Bár az Alaptörvény értelmében egyetlen visszamenőleges jogszabály sem lehet hátrányos az alanyára, a kormány keddi rendelete egyértelműen nem felel meg ennek. 

Az új rendelkezés ugyanis kimondja, hogy a szolidaritási adóval kapcsolatosan nincs helye jogvédelemnek. Ezzel nemcsak megtiltja a további perek indítását, hanem már folyamatban lévő eljárásokat is semmissé tesz, megfosztva a városokat attól, hogy törvényes úton védjék meg az igazukat. Nem csoda, hogy ezt nem hagyták annyiban a bíróságok és egymástól függetlenül úgy döntöttek, nem tartják be az általuk alkotmányellenesnek ítélt rendelkezést. 

„A jogorvoslati jog teljes kizárása Alaptörvény-ellenes” – erősítette meg a Szegedernek Döbrentey Dániel a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Választási Jogi Projektjének koordinátora. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen, ha úgy érzi, sérti a jogát egy bíróság, hatóság vagy közigazgatási szerv döntése. 

Vannak persze olyan esetek, amikor a jogvédelem, jogorvoslat lehetősége megszüntethető, ennek feltétele, hogy ne érintsen folyamatban lévő ügyeket. A rendelet nem ilyen, mivel a szolidaritási adó kapcsán már több per is indult korábban.

A visszamenőleges, más néven visszaható hatályú jogalkotás főszabály szerint tilos. Egy utólagos jogszabály nem kötelezhet valamire, a már létező kötelezettségeket nem teheti terhesebbé, korábban megadott jogot nem korlátozhat vagy vehet el, és nem tehet jogellenessé semmilyen magatartást. Ilyen változásokat csak olyan törvényekkel lehet hozni, amelyeknek nincs visszaható hatálya.

Mindez azt szolgálja, hogy a múltra vonatkozó szabályok ne lehessenek hátrányosak az emberekre nézve. Ennek az ellenkezője már elképzelhető, azaz egy visszamenőleges jogszabálynak lehet pozitív hatása. Például megszüntethetnek egy már elindult büntetőeljárást azért, mert az adott cselekmény többé nem minősül bűncselekménynek. 

„A keddi rendelet visszamenőleges hatályú, hiszen folyamatban lévő eljárások megszüntetését rendeli el. Amikor az eljárást megindították a felperesek, abban a hiszemben voltak, hogy azok a hatályos jogszabályok szerint lefolynak majd. A jogszabály tehát jogot von el, a jogorvoslathoz való jogot” – részletezte Döbrentey. 

Értékelése szerint ez a jogszabály ellentétes az Alaptörvény több rendelkezésével is: a jogbiztonsággal, a jogállamisággal –ezen belül is a hatalmi ágak elválasztásának elvével –, valamint azzal, hogy „a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak”. A jogvédő szervezet munkatársa felhívta a figyelmet arra, hogy hasonló alapelvek az Európai Unió Alapjogi Chartájában is szerepelnek. 

Döbrentey szerint az sem megalapozott, hogy a rendelet az Alkotmánybíróság múlt heti határozatára hivatkozik. Erre a peres feleknek lenne lehetősége egy eljárás során, a végzések nem teremtenek jogalapot az eljárás megszüntetésére, főleg nem kormányrendelet által.

A most kialakult helyzet miatt is fordulhatnak az AB-hoz a bíróságok az Alaptörvény-ellenesség miatt. Az önkormányzatok is tehetnek így, hiszen az Alaptörvényben biztosított joguk, a jogorvoslathoz való jog sérül.

Pár napja írtunk arról, hogy Algyő önkormányzatának bankszámláját zárolta az Államkincstár, miután nem fizették be a szolidaritási hozzájárulás januári részletét. A település vezetése szerint az eljárás jogszerűtlen volt, mivel a fizetési kötelezettségről nem kaptak előzetes határozatot, csak tájékoztató jellegű levelet.

Molnár Áron polgármester nyomatékosította, hogy nem magát a szolidaritási hozzájárulást, hanem az eljárás módját kifogásolják. Nem érti, az Államkincstár miért gondolja azt, hogy a Budapest hasonló ügyében hozott ítélet nem vonatkozik az alföldi településre. A városvezető jelezte, hogy nyitott az összefogásra más önkormányzatokkal a hasonló jogsértések ellen.

A kormány december végén tette közzé az idei szolidaritási hozzájárulások összegét. Ez alapján Szegedtől 5,65, Budapesttől pedig 98 milliárd forintot vonnak el, miközben a kis önkormányzatok mentesülnek a fizetés alól, ha a számított összeg nem haladja meg az 50 millió forintot.