzal kezdte, hogy a tram-traint és a vasúti közlekedést át fogják vezetni egy különálló hídszerkezettel, de ez egy távlati terv egyelőre. Két mederpillér fog állni a Tiszában, és zöld hídról beszélhetünk szerinte, mivel az északi oldalán

függőlegesen, valamint vízszintesen is impozáns kertfalak fognak létesülni,

amelyek a folyó két oldalán levő ártéri erdőket is össze tudják majd kapcsolni. Ráadásul a felső ívet megnyitnák a gyalogosok előtt, így 13 méter magasban sétálhatunk majd át az új hídon. Ez a felső sétány 3 méter széles lenne, míg lent az autók szintjén további 5–5 méter széles gyalogos- és kerékpársáv lesz használható. Továbbá közösségi terek szolgálnának arra, hogy ne szigorúan közlekedésre legyen hasznosítható a híd, hanem élvezzék is használni azt az emberek.

2024-re lenne meg a tervezés

Mihálffy Béla fideszes képviselő a hallgatóságból szólalt fel, ő Nagy Sándor fentebbi megjegyzésére reagált: „Nem tudom, ez kit érdekelt, szerintem senkit” – mondta, majd hozzátette, hogy Nagy „kihagyta azt a 8 évet, amikor az ön elvtársai voltak kormányon, 8 év alatt meg lehet tervezni és építeni egy hidat”. Megígérte, hogy mindent el fog követni, hogy a harmadik Tisza-híd megépüljön. Ekkor valaki bekiabált, hogy „Ülj le!”

„Bízok benne, hogy 2024 végére a forrást is meg tudom, megtudjuk szerezni”

– zárta felszólalását arra utalva, hogy a híd engedélyes kiviteli tervei ekkorra lennének készen. Erre Nagy Sándor válaszolt azzal, hogy egy hidat ígértek meg és az meg is épült az M43-as autópálya részeként. Őt olyan felszólalók követték, akik a vasúti részét kifogásolták a tervnek. Szerintünk az egész központi pályaudvart át kellene helyezni Rókus városrészbe és a tram-train – egyszer majd – Makó felől érkező pályáját a híd közepén kellene vezetni, így egyben meg lehetne építeni a hidat, nem kellene várni a második felére.

Más a kerékpáros közlekedés körtöltésre való felvezetését javasolta és a korábbi gyalogoshíd terveit hiányolta a mostani előadásból, amire megint Nagy Sándor reagált azzal, hogy tervben van egy külön gyalogoshíd, de nem lehet prioritás a déli híddal szemben. Takács Miklós is elmondta, hogy tram-traint egyelőre nem terveznek, de el tudná képzelni azt, hogy nagy vasúti forgalom is mehetne a hídon, „amit lehetletlen elhelyezni a híd közepén”.

Egy másik kérdező, aki az érintett útszakaszon él, meglepődött azon, hogy kétszer kétsávos út lesz és nem a korábbi terv lesz megvalósítva kétszer egy sávval.

„A 70-es években egy ilyen városi autópálya terve korszerű lett volna.”

Szerinte a zöldterületek drasztikusan lecsökkennek, a tömegközlekést pedig úgy fogja érinteni a projekt, hogy a dugóban fognak állni a buszok, mivel a lámpák kivárása után jutnak csak el a megállókba, aztán pedig vissza a forgalomba. Az érintett hozzászólónak Takács azt mondta, azért kell a kétszer két sáv, hogy a Belvárosi hidat esetleg majd tehermentesítsék, például gépjárműtől mentessé tegyék.

A záró vitát Halkó Pál fideszes önkormányzati képviselő kezdeményezte azzal, hogy nehezményezte, hogy a rakparti utat nem vezetik rá a hídra. Ezzel szerinte a szegedi autósokat ledegradálják: „Az autós forgalom rendkívül fontos, mert vannak sokat dolgozó és elfoglalt emberek” – jegyezte meg a politikus. Erre egy fiatal férfi elmondta, több kimutatás is igazolta, hogy a szegedi alsó rakparton szinte nem létezik célforgalom.

A Szegeder kérdéseire Nagy Sándor és Nyul Zoltán adtak választ: egyelőre nem tudják, milyen változásokat fog előidézni a közösségi közlekedésben az, ha megépül a híd. Egy másik kérdésünkre elárulták, a jövőben valamikor elkészülő vasúti rész egy vágányt jelentene, de jelenleg nem tartanak abban a fázisban, hogy a vasúti közlekedés, vagy esetleg az intermodiális állomás tervezését elkezdhessék.

Sokszor megígérték már

Az önkormányzat lapja, a Szeged.hu gyűjtése szerint Orbán Viktor miniszterelnök először 1998-ban, majd 2002-ben is megígérte a kampányban a harmadik Tisza-hidat. Előbbinél még a fideszes Bartha László volt a polgármester, aki 2001-ben arról beszélt, hogy 2006 és 2010 között valósulhat meg a projekt. Jött egy kormányváltás, 2006-ban pedig egy újabb kampány, így Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök szintén hidat ígért a városnak, ám ez végül az M43-as gyorsforgalmi út Móra Ferenc hídja volt, ami meg is épült. Ezek után Orbán 2010-ben arról állapodott meg B. Nagy Lászlóval, a Fidesz akkori polgármesterjelöltjével, hogy még a 2014-ig tartó ciklusban megkezdik az építkezést.

