„A köztársasági elnök kizárólag azokban az ügyekben jogosult eljárni, amelyeket az Alaptörvény, valamint a jogszabályok meghatároznak” – írta válaszul a Telexnek a Sándor-palota, miután a lap a rendeleti úton berekesztett perekről kérdezte az államfőt.

Sulyok Tamás hivatala azzal érvelt, hogy a kormányrendeletek Alaptörvénnyel való összhangját a köztársasági elnök nem vizsgálhatja felül, illetve alkotmánybírósági normakontrollt sem kezdeményezhet ellenük.

A válaszuk szerint ugyanakkor nem az ő dolguk megtámadni a rendeletet, ezt megteheti „az egyedi ügyben eljáró bíró, az érintett fél, vagy utólagos normakontroll keretében az ilyen kezdeményezés megtételére feljogosított közjogi tisztségviselők”. Úgy vélik, „az államszervezet demokratikus működését garantálja”, hogy van lehetőség ilyen módon az Alkotmánybírósághoz fordulni.

Mivel válaszukból nem derült ki az államfő álláspontja, a Telex ismét rákérdezett arra a Sándor-palotánál, elfogadhatónak tartja-e Sulyok Tamás a rendeletet, amely ellen az elmúlt napokban több szakmai szervezet és bírói testület is felszólalt. Erre a megkeresésre azonban már nem reagáltak.

A Szegederen is megírtuk, hogy szinte alkotmányos válságot idézett elő az a múlt heti kormányrendelet, amely megtiltja az önkormányzatoknak, hogy pert indítsanak a szolidaritási hozzájárulás kapcsán. De ami a legabszurdabb: már folyamatban lévő eljárások leállítását is elrendelték ezzel, ami visszamenőleges törvénykezésnek számít.

Ennek hatására azonban a Fővárosi Törvényszék mellett a Budapest Környéki Törvényszék is szembeszállt a kormánnyal. Előbbi ugyanis a per megszüntetése helyett kitűzte a Budapest szolidaritási hozzájárulásáról szóló per következő tárgyalásának időpontját. Szigetszentmiklós esetében ugyan határozatlan ideig felfüggesztették az eljárást, ez szintén ellentétes a rendeletben foglaltakkal.

„A jogorvoslati jog teljes kizárása Alaptörvény-ellenes” – erősítette meg a Szegedernek Döbrentey Dániel a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Választási Jogi Projektjének koordinátora. Szerinte mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen, ha úgy érzi, sérti a jogát egy bíróság, hatóság vagy közigazgatási szerv döntése.

Mások is felszólaltak az ügyben. Az Ügyvédkör szerint az igazságszolgáltatás kormányzati utasítása „nem egyszerűen egy alkotmányellenes cselekmény a sok közül, hanem minőségileg eltérő jogsértés, amely az alkotmányos rend alapstruktúráját érinti”, és az alkotmányos rend lényegi felfüggesztésével jár. A szervezet szerint az Alkotmánybíróságnak és a köztársasági elnöknek kötelessége lenne fellépni.

Csütörtökön a Fővárosi Önkormányzat és a Magyar Állam közötti perben a Fővárosi Törvényszék végzésében alkotmányossági aggályokat fogalmazott meg. A bíróság szerint a rendelet sérti a jogbiztonság elvét, a jogállamiság elvét, a jogorvoslathoz való jogot és a bírói függetlenség elvét, valamint a visszaható hatály tilalmát, így egyedi normakontroll eljárást fognak kezdeményezni.

A Magyar Ügyvédi Kamara szerint a rendelet több alapelvet is sért, köztük a hatalmi ágak szétválasztását és a jogorvoslathoz való jogot. A Kúria a 24.hu megkeresésére elmondta továbbá, hogy a már futó perekben az eljáró bíráknak kell dönteniük azok sorsáról, mivel az Alaptörvény szerint „Magyarországon a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak”.

Karácsony Gergely a rendelet bevezetése után nem sokkal bejelentette, hogy „az igazságszolgáltatás és a bírói függetlenség védelmében” az Európai Bizottsághoz fordul, és azt kéri, vizsgálják meg a magyar jogállamiság védelmében tehető azonnali lépéseket.

Nem az Alaptörvényt sértő rendelet az első olyan ügy, amelyben Sulyok Tamás köztársasági elnök és hivatala érdemben nem foglalt állást. Ilyen volt Orbán Viktor miniszterelnök poloskás beszéde, mely az államfő szerint nem „a társadalmi béke megbontására és a nemzet megosztására” szólított fel. A független sajtót és más civil szervezeteket ellehetetlenítő, átláthatóságinak nevezett törvényjavaslat kapcsán csupán „észrevételeket tett”, míg Novák Katalin botrányának hatására egyetlen kegyelmet sem adott több mint egy évig. Később azonban elmondta, mit gondol arról, hogy egy szatyor fingnak nevezték.