Elszívják a környező települések Szeged lakosságát, újból beindult a szuburbanizáció

Noémiék számára Szegeden már 2008-ban sem volt esély önálló házban lakni, a „társasházasdiban” pedig csalódtak a magas közös költség és a sok nemfizető lakó miatt, így kerültek Mórahalomra 12 éve. „Azért költöztünk ki Szegedről, mert családtervezés miatt szerettünk volna nagyobb lakásba költözni. Az akkori szociálpolitika, hitelfeltételek és illetékek miatt új lakás jöhetett szóba, de olyan magasak voltak az árak, hogy jobban megérte agglomerációban építkezni.” Akkor még nagyjából csak itt találtak összközműves telket egy újonnan kiosztott területen, pedig körbejárták Szegedet.

2022 végén Zsófia, kisgyerekesként szintén a szegedi ingatlanárak miatt döntött családjával Mórahalom mellett, ám ők már egy meglévő házba költöztek. „Szegeden az egekben voltak és vannak ma is az árak, ezt tudtuk, így nem is nagyon nézelődtünk. Ár-érték arányban Mórahalmon sokkal jobbat sikerült venni.”

Mórahalom sem olcsó már, az ingatlan.com tavalyi felmérése szerint 2022-ről 2023-ra ez volt a megye harmadik legjobban bővülő települése Deszk és Apátfalva után, míg az ingatlanok átlagos négyzetméterára 391 ezerről 508 ezer forintra nőtt egyetlen év alatt. Deszken tavaly 478 ezer forintot kóstált egyetlen négyzetméter átlagban, itt kisebb volt a növekedés, a 2022-es 411 ezer forintról nőtt ekkorára. Szeged drága városnak számít, ám nem sokkal előzte akkor Mórahalmot, a megyeszékhelyen 561 ezerről 656 ezer forintra nőtt egy év alatt a lakóingatlanok átlagos négyzetméterára.

„A szuburbanizációt erősen befolyásolja minden olyan folyamat, intézkedés, amely a lakáspiacra, különösen az új lakások építésére hatással van. Így jelentősen befolyásolta a koronavírus-járvány és a csok is, persze más módon. A koronavírus-járvány nem eredeményezett új lakásépítéseket, ott gyorsan kellett dönteni, így inkább a kiskertes térségekbe történt kiköltözés, a már meglévő második otthonokba. Akár a Szeged területéhez tartozó kiskertek, akár például Sándorfalva kertes részei jelentősen növelték népességüket. Ez a jelenség fokozatosan leáll, én itt visszarendeződést prognosztizálok” – foglalta össze Bajmócy Péter docens a Szegedernek.

A csok és más ilyen jellegű támogatások szerepe tehát szintén jelentős a szuburbán térségekben, hiszen folyamatosan generál lakásépítést, illetve felújítást. Ugyanakkor nem egyértelműen csak gerjesztő hatásról beszélhetünk, mivel mára már relatíve drágák az újépítésű ingatlanok az agglomerációban, így a csok fix összege sokszor kevésnek bizonyul. Emiatt pont az említett kiskertes területeket választják inkább a csok-osok, hiszen ezek kellően közel vannak a településközponthoz, de kellően olcsók is a családtámogatás fix összegéhez.

Szétfolyó városok

A szuburbanizáció többnyire városszétfolyást jelent, aminek következtében a ritkásan lakott, nagy kiterjedésű területeket nehéz elérni közösségi közlekedéssel. Ha autóval jár be az agglomerációban élő egyén a városba, az több környezeti teherrel és több dugóval jár, ami például Szegeden belül, vagy a városhatárban csapódik le. Ezért van az, hogy hatalmas dugók szoktak kialakulni például a szegedi hidakon csúcsidőben. Az általunk megkérdezettek majdhogynem kivétel nélkül autóval járnak, hiszen szinte mindannyian a megyeszékhelyen dolgoznak.

