Szabadka több mint a kamumárkás ruhák Kánaánja

Ahogy a fizetős, úgy a szabad részen is lehet hódolni a sportoknak. A vízi sportok kedvelői kipróbálhatják a vitorlázást, kajakozást, vagy akár a paddleboardozást is. Emellett a parton található sportpályák lehetőséget nyújtanak a strandröplabdázásra, teniszre és egyéb szabadtéri sportokra. Ottjártunkkor is számos család, fiatalok és öregek vegyesen süttették magukat az égető nap alatt, vagy merítkeztek meg a tiszta tóban. Nekünk fürödni már nem volt időnk, így a vízteszt sajnos elmaradt, az ételes és italos standok körbejárása után folytatnunk kellett az utunkat.

Szabadka és környéke teljességgel megnyerő. Gazdag történelmével, lenyűgöző nevezetességeivel, változatos gasztronómiai kínálatával könnyen hódítja meg a látogatókat, legyen szó kulturális élményekről, kulináris felfedezésekről vagy természetjárásról, mindenki számára tartogat valami különlegeset, érkezzen családdal, egyedül vagy baráti társasággal az ember.

A várost multikulturális jellege és történelmi öröksége teszi igazán egyedülállóvá, meg a zegzugos utcái azzal a rengeteg, árnyat adó fával. De nem csak ennyiből áll a szerbiai Vajdaság, bentebb merészkedve van még számos olyan hely, ami további felfedezésre csábít.

Panziók, vendégházak és apartmanok is vannak a városban. Az apartmanok azok számára ideálisak, akik hosszabb ideig terveznek Szabadkán tartózkodni, vagy nagyobb függetlenségre vágynak. Mi is egy ilyenben, az Aquarelle apartmanban szálltunk meg, ami egy teljesen felszerelt konyhával, nappalival, két hálószobával, terasszal és privát parkolóval rendelkezett, két személynek egy éjszakára nagyjából 27 ezer forintért.

De nem muszáj ennyire a zsebünkbe nyúlnunk, egyszobás apartman már vehető ki akár 10 ezer forint környéki áron is. Persze, hogy mi mennyibe kerül, az függ attól is, hogy mikor és mikorra foglal helyet az ember.

Talán az egyik legérdekesebb szálláshely a városban a Mini Jugoszlávia. Ez egy öko tematikus park kempingezési lehetőséggel, Szabadka déli részén található. „A testvériség és egység bástyájaként ismert, és ápolja Jugoszlávia emlékét, valamint a közös élet pozitív dolgait, szórakoztató módon kiemelve a régió turisztikai potenciálját” – hirdeti a helyről annak közösségi oldala.

A tó, ahol mindenki megtalálja a számítását

Ha az embernek van ideje, a Szabadkától nagyjából hét kilométerre lévő Palicsra is érdemes ellátogatni. A település szinte teljesen a fürdőbizniszre szakosodott, nem is csoda, tava eléggé jó feltételeket biztosít ehhez. A tóparti szecessziós épületek itt szintén Komor Marcell és Jakab Dezső munkáját dicsérik, a környező villákat korai svájci nyaralóstílusban építették, és volt itt hajléka Josip Broz Tito jugoszláv államfőnek is.

A partmenti kávézók és éttermek kiváló helyszínt biztosítanak egy kellemes ebédhez vagy vacsorához, miközben a látogatók élvezhetik a tóra nyíló csodálatos kilátást. A parkban sétányok és kerékpárutak várják a látogatókat, lehet itt csónakázni, egyes részein strandolni is.

A strand jól karbantartott, homokos parttal rendelkezik, ahol a napozás és a fürdés szerelmesei is megtalálják a számításukat. A gyerekek számára játszóterek és különböző vízi játékok állnak rendelkezésre, amelyek garantáltan szórakoztató élményt nyújtanak.

De itt még fürdő is található kinti medencékkel. Aki a nyílt vizet nem szereti, az itt is elveszhet a termálmedence, a felnőtt- és gyermekcsúszdák és a füves területek között. A felnőtt belépő olyan 3 ezer forint körül van, a gyerekek 2 ezerért mehetnek be alapból, de számos más konstrukcióban is lehet jegyet váltani.

