Szeged és Vidéke, 1903. január 3. – A szegedi lapok sok czikket irtak már a bejelentő-hivatal szükségéről, sőt egyszer már a szervezőbizottság is létesiteni akarta azt. De azért még se lett Szegeden bejelentő-hivatal. Ez bizony szégyenteljes állapot, ha meggondoljuk, hogy már Aradnak, Debreczennek, Győrnek, Kassának, Marosvásárhelynek, Pancsovának, Pozsonynak, Sopronnak, Szatmár-Németinek, Székesfejérvárnak, Ujvidéknek, továbbá Bazin, Brassó, Kaposvár, Losoncz, Nagyszombat, Nagyszeben, Szentgyörgy, Szombathely, Ujbánya és Zilah rendezett tanácsu városoknak is van ilyen intézményük. (Ezek az adatok a belügyminiszternek a kézbesités uj rendjéről kiadott rendeletéből valók.) Ma végre megtudtuk, mért maradt e téren oly végtelenül hátra Szeged városa? A tanácsülésen a kézbesités uj szabályait tárgyalták. A tárgyalás során a főkapitány oly kijelentést tett, hogy „a bejelentő-hivatal nem ér semmit“, hogy „az csak szemszúró“ stb. Hát azért nincs Szegeden bejelentő-hivatal, mert a főkapitány, akinek elsősorban kellene mindent megtenni a létesitése tekintetében, ostobaságnak tartja az egész intézményt.

Ez a cikk eredetileg a Szeged és Vidéke című lapban jelent meg 1903. január 3-án. Napszemle rovatunkban korabeli helyi és országos lapokból válogatva mutatjuk be, miről olvashattak a szegediek harminc, száz, vagy éppen százötven évvel ezelőtt, ezen a napon A rovat további cikkei itt olvashatók.