Geotermikus energiát is használnak majd a Cserepes sori lakások  – mondta a Portfoliónak Bényi Szabolcs Tamás, a BPA Invest Kft. ügyvezetője. Állítása szerint a szegedi Otthon Start-ingatlanfejlesztésének előkészítése a tervezett ütemben halad.

Azt már tavaly októberben megírtuk, hogy kiemelt beruházás keretében új lakópark épülhet a Cserepes sor végén található 7 hektáros területen. Azóta kijelölték azt a 1,5–2 hektárt Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármesterrel egyeztetve a Cserepes sor 14–18. szám alatt, amelyre az első ütemben építkeznek.

Az első ütemben először még mindössze 150–250, most már minimum 250 lakásról van szó, mivel ez lett az Otthon Start programban való részvétel jogszabályi alapfeltétele Bényi szerint. Így Nagy Sándorral abban állapodtak meg, hogy az építési engedély iránti kérelmüket is 250 lakás építésére adják be, függetlenül a kivitelezés esetleges későbbi műszaki ütemezésétől.

Jelenleg a tervezők az infrastruktúrát dolgozzák ki. A villamosenergia-igény bejelentése megtörtént, a csapadékvíz-, csatorna- és vízhálózat fejlesztése tárgyalási szakaszban van, a végleges úthálózat kialakítása pedig a közműegyeztetések lezárása után indulhat el. A cég geotermikus energia bevonását tervezi, új kút létesítésével vagy meglévő kapacitások lekötésével – ezt még nem tudni.

A következő lépés a városi főépítésszel való egyeztetés, valamint a környezetvédelmi hatásvizsgálat indítása.

Mindeközben a cég jogi kihívások előtt áll, mivel egy új jogszabály értelmében az állam bírságot szabhat ki az Otthon Start programban indult projektekre, ha az ingatlanfejlesztők nem teljesítik annak feltételeit. A vállalat az Alkotmánybírósághoz fordult, mivel szerintük az új szabályozás, amely a már korábban kiemeltnek nyilvánított projektekre, így a szegedi beruházásra is vonatkozik, visszamenőleges törvénykezésnek minősül.

Az utóbbi hetekben több alkalommal írtunk egy hasonló esetről a szolidaritási adó kapcsán. Az Alaptörvény ugyanis egyértelműen leírja, hogy utólagos törvénykezés nem lehet hátrányos az alanyára. Ezt a kormány egyértelműen megszegte a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos jogvédelmet megszüntető rendeletével, amit a TASZ és a bíróságok sem fogadtak el. Sulyok Tamás köztársasági elnök hivatala viszont érdemben nem foglalkozott a kérdéssel.