Hankó Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap pénzeivel kapcsolatos ügyben letartóztatott volt kulturális miniszter azt kérte az ügyészségtől, hogy a kecskeméti büntetés-végrehajtási intézetben a saját budapesti fodrásza vághassa a haját. Hankót korábban a ceglédi börtönből szállították át Kecskemétre.

Bodó Marianna, a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség szóvivője a Telexnek megerősítette, hogy Hankó hétfőn olyan indítványt nyújtott be, amelyben engedélyt kért arra, hogy a fogvatartása alatt hajvágás céljából beléphessen az intézménybe az általa saját fodrászaként megjelölt személy. A kapcsolattartási kérelemnek minősülő beadvány elbírálása folyamatban van.

Az ügyész várhatóan néhány napon belül dönt a kérelemről, ám a lap értesülései szerint nem jellemző, hogy a fogvatartottak saját szépségápolási személyzetet fogadhatnak. Ráadásul még az ügyészség engedélye sem jelenti biztosan azt, hogy a büntetés-végrehajtási intézet is beengedné Hankó fodrászát.

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága azt írta: „A hajvágás nem egy kapcsolattartási forma, hanem a belső ellátáshoz kötődő, biztonsági vonzattal bíró tevékenység. Előbbiek figyelembe vételével saját fodrász igénybevételére a fogvatartottaknak nincs lehetősége, mint ahogy ennek a gyakorlata sem alakult ki ”.

A külsős fodrász beléptetése nemcsak indokolatlan, hanem biztonsági kockázatot is jelenthet még ügyészi engedéllyel is. A fodrász ugyanis ollót, borotvát és más veszélyes eszközöket használhat, emellett a csempészés veszélye is fennáll, ezért a belépést megtagadhatják. „Az ügyészi engedély tehát önmagában nem elegendő saját fodrász beléptetéséhez.”

A börtönökben a hajvágás az alapellátás része, amelyet havonta legalább egyszer „hozzáértő, lehetőség szerint megfelelő gyakorlati ismeretekkel rendelkező fogvatartott végez”. A fogvatartottak engedéllyel elemes hajvágó gépet is tarthatnak maguknál, külső megjelenésüket azonban előzetes jóváhagyás nélkül nem változtathatják meg radikálisan, mert azonosíthatónak kell maradniuk.

Hankó ezen felül azt is kérte az ügyészségtől, hogy engedélyezze a kapcsolattartást azzal az egyházi személlyel, akit a beadványában megnevezett.

Az ilyen kérelmekről az ügyésznek csak akkor kell döntenie, ha a kapcsolattartást valamilyen okból korlátozza vagy megtiltja. Az Alaptörvény ugyanis biztosítja a fogvatartottak vallásgyakorláshoz való jogát. Bodó Marianna szerint Hankó Balázsnak „eddig is volt lehetősége a vallást gyakorolni, és annak keretében egyházi személlyel kapcsolatot tartani, azt az ügyész nem korlátozta és nem tiltotta meg”.

Hankó Balázs a karácsonyi ünnepeket is letartóztatásban tölti, miután a Kecskeméti Törvényszék az ügyészség indítványára három hónappal meghosszabbította a volt kulturális miniszter letartóztatását. A vádhatóság szerint a fogva tartás indokai és különös okai továbbra is fennállnak: a gyanú kiemelkedő tárgyi súlyú, magas büntetéssel fenyegetett bűncselekményekre vonatkozik, emellett a szökés, az elrejtőzés, az eljárás jogellenes befolyásolása és a bűnismétlés veszélye is fennáll.

Hankót különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett hűtlen kezeléssel gyanúsítják a Nemzeti Kulturális Alap pénzeivel összefüggésben. A volt minisztert és korábbi államtitkárát, Varga-Bajusz Veronikát október 1-jén helyezték letartóztatásba. A gyanú szerint Hankó az Orbán-kormány kulturális minisztereként több száz, közpénzből finanszírozott támogatás kiosztásában vett részt, amelyek valójában vagy a Fidesz kampányát, vagy a támogatottak magánéletét finanszírozták.

Az NKA-ügyben Hankó Balázson és volt államtitkárán kívül jelenleg Bús Balázs van még letartóztatásban Szegeden. A többi gyanúsítottat a bíróság korábban bűnügyi felügyelet alá helyezte.