Az Európai Unió helyreállítási alapjából származó források teljes, 10 milliárd eurót kitevő összegének hazahozataláról beszélt a közlekedési és beruházási miniszter pénteken Budapesten, a kormányszóvivői tájékoztatón, írja az MTI.

Vitézy Dávid a teljes autópálya-koncesszió felülvizsgálatának fontosságát is hangsúlyozta. Példaként az M6-os autópálya Dunaújváros és az érdi tető közötti szakaszát említette, amelynek üzemeltetését a 22 éves koncesszió októberi lejártát követő 11 évre Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségének adta volna a területért akkor felelős tárcavezető egy olyan eljárásban, ami „a közpénzekkel való gazdálkodás legalapvetőbb szabályainak sem felelt meg”. Közlése szerint

az új cég háromszoros áron, 149 milliárd forintért végezte volna el a feladatot,

míg a régi koncesszorral és a Magyar Közúttal jelenleg is folyó tárgyalások során az eredeti ár alá tudott menni a kormány. A miniszter szerint a kormányváltás után egyetlen számítást, ajánlatkérést, a döntést alátámasztó dokumentumot sem találtak az üggyel kapcsolatban. Megállapították, hogy „jogellenes és joghatás kiváltására alkalmatlan volt” a koncessziós megrendelés, ugyanis mind az akkori tárcavezető, Lázár János, mind helyettes államtitkára hatáskör hiányában járt el.

Jelezte: nem kívánják az előző kormányzat által kijelölt koncesszort a szakasz üzemeltetésére igénybe venni. Vitézy Dávid megfogalmazása alapján a cél az, hogy a meghatározott minőségi szinten a legolcsóbb legyen az autópálya-működtetés. Minden autópálya-koncesszióval kapcsolatosan rendelkezésükre álló információt megosztanak a nyomozóhatóságokkal, tette hozzá.

„Személy szerint Lázár János büntetőjogi felelőssége vethető fel az M6-os autópálya-koncesszióval kapcsolatban?” – kérdezte a köztévé, mire Vitézy Dávid úgy felelt, ez alapvetően a nyomozó hatóság dolga. Azt mondta azonban, hogy részletesen átvizsgálták a koncessziót, és a szakértőik arra jutottak, Lázár minisztériuma jogosulatlanul járt el az ügyben.

A miniszter az MTI szerint elmondta, a helyreállítási alap forrásait Magyarország éveken keresztül „az Orbán-kormány korrupcióellenes intézkedéseinek hiánya miatt és a szükséges jogszabályalkotások hiánya miatt” nem kaphatta meg. Egyetlen eurócentről sem mondunk le, azt a 10 milliárd eurót, amelyet az uniós helyreállítási alapból vállaltunk hazahozni, haza is szeretnénk hozni, tette hozzá.

A helyreállítási tervben minden egyes beruházáshoz, projekthez, jogszabályalkotáshoz egy úgynevezett mérföldkő kötődik, amelyet augusztus 31-ig teljesíteni kell, és akkor jár érte a forrás. Most már a projektek több mint fele abban a szakaszban van, hogy a mérföldkő teljesült, így a dokumentációt benyújthatják, tehát azt igazolják, hogy ténylegesen megtörténtek a szükséges beruházások, projektek, intézkedések. A fennmaradó részben pedig a véghajrában vagyunk – tette hozzá Vitézy.

Gyakorlatilag minden ágazatban a legkülönfélébb döntéseket kell ahhoz meghozniuk, hogy a pénz az egyes ágazatok fejlesztéseire az előírt ütemben megérkezzen. A kormányzat 2030 végéig összesen 4000 megawattnyi szélenergia-kapacitásra ír ki pályázatot, ami jelentős előrelépés ahhoz, hogy a megújuló energiaforrások hozzájárulhassanak Magyarország energiabiztonságához. Már a korábbi kormány is vállalta, hogy a szélenergiát kiterjeszti Magyarországon, de most, hogy az uniós pénzeket ténylegesen hazahozzák, ezeket a korábbi vállalásokat teljesíteni kell.

A miniszter azt is elmondta, megjelenik egy kormányrendelet, amely megszabja a kereteit annak, hogy miként zajlik a szélenergiával kapcsolatos pályáztatás. Megjelenik továbbá Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter rendelete, amely kijelöli azt az úgynevezett 25 könnyített térséget Magyarország területén, ahol a könnyített engedélyezési eljárások érvényesek a szélenergia vonatkozásában. Emellett augusztus 31-ig kiírják azt a pályázatot, amelyen 700 megawattnyi új kapacitásra, szélerőmű telepítésére kaphatnak forrást a vállalkozások.

Olyan helyszíneken lehet pályázni, ahol egyrészt a hálózati csatlakozás lehetősége megvan vagy rövid időn belül biztosítható, és ahol a természeti adottságok rendelkezésre állnak, továbbá ahol azok a védőzónák nem érvényesülnek, amelyeket a jogszabály előír. Így például madarak vonulási útvonalain, kiemelt természetvédelmi övezetekben, lakott területek 700 méteres közelében, honvédelmi létesítmények közelében tilos szélerőműveket telepíteni.

A miniszterelnöknek az az elvárása, hogy biztosítani kell azt, hogy a helyi közösségek, amelyek térségben ilyen erőművet telepítenek a következő években, ennek minél inkább az előnyét lássák. Úgy kell alakítani például az adószabályozást, hogy minél nagyobb mértékben helyi adófizetők legyenek a szélerőmű-telepítő társaságok. Fontos, hogy a szélenergiát előállító cégek minél inkább motiváltak legyenek arra, hogy megállapodásokat kössenek a helyi közösségekkel és nekik valamilyen kedvezményes, hosszú távú megállapodás útján biztosítsanak energiát.

Vitézy úgy vélte, az elmúlt hetekben pontosan láthattuk, milyen nagy szükség van arra, hogy legyenek alternatív energiaforrásaink a Magyarország energiaellátását eddig biztosító energiaforrásokhoz képest. A megújuló energia Magyarország energiaszuverenitását is szolgálja, hiszen lecsökkenti Magyarország kitettségét minden más ország felé, ahonnan egyébként importálni kellene energiahordozókat.