A Stara Picerija például a Szerb Köztársaság legrégebbi pizzériájaként hirdeti magát 1977-es alakulásával. A belső udvarral szintén rendelkező helyen különböző húsos menük, levesek és desszertek közül választhat az ember, de aki a legrégebbi pizzéria élményére vágyik, az ezer forinttól egészen 6 ezer forintig válogathat az olasz konyha különlegességei közül. A burgerek szerelmeseinek sem kell messzire menniük: a Fabrika valahol 3 ezer forint környékén kínálja kézműves különlegességeit, amiből van vega smash változat is.

Ezeken kívül is akad miből válogatni, Szabadka gazdag gasztronómiai kínálata a város multikulturális jellegét tükrözi. A helyi konyha legfontosabb fogásai közé tartozik a burek, ami egy húsos vagy sajtos töltelékkel készült leveles tészta, valamint a csevapcsicsa, ami grillezett húspogácsákból áll és gyakran lepénykenyérrel tálalják. A gulyás, a pörkölt és a különféle halételek szintén népszerűek a helyiek és a turisták körében.

Az éttermek mellett kávézók és cukrászdák is bőségesen akadnak. A város környékén számos borászat is található, amelyek kiváló minőségű borokat termelnek. A látogatók számára lehetőség nyílik a helyi borászatok felkeresésére és borkóstolókon való résztvételre, ahol megismerhetik a régió borászati hagyományait és megkóstolhatják a legjobb helyi termékeket.

A kamumárkás ruhák Kánaánja

Szabadkát legtöbben talán a piacról ismerik, amiből kettő is van. Az első, az “átlagos”, az egyik Városháza felé futó utca közepén helyezkedik el hangáraival, standjaival, itt főként élelmiszert árulnak, megtalálhatóak a szezonális zöldségek és gyümölcsök, húsok, halak, tejtermékek, valamint házi készítésű sajtok és kolbászok is. Mire odaértünk, a nagy zsongás már véget ért, az árusok maradéka komótosan pakolta össze el nem adott portékáit a szűk sorok között. Ide többnyire friss zöldségért érheti meg kijárni, meg persze azért a hamisítatlan balkáni élményért, amit az ilyesmi kínál.

De az igazi kaland inkább a belvárosától nagyjából egy kilométerre, a Zombori úton várja a turistákat. Itt terül el 3,8 hektáron Szabadka legendás ócskapiaca, ahol szinte mindent lehet kapni az alapvető élelmiszerektől a ruhákon át a traktorlámpáig és a hurkatöltőig. Tavaly év elején egy cikkben közelebbről is felmértük a helyet és annak kínálatát árak szempontjából, akkor kiderült, hogy egyre kevesebb ott a magyar vásárló.

Ettől függetlenül a hely még mindig igazi élmény, ahol a látogatók közvetlenül kapcsolatba léphetnek az árusokkal és megismerhetik a helyi életet, lehet alkudozni vagy konfliktusba is kerülhet, aki fotózni próbál. A piac nyüzsgő, színes atmoszférája magával ragadja az embert, és lehetőséget nyújt, hogy elmerüljön a város mindennapjaiban.

Szabadka, a szerbiai Vajdaság egyik legszebb városa, a Szeged–Szabadka vasútvonal tavaly novemberi újranyitásával megint olyan közelségbe került, mint előtte sok évtizeden át volt. Gazdag történelmi múltjával és kulturális sokszínűségével mindig is vonzotta a látogatókat, sokan mégiscsak hírhedt piacáról, a török és kínai kamumárkás ruhák Kánaánjaként ismerik. Pedig több ennél: a város nemcsak a szerbiai magyar kisebbség egyik központja, hanem egy igazi multikulturális olvasztótégely, ahol a szerbek, magyarok, horvátok és más etnikai csoportok élnek együtt.

Hatrészes cikksorozatunkban olyan, a határ túlsó oldalán lévő városokba látogattunk el, ahová akár egynapos kirándulásokat is megéri szervezni. A kiválasztott városok nincsenek messzebb Szegedtől mint 120 kilométer. Az anyagiakat is igyekeztünk figyelembe venni, számos olyan látnivalót is bemutatunk, ami vagy nem kerül pénzbe, vagy nem terheli meg jelentősen a pénztárcákat.

