Rövid látogatás a vajdasági Manhattanben

„Ha arra északra elnéznek, tiszta időben látszanak a szegedi Dóm tornyai” – mondja a helyi turisztikai iroda munkatársa a zentai városháza tornyán állva. A Szegedtől nagyjából 36 kilométerre délre fekvő településen 2023 szeptemberében jártunk először, akkor csak áthajtottunk rajta, miközben egy cikkhez vadásztunk cirillbetűs útirányjelző táblákat. Azonnal lenyűgözött a festői szépségű kisváros a Vajdaság északi részén, így egyértelmű volt, hogy visszatérünk, ami idén nyáron be is következett.

Hatrészes cikksorozatunkban most olyan, a határ túlsó oldalán lévő városokba látogattunk el, ahová akár egynapos kirándulásokat is megéri szervezni. A kiválasztott városok nincsenek messzebb Szegedtől mint 120 kilométer. A sorozatban eddig bemutatott városok:

• Lugos
• Szabadka
• Nagybecskerek
• Arad
• Zenta
• Temesvár

Zenta nem csak földrajzi fekvése miatt különleges, hanem lenyűgöző építészete miatt is. A Tisza folyó partján található, ami meghatározó szerepet játszik a város mindennapjaiban is, és különösen vonzó célponttá teszi a természetkedvelők számára. A város kiváló kiindulópontot biztosít a régió felfedezéséhez, Szabadkától délkeletre, Magyarkanizsától keletre található, mindössze 20 km-re a magyar–szerb határtól.

A nagyjából 18 ezer lelket számláló városba behajtva először alacsony házak és falusi idill fogad. Tovább, a központ felé haladva aztán egyre több fa tűnik elő, és az egész hely már-már olyan alakot ölt, mintha a város magját egy erdőre építették volna rá, gondosan ügyelve arra, hogy a lakosság és a fák is egyaránt élhessenek az egészséges környezethez való jogukkal.

Szeged megszállta Zentát

Zenta története gazdag és sokrétű, több mint nyolcszáz évre nyúlik vissza. Az első írásos emlékek 1216-ból származnak, akkor a város Zyntharew (Zintarév) néven jelenik meg a dokumentumokban, temploma is volt. A középkor folyamán a település a Magyar Királyság része volt, és jelentős szerepet játszott a Tisza menti kereskedelemben. Történelme során azonban nem csak békés időszakokat élt át: több alkalommal is pusztították háborúk és járványok.

1475-ben például Szegeddel keveredett konfliktusba, mivel a zentai réven jogtalanul szedtek vámot azoktól a szegediektől, akiknek a Szerémségben voltak szőlőbirtokaik.

Szeged polgárai, mivel lakóhelyük szabad királyi város volt, vámmentességet élvezhettek az egész országban, így az elkövetett jogsértések miatt aztán elfoglalták Zentát és több hónapon át tartották megszállás alatt.

A perpatvarnak ecsedi Báthory István országbíró vetett véget egy kétoldalú megállapodással, miszerint a szegediek elismerték bizonyos szintű vámfizetési kötelezettségüket, míg Zenta nagymértékben vitte lejjebb a vámok összegét.

Az egyik legjelentősebb esemény a város történetében mégis az 1697-es zentai csata volt, amely során a Savoyai Jenő herceg vezette csapatok arattak fényes győzelmet a túlerőben lévő oszmán hadak felett. Ez a csata nemcsak Zenta, hanem egész Magyarország és Európa történelmére is nagy hatással volt, mivel jelentős mértékben hozzájárult az Oszmán Birodalom terjeszkedésének megállításához. A csata emlékére több emlékmű is található a városban, amelyek közül a legkiemelkedőbb Zenta központjában található, amelyet a város lakói és a látogatók egyaránt nagy tisztelettel őriznek.

A Fantastico Restaurant Pub is egy érdekes hely, ami egy közel 200 éves épület pincéjében található a Fő tértől csak pár utcányira. A belsejének régi téglás boltívei egyedi hangulatot kölcsönöznek az étkezéshez, legyen a rendelt kaja hal, csirke, kacsa, liba, sertés, marha, ázsiai vagy vegetáriánus, még a megfizethető – 3–4 ezer forintos – árakon.

De az édesszájúak számára is tartogat meglepetéseket a város. A központban lévő Almási Cukrászda azért is egy különleges hely, mert az alapító Almási István még 1955-ben hozta össze Magyarkanizsán, egy kis konyhában. A feljegyzések szerint tüzelős sparheltban sütötte a tortákat, süteményeket, készítésüket egy francia üzemben tanulta ki. A cukrászda 1969-ben költözött át Zentára, azóta látja el a helyieket és a turistákat a hagyományos mignonoktól kezdve a réteseken, krémeseken, roládokon és belga csokis édességeken keresztül mentás és lime-os sütikig mindennel.

Akár műemlék, akár csendes vendégház a külvárosban

Ahhoz képest, hogy kisváros, Zenta számos szálláslehetőséget kínál az ide látogatóknak, az itt található vendégházak, apartmanok és szállodák széles választéka mindenki számára ideális lehetőséget biztosít, függetlenül attól, hogy milyen stílusú vagy árkategóriájú szállást keres.