Hiába van Algyő felé tram-train, a helyiek nem élvezik annyira az előnyét, hiszen nem a városközponton megy át a szerelvény, a vasútállomás kint van a település szélén. Anna viszont autóbusszal és tram-trainnel jár Szegedre heti kétszer, és meg van elégedve a járatok sűrűségével, számára nem gond a távoli busz-, vagy tram-train megálló. Sokszor járnak kocsival is, és csúcsidőben azért a forgalom mindig nagyobb. „Kisebb dugók előfordulhatnak, de nem vészes.” Algyőtől Szeged központja 3–4 kilométerrel messzebb van korábbi lakhelyükhöz, Szőreghez képest, a menetidő mégis kevesebb. „Szőregről a városba bejutni, na ott volt dugó reggelente a Belvárosi hídon! Főleg iskolaidőben.”

Szegedre Zsófiáék is leginkább autóval járnak Mórahalomról, de a tömegközlekedést is szokták használni, mivel szerinte jó, még babakocsival is. „Szegeden sok olyan terület van, ahonnan autóval és busszal tovább tart bejutni és ritkábban van tömegközlekedés, mintha Mórahalomról utaznánk be kocsival.”

Bár a megyeszékhelyen nem nőtt túlzóan az autós forgalom aránya – az 1994-es 20% helyett a legutóbbi, 2018-as felmérés szerint a szegediek 29%-a autózik –, a közösségi közlekedés használóinak száma egyre csökken, a pandémia pedig erősen betett neki, erről egyelőre nincsenek adatok. Ugyanakkor megnőtt a kerékpárosok aránya, 5-ről 17%-ra nőtt a részarányuk. Mostanra már a rollerhasználók is látszanának az ábrán, hiszen a Belvárosi hídon lévő szenzorok adatai szerint 2023 júliusában már több mint 13 ezer rolleres utazást regisztráltak, ami az átmenő teljes forgalom 2%-a. Télen sem láthatatlan ez az újszerű mikromobilitási eszköz, akkor a forgalom 1%-át adja ki több mint 5 ezer utazással.

A népességfogyás tekintetében Nagy Sándor szerint a Szegeddel egy ligában játszó magyar városok hasonló helyzetben vannak, vagyis elsősorban az agglomerációjuk növekszik, maga a város népessége csökken. „Ezt nem hiszem, hogy helyi jelenségek okozzák, akár felvethető a csok, illetve a falusi csok hatása is, de vannak évtizedes távlatú ciklusok is a kiköltözés és a beköltözés folyamataiban. És felvethető, hogy a papíron üres lakások valóban üresek-e, vagy látens bérleteztetés van, vagyis az emberek kiadják a lakásukat, csak nem legálisan, nem fizetnek utána adót, és igy a bérlők nem jelentkeznek be az adott lakcímre. Szóval ez biztos, hogy egy soktényezős dolog, ami nem helyi szinten keletkezik” – mondta.

Több ezer emberre lenne szükség

Felmerül azonban, hogy a tavaly decemberben hivatalosan is bejelentett kínai BYD szegedi elektromosautó-gyárral és a hivatalosan még be nem jelentett Rheinmetall nagyberuházásával – melyekkel több ezer munkahelyet teremtenének néhány év alatt – várható-e a népességben változás? Lázár János egy rádióinterjújában korábban arról beszélt, hogy Szegeden tízezres nagyságrendű népességnövekedést vár a beruházásoktól, ám Nagy nem ismer erre vonatkozó tanulmányt. „Nem vagyok jóslások tekintetében olyan nostradamusi képességekkel megáldva, mint Lázár miniszter úr” – fűzte hozzá.

Bajmócy Péter szerint viszont az ilyen léptékű új munkahelyek okozhatnak külső bevándorlást és növelhetik a népességszámot Szegeden. „A politikusok feladata, hogy nagyot mondjanak, de ez az itt jelzett szám irreális. Kecskeméten 2008-ban, mikor bejelentették a Mercedes beruházást, 110 ezer fő volt a népesség, most csak 109 ezren laknak ott hivatalosan, pedig közben megépült a gyár és sok tekintetben igen nagy hatása volt a városra. Szóval egy nagy beruházástól önmagában hatalmas növekedést nem érdemes várni, legjobb esetben is néhány ezer fő lehet ez” – mondta az SZTE docense.

Az egyensúlyi állapotban nem hisz Bajmócy, szerinte nincs olyan, hogy egy idő után stabilan beáll a népesség és megáll a természetes fogyás. „Persze rövidtávon beállhat egy szintre a népesség, de közben fokozatos és folyamatos a szerkezetének átalakulása, szóval ez az egyensúly is felborul aztán. A természetes szaporodásban nem valószínű, hogy beállna egyensúlyi állapot, így a népességszám fenntartása csak beköltözéssel érhető el. Ezt azonban egy-egy vállalat beköltözése csak az adott pillanatban befolyásolja, hosszú távon nem ezen múlik.”

A másik két településen élő megkérdezettekhez hasonlóan Zsófiék és Noémiék is azt szeretik Mórahalomban, hogy kicsi, gyalog és biciklivel is minden szolgáltatás elérhető. Bár Noémiék többnyire Szegedre járnak magánorvoshoz, fodrászt, kozmetikust és masszázst például helyben találtak. Örül, hogy rövidesen lesz DM és Pepco is Mórahalmon, mivel a Szegeden lévő üzletek kiesnek abból a körzetből, ahol általában járnak.

A bankautomaták hiánya mindenhol általános. Húsz év távlatában Ildikó úgy látja, amíg nem vált megszokottá a bankkártya használata, rossz volt, hogy egész Deszken csak egyetlen OTP-s bankautomata volt, de ez mára már nem jelent hátrányt. Algyőről pedig nemrég vonult ki az egyetlen bank, de hosszú tárgyalások után kihelyeztek egy bankautomatát. Mórahalomról Noémi elmondta, lehetne több ATM, mert most csak az OTP-s és a Takarékbankos van. Nekik egyébként ez is elég, mivel banki szolgáltatást ritkán igényelnek, mindent mobilbankon intéznek.

Szegeden belül is zajlik a szuburbanizáció

A szuburbanizációba nemcsak a kiköltözés, de a városon belüli elköltözés is beletartozik. Ennek kapcsán Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester azt mondta a Szegedernek, hogy a városban a lakótelepi területek népessége mutat csökkenést, illetve a legszűkebb Belváros. Eközben az új építésű társas- és magánházas övezetek népessége nő. „De gondolom ebben nincs semmi meglepő. Szerintem a koronavírus rövid távú hatása már nem érvényesül, a munkaadók egy része is elkezdte újra szeretni, ha megjelennek a dolgozói az irodában” – tette hozzá.

Szegeden a vonzó részek Nagy szerint a „társasházas” területek, egy urbanizált életformához ez illeszkedik igazán, hiszen közel vannak a szolgáltatások, erre épül a 15 perces város koncepciója is. „Ha valaki azt mérlegeli, hogy mindennapi élet szempontjából ez milyen előnyökkel jár, akkor szerintem egy értelmezhető alternatíva a szuburbán életformával szemben, melynek elég széles skálája van árban, minőségben. Ha ugyanakkor másik oldalról a lakáspolitika, a közszolgáltatások ára egyébként több ágon is a szuburbanizációt támogatja, akkor az ember döntése lehet a városból kiköltözés” – mondta az agglomerációs és a városi területek erőviszonyairól.

Hasonlóan gondolja Bajmócy Péter is, szerinte akár meg is lehetne tiltani a szuburbanizációs folyamatot, de nem biztos, hogy érdemes. Úgy látja, a városok azzal tudnak ez ellen tenni, ha például az új építésű társasházak és a lakóparkok elterjedését segítik, melyek reális alternatívát nyújtanak. „Ha a városok lakásállománya nem újul meg, akkor természetes, hogy új, jobb minőségű lakásokat keresnek az emberek, s ha ezt nem találják meg a városban, máshol keresik meg.

„Elővárosra aktuális számlálási adatunk nincs, de a szenzorok mérnek az Algyői úton is. Ebből az látható, hogy az Algyői úton egy év alatt csökkent valamelyest a forgalom, a Belvárosi hídon viszont nem” – mondta a lapunknak Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester, amikor a témában kérdeztük.

