A Fővárosi Törvényszék szembeszállt a kormány kedd esti, visszamenőleges hatályú veszélyhelyzeti rendeletével: kitűzték ugyanis a tárgyalás következő időpontját abban a perben, amely Budapest szolidaritási hozzájárulásáról szól.

Mindez annak ellenére történt, hogy a kormány napokban hozott rendelete gyakorlatilag megtiltja, hogy a szolidaritási hozzájárulás miatt az önkormányzatok pert indíthassanak vagy azonnali jogvédelmet kérhessenek, de még a folyamatban lévő pereket is le kell zárni. Ez a megközelítés azonban a Fővárosi Törvényszék számára nem volt elfogadható. 

Hasonlóan járt el a Budapest Környéki Törvényszék, amely nem szüntette meg Szigetszentmiklós ezzel kapcsolatos perét. A bíró ebben az esetben nem tűzte ki ugyan a következő tárgyalási napot, csak elhalasztotta azt határozatlan ideig, ám ez is szembemegy a kormány új rendeletével.

A Fővárosi Törvényszék egy végzést is kiadott, melyben arról írnak: problematikus, hogy egy folyamatban lévő jogvitát a végrehajtó hatalom rendeleti úton, saját javára kíván eldönteni, és ezzel gyakorlatilag kizárná a pereskedés lehetőségét. Ezen túlmenően „a rendelet sérti a jogbiztonság elvét, a jogállamiság elvét, a jogorvoslathoz való jogot és a bírói függetlenség elvét, valamint a visszaható hatály tilalmát, így egyedi normakontroll eljárást fog kezdeményezni”, írja a Telex.

A végzés nyilvánosságra kerülése után a Karácsony Gergely vezette Fővárosi Önkormányzat a lapnak így reagált: „Örömteli, hogy a bíróság a március 16-ára kitűzött tárgyalást megtartja, hiszen ez azt jelenti, hogy a pert nem szüntette meg.” Szerintük a kormányrendelet alaptörvény-ellenes, valamint sérti az igazságszolgáltatás függetlenségét és ellentétes az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogával.

Csütörtök délután a Kúria a 24.hu megkeresésére azt közölte, hogy a „szolidaritási hozzájárulás ügyében indult perek alsóbb fokú bíróságok előtt jelenleg is folyamatban vannak. E folyamatban lévő perekben az elbírálásukra kijelölt bíráknak kell döntést hozniuk.” Vagyis a bírák dönthetik el, mely perek folytatódhatnak a kormányrendelet ellenére.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter február 5-én a kormányinfón úgy nyilatkozott, hogy a kormányrendelettel lezártnak tekinti a szolidaritási hozzájárulásról szóló vitát. Szerinte a rendelet összhangban áll az Alkotmánybíróság korábbi döntésével, és azt is megjegyezte, hogy Karácsony Gergely „sipítozik csak”.

Éppen pár napja írtunk arról, hogy Algyő önkormányzatának bankszámláját is Budapesthez hasonlóan zárolta az Államkincstár, miután nem fizették be a szolidaritási hozzájárulás januári részletét. A település vezetése szerint az eljárás jogszerűtlen volt, mivel a fizetési kötelezettségről nem kaptak előzetes határozatot, csak tájékoztató jellegű levelet.

Molnár Áron polgármester nyomatékosította, hogy nem magát a szolidaritási hozzájárulást, hanem az eljárás módját kifogásolják, és nem érti, az Államkincstár miért gondolja azt, hogy az ítélet nem vonatkozik az alföldi településre. A városvezető jelezte, hogy nyitott az összefogásra más önkormányzatokkal a hasonló jogsértések ellen.

A kormány december végén tette közzé az idei szolidaritási hozzájárulások összegét. Ez alapján Szegedtől 5,65, Budapesttől pedig 98 milliárd forintot vonnak el, miközben a kis önkormányzatok mentesülnek a fizetés alól, ha a számított összeg nem haladja meg az 50 millió forintot.