A sorozatban eddig bemutatott városok:

• Lugos
• Szabadka
• Nagybecskerek
• Arad
• Zenta
• Temesvár

Egy júliusi reggelen indultunk el a Szegedtől mindössze 45 kilométerre lévő Szabadka felé. Más alkalmakkor Királyhalomnál léptük át a határt, de most jobb lehetőségnek mutatkozott Tompa–Kelebia, amivel időt is nyertünk, és a Szabadkáig vezető kis falvakat megspórolva juthattunk el egyből a Vajdaság valamivel több mint 94 ezer lelket számláló, és ezzel a második legnépesebb városába.

A települést egyébként a nálunk M5-ösként ismert autópálya köti össze Budapesttel, és ez fut le egészen Belgrádig. Ezen kívül számos más főútvonal is áthalad a városon, megkönnyítve a környező települések elérését. Aki több kalandra vágyik, az Szegedről indulva a vasutat is választhatja: a már említett Szeged–Szabadka vonalat tavaly novemberben nyitották meg újra, ezen a határátlépéssel együtt átlagosan 95 perc alatt érhető el a város.

Szabadka fontos vasúti csomópont, az állomás közvetlen járatokat is kínál Belgrádba, és ha elkészül a gyorsvasút, akár 75 perc alatt is elérhető távolságba kerül majd a szerb főváros, ami különösen előnyös a turisták és az üzlet vagy munka miatt utazók számára.

Homokból, de nem homokon

A város első írásos említése 1391-ből származik, az évszázadok során számos birodalom uralma alatt állt már, beleértve a Magyar Királyságot, az Oszmán Birodalmat és az Osztrák-Magyar Monarchiát is. Ez a sokszínű történelmi háttér nagyban hozzájárult a város mai arculatához.

A 18. században Szabadka jelentős fejlődésnek indult, köszönhetően a gazdasági fellendülésnek és a városi rang elnyerésének. A 19. század végére és a 20. század elejére a város egy igazi kulturális és gazdasági központ lett, ami számos építészeti remekmű megszületését eredményezte.

Fákkal övezett történelmi utcái életet menthetnek a nyári forróságban. Utunk elsőként a település főterén álló Városházához vezetett, amelyet Komor Marcell és Jakab Dezső tervezett, és Szabadka egyik szimbóluma. Az 1908 és 1912 között, mindössze négy év alatt épült szecessziós épület lenyűgöző homlokzatával és díszes belső tereivel vonzza a látogatókat. „Homokból, de nem homokon fogom felépíteni az új városházát, amely a szecesszió legszebb példája lesz” – mondta anno Bíró Károly polgármester, aki az építéséhez szükséges pénzt a szabadkai homokvidék felparcellázásából és eladásából szerezte.

A négyemeletes épületet anno úgy tervezték, hogy minden, a közigazgatáshoz szükséges intézmény elférjen benne. Volt itt börtön, rendőrség, föld- és adóhivatal is. Tornya kilátópontként is szolgál, ahonnan állítólag gyönyörű panoráma nyílik a városra. Mivel ez csak délben látogatható, nekünk már nem volt hozzá szerencsénk, de ígyis kaptunk a helyi turisztikai iroda egyik ebédelni készülő munkatársától egy rögtönzött privát idegenvezetést az épületben.

A Városháza mellett számos más szecessziós építészeti remekkel büszkélkedhet még a város. Ilyen például a zsinagóga, amely szintén Komor Marcell és Jakab Dezső munkája, és pár évvel idősebb csak előbb említett alkotásuknál. Ez nemcsak vallási központ, hanem kulturális emlékhely is, amely a város zsidó közösségének gazdag múltját idézi fel. 1902-ben épült, de érdekesség, hogy a tervei már korábban, a szegedi zsidó imaházra kiírt pályázatra, 1900-ra elkészültek. A szegedi kivitelezés lehetőségét aztán végül Baumhorn Lipót konzervatívabb terve kapta, aki később a fiumei és az újvidéki zsinagógát is megtervezhette.

Szabadka kulturális színessége nem csak az építészetben, de a művészetek terén is megmutatkozik. A város olyan neveket adott az irodalomnak, mint Kosztolányi Dezső, vagy a szívében élesre fent késeket rejtegető unokatestvére, Csáth Géza. De a képzőművészeti vonal is erős itt, és annak “temploma”, a Raichle-palota az első, amit az utazó megpillanthat, ha vonattal érkezik.

