Délmagyarország, 1936. szeptember 20. – Jelentette a Délmagyarország, hogy a rendőrség elfogta Geigner Vilmost és ifj. Lázár Istvánt, akik sorozatos betörést követtek el a városban. Geigner Budapestről érkezett Szegedre és itt találkozott Lázárral, aztán együtt követték el a betöréseket. A nyomozás teljesen tisztázta a két fiatalember szegedi szereplését. Megállapitották a detektivek, hogy Geigner és Lázár Szegeden megismerkedett két fiatal leánnyal, akik szüleikhez is elvezették a fiatalembereket, mivel azok komoly szándékot mutattak a nősülésre. Geigner és Lázár formálisan megkérték a leányokat. Elmondotta a két fiatalember a szülőknek, hogy állást kaptak a Weisz Manfréd-gyárban és állásukat már a napokban elfoglalhatják.

Elmentek az ékszerészhez és karikagyürüt vásároltak számukra, természetesen a lopott pénzből, aztán nagy eljegyzési ünnepet ültek az egyik vendéglőben. Ezt is ők fizették, ugyancsak abból a pénzből, amelyet lopás útján szereztek. Csak most, letartóztatásuk után derült ki, hogy falhoz állitották a leányok szüleit és magukat a leányokat is, mert nem valódi aranygyürüt vásároltak… Az állásból se volt egy szó sem igaz. A fiatalemberek a rendőrségen bevallották, az volt a szándékuk, hogy a két leányt felviszik Pestre és ott addig lesznek velük együtt, amig jólesik, ha pedig rájuk untak, akkor szélnek eresztik őket. Eszük ágában sem volt, hogy megesküdjenek velük. A rendőrségen kihallgatták a két menyasszonyt is, akik sirva vették tudomásul, hogy a szép álomból nem lesz semmi, mert a „vőlegényeket” letartóztatták. A detektivek azzal vigasztalták meg a leányokat, hogy van még idejük várni, hisz az egyik 16, a másik 17 esztendős csupán. A két „vőlegényt” szombaton kisérték át az ügyészség fogházába. A hiradás, hogy ők fosztották volna ki a Kárász-uccai fotócég kirakatát, tévedésen alapul és igy még nem kerültek meg az ellopott fényképezőgépek.

Ez a cikk eredetileg a Délmagyarország című lapban jelent meg 1936. szeptember 20-án. Napszemle rovatunkban korabeli helyi és országos lapokból szemezgetve mutatjuk be, mik foglalkoztatták a régi szegedieket harminc, száz, vagy éppen százötven évvel ezelőtt, ezen a napon. A rovat további cikkei itt olvashatók.