Szeged és Vidéke, 1916. január 24. – A szegedi Csillagbörtönben szombaton délután föltünően érdekes öngyilkossági kisérlet történt. Mandel Zsigmond, makói vállalkozó, hadseregszállitó, akit az ősszel a hadseregszállitók második csoportjának tárgyalásán hét évi fegyházra itélt a Szegedi Törvényszék, el akarta pusztitani zaklatott életét, mielőtt még a királyi Kuria jogerősen döntött volna az ügyében. Revolverrel a szájába lőtt. Idegességében rosszul célzott. A fegyver kissé oldalt fordult a kezében, a golyó kiütötte két zápfogát és kilyukasztotta az arcát. Sérülése nem súlyosabb természetü.
Mandel Zsigmond a Beregi-csoporttal szerepelt a törvényszéki tárgyaláson. Makói vállalkozó, családos ember. A hadseregszállitók közül a legsulyosabb vádakkal őt terhelte az ügyészség. A büntetése is a legsulyosabb: hét évi fegyház, azonkivül több ezer korona pénzbüntetés. Mandel a tárgyalások legérdekesebb alakja volt. Intelligenciájával meglepte a biróság tagjait és a tárgyalóterem zártkörü hallgatóságát. Elsőrangu kereskedelmi képzettségü vállalkozó, kereskedelmi akadémiában végezte tanulmányait. A nyelvtudása is imponáló. A magyar nyelven kivül németül, franciául, angolul és olaszul is beszél. Sokat utazott külföldön. Csanád megye egyik legtekintélyesebb kereskedője, a vagyona igen jelentékeny. Letartóztatása annak idején nagy meglepetést keltett. 1914 elején került vizsgálati fogságba. Vizsgálati fogságában is komoly kereskedelmi tanulmányokkal foglalkozott. Elkészitette például a Korpa-központ tervezetét, munkája azonban természetesen nem juthatott a szakkörök elé.
A hetekig tartó, izgalmas és idegfeszitő tárgyalásokon a legnyugodtabban viselkedett. A kérdésekre tökéletes precizitással válaszolt. Védekezése közben szinte jogászian fölényes előadást tartott, hogy a sulyos vádakkal szemben ténykedéseit igazolja. Egyébként meglehetősen kedélyesnek látszott, egy pillanatra sem mutatott buskomorságot, ami legtöbb vádlott-társánál állandóan szembetünt. A tárgyalás szünetei alkalmával ötleteivel szórakoztatta a vádlottakat és a védőket. Lelkinyugalmát az itélet kihirdetésénél is megőrizte. Hidegvérrel fogadta az itélet fölolvasását, a hét évi szabadságvesztést, amivel a biróság sujtotta. Csak akkor érzékenyült el, amikor a védője közölte vele, hogy a felesége Szegedre érkezett, látni szeretné.
Az itélet ellen beadott semmiségi panaszok fölkerültek a Kuriához, ahol január 27-re tüzték ki a tárgyalást. A hadseregszállitók a Csillagbörtönben várják a legfelsőbb biróság döntését. Az első csoport tagjait már elszállitották a lipótvári fegyházba, miután kihirdették előttük a Kuria itéletét.
Mandel Zsigmondot, mint intelligens kereskedőt, irodai munkára is alkalmazták a börtönben. Vele együtt a társai is élvezték egyébként azokat a kedvezményeket, amelyek megillethetik azokat, akiknek az elitéltetése még nem jogerős. Viselkedésüket nem kifogásolták. A védők több izben meglátogatták védenceiket, a családtagoknak is alkalom nyilt arra, hogy fogságban levő hozzátartozójukkal megfelelő formában érintkezhessenek.
Az utóbbi napokban Mandel kissé idegesnek látszott. Közeledett a kuriai tárgyalás napja. Kizökkent a nyugalmából. Arra azonban nem is gondoltak, hogy milyen végzetes szándék végrehajtásával foglalkozik. Szombaton délután két óra tájban történt az öngyilkossági kisérlet az egyik cellában. A lövés eldördülése után az őrök berontottak a cellába és a füstölgő revolvert kiragadták Mandel kezéből, aki a földön feküdt. A börtönben természetesen nagy izgalmat keltett az eset. Elhivatták a börtönorvost, aki konstatálta, hogy a sérülés nem sulyos. Mandelt a rabkórházban ápolják. Hamarosan felgyógyul. Ha izgalmában félre nem csuszik kezében a fegyver, a lövés feltétlenül halált okozott volna.
Természetesen azonnal szigoru vizsgálat indult meg, hogyan juthatott Mandelhoz revolver. A foglyoknál semmiféle tárgy nem lehet, amivel megsérthetnék testüket. Annál nagyobb meglepetést kelt, hogy Mandel revolverhez juthatott és azt dugdoshatta. Harsányi Elemér dr. királyi vezető ügyész vasárnap az öngyilkossági kisérlet ügyében vizsgálatot tartott a Csillagbörtönben.
Ez a cikk eredetileg a Szeged és Vidéke című lapban jelent meg 1916. január 24-én. Napszemle rovatunkban korabeli helyi és országos lapokból válogatva mutatjuk be, miről olvashattak a szegediek harminc, száz, vagy éppen százötven évvel ezelőtt, ezen a napon A rovat további cikkei itt olvashatók.
