Közel 6 milliárdos adóssága volt a szegedi egyetemi klinikának június végén

Az egyetemi klinikákkal együtt június végén a  kórházak tartozásállománya 70,7 milliárd forint volt, ebből a modellváltó orvosegyetemek adóssága több mint 22,2 milliárd forintot tesz ki, ezt Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ)főtitkára árulta el az Economxnak. Rásky emlékeztetett, egy hónappal korábban, május végén az összes egészségügyi intézmény tartozása elérte a 83 milliárd forintot is.

Emiatt év közben elindult egy jelentős kórház-konszolidáció: május végéig egy 63,4 milliárdos adósságrendezés zajlott le, melyben egy fillér sem jutott a Szegedi Tudományegyetem klinikájának. Július végéig pedig egy újabb, 41 milliárdos konszolidáció van folyamatban, amelyek persze valamelyest éreztették az adósságcsökkentő hatásukat.

A szakember szerint már az is nagy eredmény lesz, ha a kormány nem engedi, hogy újra 100 milliárd forint közelébe érjen az adósság, ehhez viszont szeptember–október magasságában és az év végén is újabb adósságrendezésre lesz szükség. Az OSZ becslései szerint a tartozások 70 százaléka orvostechnikai beszállítók felé áll fenn.

A kórházak bár betartják a szabályokat a törlesztés sorrendjénél, Rásky szerint az más kérdés, hogy a legtöbb intézmény nem kapja meg a megfelelő forrást, ezért a jogszabályban meghatározott „minimumprogramot” sem tudják teljesíteni. Az egyetemi klinikák tartozásállománya június végén a következő volt: 

• Debreceni Egyetem: 9,2 milliárd forint;
• Szegedi Tudományegyetem: 5,8 milliárd forint;
• Pécsi Tudományegyetem: 5,3 milliárd forint;
• Semmelweis Egyetem: 1,9 milliárd forint.

A Belügyminisztériumban van egy Kórházi Adósságkezelési Munkacsoport, mely azért jött létre, hogy megoldást találjanak az intézményekben folyamatosan újratermelődő adósságok megállítására. A tárgyalások zajlanak, de egyelőre nincs még konszenzusos javaslat. Ráadásul, ha lesz, arra természetesen a Pénzügyminisztériumnak is rá kell majd bólintania, mondta a főtitkár a lapnak.

Valamicskét segített a kórházak helyzetén, hogy a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósághoz kerültek feladatkörök, a korábbi havi 20 milliárd forintos emelkedést mára 12–13 milliárd forintra tudták leszorítani. Rásky szerint tulajdonképpen annyi történt, hogy az állami szereplőket kiemelték a kockázati körből, tehát a teljes kockázatot az államtól és a kormánytól független gazdasági szereplők, beszállítók viselik.

Beszélt arról is az Economx-nek, hogy az innovációs tevékenységek megtorpantak, ez a hazai vállalkozások egyik legnagyobb problémája a nem fizetésen és azon túl, hogy a magyar gyártók beszállítói részaránya rendkívül alacsony, csupán 13 százalékot éri el a hazai egészségügyben.