Dollármilliókat spórolhat a gyémántbányászatnak az SZTE egyik kutatása

A Földön körülbelül ezer olyan vulkáni kürtőt ismerünk, ahol van esélye annak, hogy gyémántot találhatnak. Ezeknek eddig elenyésző hányadát, mindössze hatvanegyet bányásztak ki. Az SZTE Geológia Tanszékének egyik kutatása a gyémántkitermelést költséghatékonyabbá és környezetkímélőbbé tenné, csökkentve a drága és pazarló bányászat szükségességét.

A nagyon kevés gyémántot tartalmazó kőzettestek bányászata rendkívül drága és veszteséges az erre szakosodott vállalatok számára, ráadásul rengeteg energiát és munkaerőt használ fel, és a környezetre is káros. A Szegedi Tudományegyetem PhD-hallgatója, Sahroz Khan kutatásának fókuszában az áll, hogy mi a különbség az olyan kürtők között, amelyekben van jelentős mennyiségű gyémánt és azok között, amelyekben elenyésző, vagy egyáltalán nincs – áll az egyetem hírportáljának cikkében, mely szerint a kulcs a keletkezés körülményeiben keresendő.

A gyémánt a tiszta szén egyik ritka megjelenési formája, messze a Föld felszíne alatt, több mint 150 kilométer mélységben, nagy nyomás alatt keletkezik. Az itt uralkodó fizikai körülmények stabilan is tartják a gyémántot, mindaddig, amíg az valamilyen földtani folyamat során a felszínhez közel nem kerül. Az emelkedés közben azonban kisebb lesz a nyomás, jelentősen csökken a hőmérséklet, amire a gyémánt kétféle módon reagálhat:

• vagy átalakul grafittá,
• vagy oxigénnel reagálva szén-dioxiddá válik.

„A gyémántokat »meg kell őrizni«, és nagyon gyorsan a felszínre kell hozni, hogy »túléljék« az utazást a felszín felé. Egyedülálló vulkáni kőzetek, úgynevezett kimberlitek hozzák a felszínre őket. (...) Vulkáni anyaguk nagyon gyorsan, másodpercenként több mint 5 méteres sebességgel tör felfelé a mintegy 150 kilométeres mélységből, így őrizve meg néhány gyémántszemcsét. Ennek ellenére a kimberlitcsövek többségében nagyon kevés gyémánt van, kevesebb, mint 5 gramm tonnánként” – magyarázta a technológiát a portálnak Sahroz Khan.

A projektet Sahroz Khan társtémavezetője, a kanadai Dalhousie Egyetemen gyémántkutatással foglalkozó Yana Fedortchouck javasolta a PhD-kutatáshoz, amiben a Szegedi Tudományegyetem is partner volt, a témavezető M. Tóth Tivadar, a Geológia Tanszék oktatója. „A projektben érintett kutatók többsége magyarországi, a nemzetközi projektben egyes vizsgálatokat osztrák tudósokkal együttműködve végeznek. A kutatás öt éve kezdődött.

„Nem a gyémántokat vizsgáljuk, hanem a gyémántokat körülvevő kőzetalkotó ásványok összetételében keresünk megfigyelhető elváltozásokat, mintázatokat. Ezek az ásványok fontos támpontokat adnak nekünk arról, hogyan pusztulhattak el a gyémántok. A vizsgálatunk alapja az összehasonlítás. Kapunk mintákat gyémántban gazdag és gyémántban szegény dél-afrikai bányákból, ezeket vetjük össze. Kutatásunk segít meghatározni a gyémántok pusztulásának helyét, csökkentve a drága és pazarló bányászat szükségességét. Ez pénzt és erőforrásokat takarít meg, és segíti a környezet védelmét” – mondta M. Tóth Tivadar.

Az eddigi eredményeket olyan nagy hatású folyóiratokban tették közzé, mint a Gondwana Research. A PhD-kutatás lezárásához már elegendő eredmény gyűlt össze, de az SZTE és a munkatársak együttműködésével a jövőben más kontinenseken is folytatják a kutatást.