A Belvárosi hídon a deszkiek kelnek át, ha Szegedre, vagy onnan hazafelé tartanak. Ildikó tapasztalata szerint Deszk felé jó a közlekedés, nagyon élhető – volt is, és azóta is az – a település számukra, folyamatosan fejlődik az infrastruktúra. Régebben sokat buszoztak munka és egyéb elfoglaltság miatt, a koronavírus-járvány óta azonban többet autóznak, ami egy jellemző trend országosan is. „Helyben, a településen belül kerékpárral is járunk, illetve tavasztól őszig alkalmanként Szegedre is átbiciklizünk, hiszen végig van kerékpárút.” Tapasztalatai szerint reggelente a 7 és 8 óra közötti csúcsban a Szőregi út a körforgalomtól Szeged felé eléggé beáll. „Lehet haladni, de csak folyamatosan araszolva. Ez hátrány autóval és busszal közlekedve egyaránt.”

Az agglomerációs bővülés további hátránya, hogy pénzbeli kiesés is a városnak. Az önkormányzati szolgáltatások jelentős része ugyanis a város támogatásával működik, így akik nem Szegeden laknak, azok után nem kap a város normatív támogatást. Ha cége is van az illetőnek, és nem Szegeden fizeti az iparűzési adót, akkor az még nagyobb kiesés a városnak, miközben az általa is igénybe vett szolgáltatásokat a szegedi költségvetésből kell finanszírozni.

Nagyon hiányzik egy jó hentesüzlet

Szeged egy viszonylag kompakt város, ami azt jelenti, hogy területének jelentős része jól bejárható. A sűrűbben lakott területeken ráadásul közelebb lehet a bolt, az óvoda, iskola, orvos, de közelebb van a munkahely is. Emellett a nagyobb népesség miatt általában nagyobb a verseny, megjelennek olyan nemzetközi élelmiszerláncok is, mint például a Lidl vagy az Aldi, mely diszkontáron ad el minőségibb termékeket. Ilyen nem található sem Algyőn, sem Mórahalmon vagy Deszken.

Dóra is pont erre utalt, mint mondta, bár Algyőn szinte egyáltalán nincs hiánya semmiből, talán egy Lidl elférne a településen. „Hétvégi apróbb dolgokra megfelel a mórahalmi CBA vagy Coop is.”

Sára már egy kicsit árnyaltabban látja Algyőt, közepesre értékelte a települést ebből a szempontból. Mint mondta, „kevés a Coop áruház, nyitvatartási ideje pedig rövid a szegedi szupermarketekhez képest”. Negatívum, hogy egyetlen kábeltévé-szolgáltató van csak jelen a faluban, az internet pedig sűrűn akadozik. „Kizárólagos hőszolgáltatója van Algyőnek, ez a Veolia. Háromszoros költséget kérnek a szegedi távhőszolgáltatóval szemben, ezt onnan tudom, hogy Szegeden is van ingatlanunk” – mesélte.

Deszkről egy jó hentesüzlet hiányzik igazán,

panaszolta Ildikó, aki szerint sokat javított a helyzeten, amikor pár éve megnyílt a Nova bevásárlóközpont a Szőregi úton, mivel útba esik jövet-menet. „A mi igényeinknek megfelel minden szempontból”, de az utóbbi 2–3 évben a idényzöldségeket, gyümölcsöket vagy például sajtot, joghurtot helyi kistermelőktől, vagy akár magánszemélyektől vásárolják.

Míg Szeged lakosságának száma a statisztikák szerint jókorát esett az elmúlt évtizedben, a város körüli települések egy része ellentétes pályát írt le, szívva a megyeszékhely népességét is. Ezt erősítette meg fél tucat, Szegedről környékbeli településekre – Algyő, Deszk, Mórahalom – kiköltöző megszólaló is a Szegedernek. Kivétel nélkül arról számoltak be, hogy nem bánták meg döntésüket, amit elsődlegesen a megyeszékhely magas ingatlanárai miatt hoztak.