A Royal szálló az egyik legismertebb és legnépszerűbb szálloda a városban, amely a városközpontban található. Modern és kényelmes szobákkal rendelkezik, amelyek mindegyike jól felszerelt, hogy a vendégek maximális kényelmét szolgálja. Étterme kiváló helyi specialitásokat kínál, és a vendégek számára reggelit is biztosítanak, amelyet a helyi ízek és alapanyagok tesznek különlegessé. Ideális kiindulópont a város felfedezéséhez is, hiszen a főbb nevezetességek mind könnyen elérhetők innen.

Az 1911-ben felhúzott épület a szecesszió jegyeit viseli magán, 1985 óta műemlék. Itt egy éjszaka két fő számára valahol 20 ezer forint környékén van.

Azoknak, akik a természet közelségében, de egy fokkal olcsóbban szeretnének megszállni, a Royal szállótól nem messze, de még mindig a Tisza-part közelében található apartmanok remek választást kínálnak. A Centrum Apartment Senta például egy modern apartmanház, amely tágas, jól felszerelt lakásokat kínál. Minden apartman kötelező kelléke, konyha és nappali is található itt, akár hosszabb tartózkodásra is be lehet rendezkedni a csendes és nyugodt környezetben, két főre nagyjából 11 ezer forint körüli összegért éjszakánként.

A városban számos kisebb panzió, vendégház is található, amelyek családias hangulattal és barátságos kiszolgálással várják a vendégeket. Ezek kiváló választást jelentenek azok számára, akik szeretnék a helyi lakosok vendégszeretetét is megtapasztalni és autentikus élményben részesülni. Egyik ilyen a Kincses Vendégház, ami a belvárostól keletre van, kerttel is rendelkezik és teljesen felszerelt. A szálláshelyek saját bejárattal közelíthetőek meg, és mivel többen kanapéágy is van, négy személynek akár 16 ezer forint körüli összeget is kiadhat egy éjszakára.

Egy kis házban 20 mesterség

Zenta többnemzetiségű, de a lakosságának a legnagyobb részét a mai napig is a magyarok adják, a legutóbbi népszámlálási adatok szerint a helyieknek körülbelül 70%-a vallotta magát magyarnak. Ez jól tükrözi a kultúra és nyelv erős jelenlétét, a közösség aktívan részt vesz a város kulturális és társadalmi életében, a turisztikai iroda egyik munkatársa azt is elmondta, külön magyar iskolája is van Zentának a számos kulturális egyesület és központ mellett.

A művelődési életet itt a Thurzó Lajos Közművelődési Központ koordinálja, ami magába foglalja a színházat, a Zentai Alkotóházat, a Városi Múzeumot, a Városi Könyvtárat és a Munkásegyetemet is. A városban rendszeresen szerveznek különböző kulturális rendezvényeket, előadásokat, koncerteket és kiállításokat, amelyek során a helyi és a környékbeli művészek is bemutatkozhatnak.

A Zentán található könyvtár és művelődési ház is fontos szerepet játszik a kulturális életben. A könyvtár gazdag, megközelítőleg hetvenezer dokumentumot számláló gyűjteménnyel rendelkezik, amelyben helyet kapnak a helyi történelemről szóló művek, valamint a magyar és szerb nyelvű gyermek- és ifjúsági, felnőtt szép- és szakirodalmi könyvek is. A művelődési házban rendszeresen tartanak kiállításokat, előadásokat és irodalmi esteket. Független magyar nyelvű újság is működik itt, az egész Vajdaságot lefedő Szabad Magyar Szó.

Számos múzeuma mellett talán az egyik legérdekesebb pontja a városnak a Régi mesterségek háza, ami a belvárostól délre egy kis utcában áll. Kívülről nem mutat sokat, belülről viszont számos csodát rejt. A gyűjteményt Pecze Árpád alapította 1985-ben, aki elképesztően rajongott a régi tárgyakért és techikai felszerelésekért. Több múzeumot is meglátogatott világszerte, és szomorúan konstatálta, hogy feléjük nincsen hasonló, ezért úgy döntött, csinál egyet Zentán. Ennek már majdnem 40 éve, mára már több mint 10 ezer régi tárgyat és 20 mesterség teljes felszerelését, letűnt korok hagyatékát őrzi a gyűjtemény.

Van itt csokiautomata a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság idejéből, de beszélő kirakati bábu is. A dolog érdekessége, hogy a látogatók szakmai vezetéssel meg is ismerkedhetnek a régi mesterségekkel, a köteles műhelyben például kipróbálhatják a kötélkészítést, a kovácsműhelyben pedig a lópatkolással kapcsolatban tanulhatnak dolgokat. A hivatalos nyitvatartási idő kissé csalóka lehet, érdemesebb inkább a turisztikai iroda munkatársaitól érdeklődni Pecze telefonszáma felől, majd vele egyeztetni a látogatásról.

Az ékszerdoboz

De nem csak a nagyszakállú tudományról, a pergamensárga vallásról vagy a bőgatyás kultúráról szól az élet Zentán. A Tisza-part a város egyik legkedveltebb rekreációs területe, ahol számos szabadtéri tevékenység lehetséges, a folyó mentén kiépített sétányok ideálisak a sétára, futásra vagy kerékpározásra, és több helyen találhatók piknikező helyek is, ahol a látogatók kellemes időt tölthetnek a természetben. A Tisza partján húzódó ártéri erdők különösen gazdag növény- és állatvilággal büszkélkedhetnek és a város melletti erdőkben túrázhatnak is a természet kedvelői, így a vadregényes táj és a friss levegő garantáltan felejthetetlen élményt nyújt.

És ha már Tisza meg jó idő, Zentán kiépített szabadstrand is van a folyó mellett. Akár Mini Laposnak is nevezhetnénk a helyet homokos partjával, napernyőivel és azzal a maréknyi emberrel, akik ottjártunkkor a parton süttették magukat vagy a vízben fröcskölték egymást. Elég menő spotnak mondható ez a hely, a közeli híd pillérei mintha természetes határként húzódnának mellette, összegraffitizett belsejükkel képezve a partszakaszra nyíló hatalmas bejáratot.

A cikksorozatunkban meglátogatott városok közül talán Zenta volt az a hely, ami az egyik legnagyobb benyomást tette ránk. A város történelme, kulturális élete és természeti kincsei összeadódva nem szülnek más gondolatot, minthogy ez a város szép. A helyiek vendégszeretete, az árnyékos kis utcák és az ódon házfalak egyvelege olyan hangulatot áraszt, ahová szívesen tér vissza az ember. Nem lennék meglepve, ha a mára sajtóklisévé vált, településekre vonatkoztatott „ékszerdoboz” kifejezést Zentára használták volna először.

Zenta árnyékos utcáin járva látszik, hogy több kor is rajta hagyta kézjegyét a városon. A 18. és 19. században jelentős fejlődésen ment keresztül, a Tisza közelsége és a vasútvonal kiépítése hozzájárult a gazdaság fellendüléséhez. Ekkor épült ki a város mai központja, amely a századfordulóra már egy modern, virágzó kisváros képét mutatta, ipara és kereskedelme is fejlődésnek indult, számos középület, iskola, valamint kulturális intézmény épült. A város központja, a Fő tér a 19. és 20. század fordulóján épült impozáns épületeivel különleges hangulatot áraszt. Az épületek többsége neoklasszicista, szecessziós és neogótikus stílusban épült, ami jól tükrözi a korszak építészeti irányzatait.

A zentaiak kedvessége felülmúlhatatlan

Az egyik legkiemelkedőbb épület a Városháza, mely visszafogott szecessziós stílusában 1912-re készült el, miután az előző egy tűzvészben teljesen megsemmisült. Az épület impozáns tornya akár egy manhattani felhőkarcoló csúcsa is lehetne a 20. század elejéről, az épület díszes homlokzatával a korabeli építészeti irányzatok kiváló példája. Bár a torony hivatalos látogatási idejét lekéstük, a helyi turisztikai iroda munkatársainak jóvoltából mégis volt alkalmunk arra, hogy egy csoport után sietve a keskeny csigalépcsőn felküzdve magunkat végül a város tetejéről csodálhassuk meg azt.

Egy másik munkatárstól tudtuk meg, hogy a város kissé romos, bár elképesztően bájos szecessziós tűzoltólaktanyájában tartják általában a gyerekek balesetvédelmi oktatását, akik viccesen meg is szokták jegyezni, hogy az az állapota miatt kiváló terep az ilyesmire. Pár fotó kedvéért mi is bemerészkedtünk az épület udvarára, ahol a szolgálatban lévő tűzoltók nem elzavartak, hanem kedvesen érdeklődtek ottlétünk céljáról.

Hasonló kedvességbe botlottunk korábban a város piacán is, ahol egy árus bácsi bujtogatott minket, hogy menjünk fel a toronyba, ki ne hagyjuk, és később a közeli parkban is, ahol az egyik kioszkban dolgozó eladónő készségesen magyarázta el, hogy merre van a legközelebbi szupermarket.

Legyen lepény a Tisza-parton, vagy kacsasült egy 200 éves pincében

Zenta gasztronómiai kínálatában szintén ötvöződik a helyiek vendégszeretete. Együtt él itt a helyi magyar és szerb konyha, a városban található éttermek, kávézók és cukrászdák mind-mind remek lehetőséget kínálnak arra, hogy elmerüljünk a vajdasági ételek világában.

A Papuli az egyik legnépszerűbb helyi étterem, ahol a hagyományos vajdasági ételeken túl a kommerszebb darabok is megtalálhatóak, egy adag pljeskavica olyan 2700 forintnak megfelelő dínár, de csevap is van hasonló árkategóriában. Az étterem menüje bővelkedik a nyugodtabb darabokban, mint például a halászlé, a pörkölt, a gulyás és a töltött káposzta, a hely hangulatos belső tere és barátságos kiszolgálása csak tovább fokozza az élményt.