Hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozás indul a „Tisza-adóról” szóló tavalyi nemzeti konzultáció ügyében, miután az ügyészség helyt adott a K-Monitor felülbírálati indítványának. A több mint 12 milliárd forintos kommunikációs kampány miatt korábban tett feljelentést a rendőrség még elutasította.

Az ügyben eredetileg egy magánszemély tett feljelentést, amelyet a rendőrség 2026 februárjában elutasított. Indoklásuk szerint nem merült fel bűncselekmény gyanúja, mert álláspontjuk alapján a konzultáció kérdései nem közvetlenül a Tisza Párt feltételezett programjáról szóltak, hanem általánosságban a kormány intézkedéseiről és a lakosság véleményének megismeréséről.

A K-Monitor ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy Orbán Viktor egy pártrendezvényen a konzultáció bejelentésekor egyértelműen azt mondta, az a Tisza Párt „kiszivárgott adóemelési terveiről” szól, és a kezdeményezést a 2026-os országgyűlési választásokat megelőző politikai mozgósítás részének nevezte.

A civil szervezet szerint a nemzeti konzultáció öt kérdése és a hozzájuk kapcsolódó kormányzati magyarázatok nem közérdekű, pártsemleges tájékoztatást szolgáltak, hanem egyoldalú, kampánycélú állításokat tartalmaztak, amelyek bizonyítottan valótlanságokat is magukban foglaltak. Ezért kezdeményezték a rendőrségi döntés felülvizsgálatát.

A felülbírálati indítvány most az ügyészséghez került, amely megállapíthatónak látta a hűtlen kezelés gyanúját, ezért elrendelte a nyomozást. A K-Monitor közleménye szerint az ügyészségi döntés néhány héttel azután született meg, hogy Balásy Gyula egy videós interjúban ingyen felajánlotta cégeit az államnak. A konzultációs íveket Balásy vállalkozásai készítették el több mint 400 millió forintért.