Szeged népességfogyásával foglalkozó cikksorozatunkban volt már szó a város népességtörténetéről, majd olyanokat kérdeztünk, akik elmehettek volna, de mégis maradtak, vagy éppen visszaköltöztek a dél-alföldi nagyvárosba. Beszélgettünk olyanokkal, akik elköltöztek Szegedről, majd azt vizsgáltuk meg közelebbről, hogy mi a titka Lengyelország délkeleti részén fekvő Rzeszównak, mely népesség tekintetében a rendszerváltozás idején rosszabb helyzetből indult, mint Szeged, mégis sokkal tudta növelni lakosainak számát. Most a városunk környéki szuburbanizációt vesszük górcső alá.

Az utóbbi bő egy évtizedben jelentősen, közel tízezer fővel csökkent Szeged népessége. „Ennek számos oka van. Szerepet játszik benne a természetes fogyás, az egyetem hallgatói létszámának gyors növekedése, majd stagnálása, vagy a reurbanizáció is. Szintén szerepet játszik a határon túlról (főleg Vajdaságból) érkező beköltözés, majd annak csökkenése is” – mondta lapunknak Bajmócy Péter, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszékének docense.

A rendszerváltás előtti időszakban inkább az urbanizáció volt jellemző Bajmócyék egy korábbi tanulmánya szerint, vagyis a vidéki lakosság a városokba költözött. Ott koncentrálódott a népesség az iparosodás miatt, ez látszott például Miskolc esetében. 1990 után aztán beindult egy ellentétes folyamat, úgynevezett szuburbanizáció, amikor a – leginkább a városok környékén lévő – kistelepülésekre kiköltözés folyamata zajlott, eleinte gyorsuló ütemben.

„Nagyon fejlődik ez a kistelepülés, szerintem Szeged közvetlen környékén az egyetlen, amelyik ennyire önálló és sok plusz van benne. Nem is tudom, hogy van-e még kocsma, mert autóval közlekedek. Mindig történik valami, rendezvények vannak, millió meg millióegy program minden korosztály számára, tavaly októberben borfesztivált is tartottak” – mondta. „Fiatalon kell az embernek ez a nyüzsgő városi lét, minden ott van közel, viszont hamarabb választottam volna Algyőt, pont a falusi léte miatt, ha nem éltem volna tíz évig Németországban.”

A szintén itt élő Sára saját vállalkozást visz párjával a településen. „Egy amerikai cég üzleti partnerei vagyunk, elég széles a munkaterületünk” – mondta, és hozzátette azt is, hogy azért költöztek ki Szegedről Algyőre öt éve, mert a cégük székhelye itt van. Eladták szegedi magánházukat és a településen találtak egy szimpatikus ingatlant.

Egy másik kiköltöző, Anna 2018-ban döntött úgy a családjával, hogy Szeged–Szőregről ide jönnek. Mint mesélte, sokszor beültek az autóba és elmentek más városrészekbe, hogy megnézzék, szeretnének-e ott lakni. „A férjemnek jött az ötlet, nézzük meg Algyőt. Már akkor is sokat olvashattunk a faluról. Ismerősök is éltek itt, akik megerősítettek abban, hogy jó döntés Algyőre költözni. Ez 2018 novemberében meg is történt. Sikerült számunkra megfelelő házat találni.”

Anyagilag nem engedhették meg Szegedet

Szinte mindenki arról számolt be a Szegedernek, hogy a megyeszékhelyen tapasztaltaknál közvetlenebbek az emberek, az ingatlanárak alacsonyabbak, tisztább a levegő és így élhetőbb a választott településük, mint egy nagyváros. Érzékelik a kiköltözési trendet, Deszken még az úgynevezett kiskertekbe is, de emellett sok új magánház is van. „Ugyanakkor sok a településen az eladásra kínált ingatlan, tehát nyilván van elvándorlás” – osztotta meg tapasztalatait Deszkről Ildikó. A településen egy korábban bevásárlóközpontnak fenntartott területet is felparcelláztak új házak számára a Szegedre vezető út mellett.

