100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
A kormány külön rendeletben rögzítette, hogy a szolidaritási hozzájárulás beszedése során nem jár az önkormányzatoknak a jogvédelem. A Magyar Közlöny kedd esti számában megjelent dokumentum – a háborús veszélyhelyzet felhatalmazásával – kimondja, hogy az eljárás nem minősül hatósági aktusnak, így nem indítható ellene közigazgatási per.
A rendelet hivatkozik az Alkotmánybíróság múlt heti végzésére, amely szerint a szolidaritási hozzájárulás összhangban áll az Alaptörvénnyel, és nem sérti az önkormányzati jogokat. A kormány értelmezése szerint a díj megállapítása, beszedése és elszámolása a központi költségvetés technikai lebonyolítását szolgálja, ezért jogi kifogásnak nincs helye.
A HVG szerint azonban „az Alkotmánybíróság a múlt héten nem erősített meg semmit, hanem érdemi vizsgálat nélkül visszautasított egy bírói kezdeményezést, mondván: erről egyszer már döntött” – legalábbis Karácsony Gergely főpolgármester így értelmezte a történteket.
2024-ben ugyanis kimondták, hogy a szolidaritási hozzájárulás nem alkotmányellenes, de mivel hivatalosan nem is minősül adónak, a Magyar Államkincstárnak hatósági eljárásban kellett volna megállapítania a beszedendő összeget. Ezt a cikk szerint többször is elmulasztották.
Éppen pár napja írtunk arról, hogy Algyő önkormányzatának bankszámláját zárolta az Államkincstár, miután nem fizették be a szolidaritási hozzájárulás januári részletét. A település vezetése szerint az eljárás jogszerűtlen volt, mivel a fizetési kötelezettségről nem kaptak előzetes határozatot, csak tájékoztató jellegű levelet.
Molnár Áron polgármester nyomatékosította, hogy nem magát a szolidaritási hozzájárulást, hanem az eljárás módját kifogásolják, és nem érti, az Államkincstár miért gondolja azt, hogy az ítélet nem vonatkozik az alföldi településre. A városvezető jelezte, hogy nyitott az összefogásra más önkormányzatokkal a hasonló jogsértések ellen.
A kormány december végén tette közzé az idei szolidaritási hozzájárulások összegét. Ez alapján Szegedtől 5,65, Budapesttől pedig 98 milliárd forintot vonnak el, miközben a kis önkormányzatok mentesülnek a fizetés alól, ha a számított összeg nem haladja meg az 50 millió forintot.