2015 júliusában aztán Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár egy zártkörű rendezvényen azt mondta, hogy biztosan megépül 2020-ig a harmadik Tisza-híd. 2016 januárjában megjelent egy kormányhatározat, mely szerint a feladat a vegyesforgalmú Tisza-híd megépítésének előkészítése és megvalósítása 2020-ig.

A 2014–2020-as EU pénzügyi ciklusban be is volt tervezve a projekt, azonban nem nagyon történt semmi ezzel kapcsolatban egészen 2017. január 30-áig. Ekkor Orbán Viktor miniszterelnök Szegedre látogatott a Modern Városok Program keretében, ahol együttműködési megállapodást kötött Botka László polgármesterrel a projektekről, melynek a vegyesforgalmú, közúti-vasúti Tisza-híd megépítése is része volt. 2017 márciusában aztán egy kormányhatározat is született erről. A projekt előkészítésére 2019. március 31-ét szabták határidőnek, míg a megvalósítására 2022. augusztus 31-et írtak, ami a mai ismeretek fényében lehetetlenül rövid időtáv.

Mint azt egy 2019-es közgyűlési jegyzőkönyvben összefoglalták, a kormány 1,27 milliárd forintot csoportosított volna át a tervezésre, amit a NIF-nek kellett volna elvégeznie, azonban a város 2018. augusztus 16-ai érdeklődésére Gyopáros Alpár azt válaszolta, hogy pénzügyi túlvállalás miatt a kormány később visszavonta a pénzügyi támogatást, így a NIF leállította a tervezést. 2018 nyarán aztán az ITM-től megtudták, hogy a projekt tervezéséhez szükséges dokumentációk össze lettek állítva, forrás esetén a 2021–2027-es EU-s pénzügyi ciklusban lehet szó a megvalósulásról, melyek ellentmondott a korábbiakkal.

Színre lépett egy helyi építési vállalkozó, Nemesi Pál is, aki Botka László kihívója lett a 2019-es önkormányzati választásokon. Hivatalosan függetlenként, de a Fidesz-KDNP beállt mögé. A kampányban egy műszaki háttértartalom nélküli látványtervvel rukkolt elő. A következő években is folyamatosan számoltak be arról, hogyan halad a híd ügye, Nemesi lett az arca a projektnek, ő karolta fel az ütemes megvalósítás témáját is, bár lényegi szerepe nem volt ebben. Nemesi még tavaly májusban egy videóban említette, hogy ha a csillagok állása kedvező, akkor a híd további tervezése az építkezés megkezdéséig még körülbelül 1,5–2 év lesz, míg a kivitelezésre minimum 2 évet említett.

Azonban az időközben kormánybiztossá vált nagyvállalkozót leváltották idén májusban, helyére a Bács-Kiskun megyei fideszes politikus, Bányai Gábor jött. Nemesi szerint azonban ezzel nincs veszélyben a híd megépülte. Palkovics László még a 2022-es áprilisi országgyűlési választás előtt jött Szegedre, majd kilátogatott a jelenleg tervezés alatt álló harmadik Tisza-híd szegedi oldalához, ahol elmondta, a választások utáni napok első programja lesz a harmadik híd.

Egyszerű hídból közúti-vasúti vegyeshíd

Ha magára a hídra, mint mérnöki létesítményre tekintünk, akkor már 1994-ben elkezdődtek az előkészületek. Ekkor módosították ugyanis a város építési szabályzatát, melyet végül többszöri módosítás is követett. Ezekkel 2008-ra alakult ki a mai, véglegesnek tekinthető állapot, már ami a híd elhelyezkedését illeti. 2021-ben jutottunk el oda, hogy megtudtuk, nettó 27 milliárd forintba kerülne a harmadik híd (ez ma már drágább lenne), egyben eltolnák északabbra a hídpályát. Erről Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester szivárogtatott közösségi oldalán. Időközben jöttek kisebb-nagyobb áttervezésekről szóló hírek is, melyek a felszínen tartották a tiszai átkelő témáját.

Szeptember végén már meg is jelent a NIF Zrt. részéről a felhívás a közbeszerzési kiíráshoz, miszerint tervezőt keresnek. Egészen idén januárig kellett várni arra, hogy meglegyen a tender nyertese: a budapesti FŐMTERV tervezhette meg a hidat nettó 684 millió forintért.

Együttműködünk a Telexszel, hogy Budapesten és egész Magyarországon olvashassanak az emberek a legfontosabb és legérdekesebb szegedi témákról és történésekről. Ez a cikk ezen együttműködés keretén belül jelenik meg a Telexen is. Ha szeretnéd, hogy még több sztorit tudjunk feldolgozni, támogasd a Szegedert!