„Azért vásároltunk végül Deszken telket, mert akkor anyagilag erre volt lehetőségünk” – jegyezte meg a tanárként dolgozó nő, de Annáéknak is hasonló okuk volt, ők a szülői házat adták el, így néztek új lakóhely után. Először Újszeged felé kacsintgattak, de ahogy az sejthető, ár-érték arányban nem jöttek volna ki a drága ingatlanárak miatt, így végül Algyőn kötöttek ki.

„Nem bántuk meg a döntésünket, annak ellenére sem, hogy – főleg, amíg a gyermekeink fel nem nőttek – adódtak technikai, szervezési nehézségek, hiszen az egész családunk Szegedre járt be iskolába és dolgozni.” Szegedre jelenleg semmiképpen sem költözne vissza, de a közelségét pozitívumnak gondolja.

Családjával az első pillanattól jól érezték magukat Deszken, mivel „mindig sok a fiatal, kisgyermekes család, nagyon sok a közösségi és kulturális program, mindenki találhat igényének, ízlésének megfelelő szórakozási vagy művelődési formát. Befogadóak, barátságosak, nyitottak az itt lakók”.

Ebből a helyből egy kis gyöngyszem lett

A Szeged és Hódmezővásárhely között található Algyő azért is érdekes, mert 1998-ban szakadt el újból Szegedtől, miután 1973-ban egyesültek. Mórahalomhoz és Deszkhez hasonlóan szintén komoly létesítmények segítik az itt élőket mind munkahellyel, mind kikapcsolódással, vagy éppen vadonatúj iskolával, bölcsődével. 

Az új beköltözők és az elmúlt, Szegedtől külön töltött évtizedek indukálta fejlődés annyira átrajzolták a település képét, hogy 2022-ben rendeletet hozott az önkormányzat annak érdekében, hogy például a telkek méretének szabályozásával, a kocsibeállók kötelezővé tételével gátolják az elvárosiasodást. „Ne az legyen a cél, hogy minél kisebb helyen minél többen legyünk. Egészséges tér kell, és a lakosság egy része biztosan így gondolja, hiszen tőlük kapom a visszajelzéseket. Az emberek kapcsolata szorosabb egy faluban, más, mint egy városban” – érvelt a Népszavának 2022-ben Molnár Áron független polgármester, aki Algyőn született és nőtt fel, s ma is élénken él benne a gyerekkori falukép.

Az első nagy átalakuláson a 60-as években ment át a település, amikor olaj- és szénhidrogénmezőt találtak itt. Tíz év alatt ezer fővel nőtt a lakosok száma, az ország minden részéről jöttek ide dolgozni, elsősorban fiatal férfiak, a falusi élet is szűnni kezdett.

Az 1998-as leválással az önkormányzaté lett az iparűzési adó, ami a MOL jelenlétével tekintélyes összeg. Az urbanizáció második felvonása ekkor vett igazán nagy lendületet: míg máshol az elvándorlás, az elöregedő társadalom miatt fájt az önkormányzati vezetők feje, Algyőn pont az ellenkezője miatt. Amikor telket parcelláztak, volt, hogy licitre is bocsátották azokat, ma sincs eladó telek a faluban, a házak elkelnek, mielőtt meghirdetnék őket. A település népszerűsége és vonzereje nem csökkent. Ahogy az egyik megkérdezett, Dóra fogalmazott,

„ebből a helyből egy kis gyöngyszem lett”.

Dóra Algyőn nőtt fel, amikor még „borzasztó kis porfészek volt”, nyolc kocsma jelentette a szórakozási lehetőséget egy mozi és egy diszkó mellett. Fiatalon inkább a pörgősebb nagyvárosba vágyott, így került Szegedre 16 évesen. Sokáig élt a megyeszékhelyen, és csak pár éve költözött ki ismét Algyőre, de ő nem az ingatlanárak miatt, csupán már nem bírta a nagyvárosi létet. Ma már velük együtt sokan mások is építkeznek itt, így nem a tősgyökeres algyői közegben élnek, hanem sok új beköltözővel együtt. Mint mondta, még nem ismeri teljesen a helyi közösséget, de igyekszik beilleszkedni. A közbiztonság is jó, nem kell féltenie a gyereket, ha az iskolából egyedül jönnek haza.

