Szegedi Napló, 1911. szeptember 17. – Még a mult év őszén leégett Kecskés János tanyai háza. Kecskés hiába fordult panasszal a csendőrséghez, a nyomozás nem tudta a gyujtogatót előteremteni. Pedig Kecskés Jánosnak Gyuris Jánosra volt gyanuja, de ennek a gyanujának mindaddig nem mert kifejezést adni, mig valami biztosat nem tud. A bizonyost ő ugy gondolta, hogy megkérdezi Kolompár Lászlóné cigányasszonyt, aki arról volt hires, hogy a szivekbe is lát. Szólt is Kompárnénak, aki segitőtársul magához hivta Halál Mária szintén kuruzsló asszonyt és azután ez a két asszony alaposan, közel 300 korona erejéig megkopasztotta Kecskés János uramat.

Holmi hókuszpókusszal, tüzgyujtással és ráolvasással elhitettek Kecskéssel, hogy 10 nap múlva Gyuris János maga fogja tanyaszerte kiabálni, hogy ő a gyujtogató. De az idő haladt, Gyuris még sem kiabált. Erre észhez kapott Kecskés és a csendőrségnél feljelentette a detektiveskedő cigányasszonyt. A csendőrség a házkutatás alkalmával meg is találta Kolompárné ágyában a 300 koronát. Ma állottak a biróság előtt a kuruzsló cigányasszonyok, de itéletre nemkerült a sor, mer Kolompár Lászlóné tanukkal kivánta igazolni, hogy a 300 koronát eladott disznói árából szerezte. A biróság el is napolta a tárgyalást.

Ez a cikk eredetileg a Szegedi Napló című lapban jelent meg 1911. szeptember 17-én. Napszemle rovatunkban korabeli helyi és országos lapokból szemezgetve mutatjuk be, mik foglalkoztatták a régi szegedieket harminc, száz, vagy éppen százötven évvel ezelőtt, ezen a napon. A rovat további cikkei itt olvashatók.