Kósa Lajos egykori debreceni polgármester és regnáló fideszes országgyűlési képviselő szerint 2026-ra Debrecen jelentős ipari központtá válik, így számos új munkalehetőség és munkavállaló érkezése várható. „Mindez rengeteg munkahellyel, s megjelenő munkavállalóval jár, akik nem feltétlen Debrecenben szeretnének lakni. Jó példa erre a folyamatra Mikepércs” – nyilatkozta Kósa a Hajdú Online-nak.
Ebből adódóan Kósa szerint a Hajdú-Bihar megye déli részén található 4-es számú választókerület településvezetőinek fel kell készülniük a munkások fogadására és ellátásuk megszervezésére. Ebben a kormányzati Versenyképes Járások Program nyújthat segítséget szerinte, amely a nagyobb városoktól elveheti az iparűzési adójuk egy részét, hogy azt a kisebbeknek adják oda.
A Debreciner írta meg, hogy a pénteken Hajdúbagoson tartott eseményen, amelyet Vitányi István, a választókerület másik képviselője hívott össze, Kósa mellett Rácz Róbert főispán és Pajna Zoltán megyei közgyűlési elnök is részt vett. Vitányi az eseményt közösségi oldalán úgy kommentálta, hogy a választókerület polgármesterei szinte teljes létszámban megjelentek.
A külföldi munkások kérdése már korábban is vitákat váltott ki a térségben a debreceni akkumulátorgyárak és más nagyberuházások kapcsán. Hajdúböszörményben például tüntetést is szerveztek egy munkásszálló tervezése miatt, míg Hajdúnánáson végül visszavonták azt a javaslatot, amely 143 grúz munkás érkezését támogatta volna. Mikepércs esete különös, mivel ott épp a helyi fideszes polgármester kezdeményezte az eljárást a nagy létszámú külföldi elszállásolás ellen.
Pósán László, Debrecen másik országgyűlési képviselője vasárnap a Tisza Pártnak odaszólva mondta azt, hogy Magyarországon a „nemzeti erőnek köszönhetően nincsenek migránsok”. Ezzel azt állította, hogy a nyugati baloldalhoz képest hazánkban nem szándékoznak migránsokat állampolgársághoz juttatni.
A két politikus kijelentései ellentmondásokat szülnek, például, hogy ha nem külföldről, akkor honnan érkezhet „rengeteg munkavállaló” a térségbe, illetve miért a hajdú-bihari települések feladata a debreceni üzemekben dolgozók ellátása. Továbbá kérdés, hogy a Versenyképes Városok Program által biztosított iparűzési adó valóban segíthet-e, mivel a debreceni járásban lévő beruházásokból származó bevételekből a 4-es számú választókerület települései nem részesülnek.
A régió munkaerőhelyzete a múlt csütörtöki debreceni Business Festen is szóba került. A WHC ügyvezetője, Götl Viktor szerint bár a környéken mintegy 60 ezer embert lehetne munkába állítani, a kompetenciahiány és a szakmai elvárások miatt ez a szám jelentősen csökkenhet, miközben a régió valóban nagy gazdasági fejlődés előtt áll.
Munkásokat elszállásoló konténerépület a szegedi BYD-gyár építkezésén 2024. október 16-án
Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder