Tovább nőtt a szegedi klinika adóssága

A kórházi adósságállomány évek óta megoldatlan probléma Magyarországon, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára, Rásky László szerint a 2025-ös év sem hoz áttörést. A legfrissebb, decemberi adatok szerint a kórházak és járóbeteg-ellátók összesen 127 milliárd forintnyi adóssággal kezdik az évet, ami jelentős terhet ró a beszállítókra és az egészségügyi intézményekre egyaránt, írja az Economx.

A Magyar Államkincstár (MÁK) adatai alapján a kórházak 2024 végén 94,3 milliárd forintos adósságot halmoztak fel, amelyhez az orvosi egyetemi központok és egyházi intézmények további tartozásai csatlakoznak. A legnagyobb eladósodással küzdő egyetemek között szerepel

• a Szegedi Tudományegyetem (10,9 milliárd forint),
• a Pécsi Tudományegyetem (10,7 milliárd forint),
• valamint a Debreceni Egyetem (9,7 milliárd forint).

Az SZTE-nek korábban egy fillér sem jutott a 64 milliárd forintos kórházi adósságrendezésből, miközben tavaly június végén még csak közel 6 milliárdos, míg szeptemberre már 8,4 milliárdos adósságot halmoztak fel. A tartozások továbbra is jelentős gondot okoznak az orvostechnikai beszállítóknak, akik közül sokan hónapok óta várnak kifizetésekre. Az Orvostechnikai Szövetség szerint az átlagos fizetési határidő meghaladja a 100 napot, egyes esetekben pedig fél évnél régebbi követelésekről van szó.

Rásky László bizakodó a kormány által ígért 150 milliárd forintos költségvetési pluszforrás kapcsán, amelyből 110 milliárd forintot az eddig felhalmozott adósságok rendezésére szánnak. Ugyanakkor a főtitkár szerint ez az összeg legfeljebb az adósságállomány 60 százalékának fedezésére elegendő. Az egészségügyi kormányzat ígérete ellenére továbbra is kérdéses, hogy az intézkedések valóban eljutnak-e a beszállítókhoz, illetve hogy hosszú távon képesek-e megakadályozni az adósságspirál ismételt kialakulását.

A kórházi eladósodás mellett a kötszerek felírásának újabb korlátozása is feszültséget keltett az egészségügyi szakmában. A Magyar Közlöny december 20-i rendelete értelmében a felírható kötszerek havi darabszámát 20-ról 15-re csökkentették, ami Rásky László szerint jelentős károkat okozhat a sebkezelés területén. „Az új szabályozás évtizedekkel veti vissza a magyar sebkezelést, és súlyos következményekkel járhat, például a nehezen gyógyuló sebek kezelésének elégtelensége miatt növekvő amputációs esetszámokban.”

Az Orvostechnikai Szövetség szerint a 2025-ös év sem hoz alapvető változást az egészségügyi finanszírozásban. A fő cél továbbra is a bizalom helyreállítása és a beszállítók helyzetének stabilizálása lehet. Pozitív előrelépésként említik, hogy az egészségipar külön miniszteri biztost kapott, aki a finanszírozási problémák mellett a hazai gyártók uniós szabályozásoknak való megfeleltetésével is foglalkozik.

Mindazonáltal az adósságok és a megszorítások árnyékában az egészségügy szereplői továbbra is óvatosak, és a problémák átfogó rendezésére várnak. Az ágazat képviselői szerint egyelőre már az is előrelépés lenne, ha a jelenlegi helyzetet sikerülne stabilizálni.