100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
„Az első hó pénteken köszöntött be hozzánk, sajnos, hogy lágy idővel, s igy szűz fehérségét alig tarthatá meg tovább leesése pillanatánál, amint a mi jó alföldi talajunkkal érintkezett, azonnal elolvadt annak lucskos sarába és lett belőle pocsék. […] No de majd lesz ez még jobban is, ha valahogy kievickélhetünk épkézláb ebből a szószból. Mi legalább nem adtunk föl minden reményt arra nézve, hogy még lehet — fehér karácsonyunk” – írta keserű reményel a Szegedi Hiradó című lap 1872 karácsonya előtt két nappal.
A fehér karácsony mint téma a sajtónál is régebbi, de amióta vannak lapok a világban és Szegeden, évről évre előjön a kérdés: lesz hó az ünnepekkor? Itt vagyunk most is, 2024-ben, egy nappal szenteste előtt, nem először. Az elmúlt évtizedekben egyre ritkábbá váltak a havas ünnepek Magyarországon. Szegeden különösen szembetűnő a változás, főleg az 1990-es évekhez képest, amikor szinte minden második évben hó födte a várost december végén.
A múlt században több rendkívüli hideg télről maradtak fenn feljegyzések. Az 1929-es év kiemelkedő példa, amikor Zalaegerszegen a hordók szétfagytak, és zsákokban szállították haza a bort a pincékből. A hideg időjárásról szóló korabeli beszámolók érzékletesen mutatják, hogy a tél korábban is szélsőséges volt.
A Légkör folyóirat 1961-es elemzése szerint a hideg telek mindig maradandóbb benyomást tesznek az emberekre, mint az enyhe időszakok. Az adatok alapján a december általában enyhébb volt, mint január és február, így a havas karácsonyok ritkábban fordultak elő még a hidegebb időszakokban is.
Az azóta átnevezett Országos Meteorológiai Szolgálat 2021-ben kiadta, hogy 1951-től számolva hányszor voltak fehérek az ünnepek az egyes nagyvárosokban hazánkban.
1956 havas karácsonya után Szegeden az 1960-as években még előfordultak havas ünnepek, például 1963-ban és 1969-ben, amikor vastag hótakaró fedte a tájat. Hogy mit értünk vastag alatt? 1963-ban 29 centi hó volt karácsonykor.
Az 1970-es évektől – amikor egyedül 1970-ben volt hófödte az ünnep – szokatlan időszak következett, mert bár 1981 és 1984 kivételével legfeljebb részben havas karácsonyok voltak csak a 80-as években, ezt követően jött egy kifejezetten havas periódus.
A ma élők emlékezetében aktívan meglévő 1990-es években négy havas karácsonyunk is volt Szegeden. A legsűrűbb szakasz 1993–2001 közé tehető, amikor öt fehér és egy részben fehér karácsony volt a kilenc év alatt. A 2001-es tél is emlékezetes lehet, amikor december 24-én –19 fokot mértek a városban.
Az utolsó fehér karácsony Szegeden 2007-ben volt, bár 2011-ben még volt egy részben havas ünnepünk.
A hosszú távú meteorológiai adatok (1901–2020) azt mutatják, hogy Magyarországon a téli hónapok átlaghőmérséklete emelkedett, különösen januárban és februárban. A decemberi középhőmérséklet változásai kevésbé markánsak.
Az adatok szerint az elmúlt 120 évben a leghidegebb december 1933-ban volt (–5,8 °C), míg a legenyhébb 1934-ben (+4,5 °C). Az ezredforduló óta nem kérdés, hogy előfordultak enyhébb telek, de a kiugróan meleg decemberek jellemzően a 20. századra voltak jellemzőek.
A statisztikák alapján Magyarországon a fehér karácsonyok aránya 4–6 évente fordul elő síkvidéken, ez a legutóbbi évtizedekben tovább csökkent. De hogy mi lesz a 2020-as, 2030-as években, nem lehet biztosra mondani.