Ezt a híres építész Raichle Ferenc tervezte és építtette saját otthonának 1904-ben, ami egy újabb kiváló példája lett a szecessziós építészetnek. Ma a Szabadkai Kortárs Galéria működik benne, amely állandó és időszakos kiállításokkal várja az érdeklődőket. Ottjártunkkor az alsó szinten gyerekrajzok, az emeleten festmények és installációk foglaltak helyet, de az intézmény egyik munkatársa mutatott egy olyan szobát is, aminek falait az elmúlt évtizedek idelátogató művészeinek kézjegyei tarkították.  

Pljeskavica luxuskivitelben

Szabadka főtere meglehetősen forró tud lenni egy átlagos júliusi délutánon. A hatalmas fedetlen placcon nem is sétálnak sokan, mindenki az árnyékba menekül, vagy a minden felé nyíló kis utcák teraszain keres menedéket. Mi a több ismerősünk által is ajánlott Boss Caffe nevű helyre húzódtunk be egy ebédre, ami hiába permetezett párát kapujában a kint ülőkre, nem sokat ért el vele. Az árak itt magasabban mozognak, az általunk választott pljeskavica valahol 7 ezer forint körül járt, viszont a pizzák tekintetében már kedvezőbb árakat mutatott, azok átlagosan 3 ezer forintot kóstálnak. Ez a hely azoknak jó választás, akik valami különlegesre, tradicionálisra vágynak, de Szabadkán a gasztronómiai kínálat tud még mást is mutatni.

Itt is vannak helyi ételek és italok, amelyek különleges kulináris élményeket nyújtanak, a látogatók megkóstolhatják a bureket, a csevapcsicsát és más helyi specialitásokat, amikkel a nagy melegben azért érdemesebb vigyázni.

A város multikulturalizmusa nem csak a piacon érhető tetten. 2022-ben az itt élő magyar anyanyelvű lakosságot 26%-ra mérték, de a valamivel több mint 94 ezer lelket számláló városban persze szerbek is laknak 34%-kal, és jelentős a horvátok száma is, ők az itt élők 11%-át teszik ki. A város multikulturális jellege különleges vonzerőt jelent, hiszen ez gazdag kulturális életet eredményez.

A különböző etnikai csoportok hagyományai, ünnepei és gasztronómiai sajátosságai mind hozzájárulnak a város sokszínűségéhez.

Szabadka számos kulturális fesztiválnak ad otthont, amelyek közül kiemelkedik az Interetno Fesztivál, amely minden év augusztusában hozza össze a hagyomány és a kulturális értékek iránt érdeklődőket a Vajdaság egyik legnagyobb jelentőségű hagyományőrző eseményeként, kiállva a folklór és a népművészet fontossága mellett az eredeti népzenét és néptáncot magas szinten bemutató tánccsoportok és zenekarok közreműködésével.

Nem elhanyagolható esemény a Palicsi Nemzetközi Filmfesztivál sem, ami az egyik legfontosabb kulturális esemény Szerbiában. Ezt 1992-ben alapította a helyi önkormányzat, az első kis filmvetítésekből aztán regionális filmfesztivál lett, majd az elszigeteltség nehéz időszakaiban, az akkor háborúban álló volt jugoszláv köztársaságok filmjeihez való közeledési kísérleteken át fontos ponttá nőtte ki magát az európai filmfesztiválok térképén. Ezek az események nemcsak a helyi lakosok, hanem a turisták és a szakemberek körében is rendkívül népszerűek.

Mindegy, csak légkondi legyen

A melegben töltött hosszú sétáink után a nap maradékát inkább a légkondicionált szálláshelyünkön töltöttük. A városban több szálloda található, amelyek különböző szintű kényelmet és szolgáltatásokat kínálnak. A luxusszállodák elegáns környezetben, magas színvonalú szolgáltatásokkal várják a vendégeket, míg a középkategóriás és olcsóbb szállodák megfizethetőbb áron nyújtanak kényelmes szállást. Ezek közül az egyik legfenszibb választás a szintén Raichle Ferenc tervezte Artist Hotel a város központjában.