A 2005-ig tartó időszak után a vidéki Magyarországon nagyon lelassult, lényegében leállt a szuburbanizáció, Szegeden is. Országosan 2016–17 környékén indult újra a városokból való kiköltözési trend, de nem egyforma intenzitással. Majd jött a pandémia 2019 után, ez ráerősitett a kiköltözési folyamatra, ami mára ismét lelassult.

„Szegeden elindult újra a szuburbanizáció, de intenzitása lassabb, mint 1990–2005 között.

Empirikus kutatás híján csak sejthetjük, hogy a mostani kiköltözésekben ugyanazok az okok játszanak szerepet, mint korábban” – fejtegette Bajmócy a Szegedernek.

A városok népességváltozásába a rendszerváltás utáni természetes fogyás is besegített, vagyis ekkorra már többen haltak meg, mint amennyi gyerek született. Ma is ez a trend, melyen csak a külső bevándorlás enyhíthet. Ez látszik számos Szeged környéki kisváros vagy község esetén is, főleg azoknál, melyek a leginkább a célpontjai a városokból, jelen esetben a Szegedről kiköltözőknek. Ilyen például Mórahalom, Algyő, Deszk vagy Sándorfalva, melyeknél határozott népességnövekedés történt, de Kübekháza állandó lakossága sem fogyott a 2011-es népszámláláshoz viszonyítva 2022-re, pedig a természetes szaporulat mindegyik településen többnyire negatív volt.

Zsófiék számára Mórahalom volt az egyetlen, ahol egy helyen találtak rá a kellemes környezetre és a megfelelő házra, nagyon szeretnek itt lakni. A kívánságlistájukon a kiválasztáskor ugyan szerepelt, hogy legyen a településen uszoda, de nem ez volt a fő szempontjuk, viszont örültek neki, hogy itt ezt is megtalálták. Azt tapasztalja, hogy sok új ház épült a településen, az elmúlt években több új vàrosrész született. A központban is szépen karbantartják, újítják a tulajok a házakat, mondta. 

A szintén a településen élő Noémiéknek nincsenek rokonaik itt, senkit sem ismertek helyben, de az első pillanattól kezdve érezték, hogy ez más, mint a városban. „Köszönnek egymásnak az emberek, kedvesek és befogadóak voltak. Természetesen az is sokat számított a döntésben, hogy volt gyermekorvos, orvosi ellátás, bölcsi, ovi, játszótér. Amikor pedig megszülettek a gyerekek, ott volt a gyerekház, ahová napközben egyedül lévő anyukaként mehettem a babával tornázni, játszani, bandázni, ismerkedni. A bölcsit, ovit is nagyon szerettük, mindenki kedves és mosolygós volt elsőre. Mórahalmon érzed, hogy tagja vagy a közösségnek, hogy elfogadnak, természetesen ehhez szintén nyitottnak és elfogadónak kell lenni” – mondta.

Döntésüket egy percig sem bánták meg, mint fogalmazott, öröm látni a fejlődést a városban. A kultúra terén sem panaszkodnak. „Színvonalas programokat szerveznek, a színházban, a Kolo Szerb kulturális központban gyakorta megfordulunk. A néptáncot is a városnak köszönhetjük, hogy felfedeztük, magunknak és a gyerekeinknek.” Büszke arra, hogy már régóta mórahalminak mondhatja magát,

„mégha »gyüttment« vagyok is, bár remélem, hogy csak »gyütt« maradok”.

„A közösség az, ami a nagyvárosban nincs meg, de nyilván más volt az élethelyzetünk is gyermektelen harmincasként annak idején” – teszi még hozzá. Amikor arról kérdeztük, hogy visszaköltözne-e Szegedre ha nem számítana a pénz, azt felelte, „nagyobb százalékban mondanánk azt, hogy nem, minthogy igen. Nem hiányzik Szeged, mint lakóhely”.

Szinte összenő Újszegeddel

Bár a Szegedtől délkeletre lévő Deszk nem fejlődik olyan látványosan, mint Mórahalom vagy Algyő, sokan költöznek ide mégis, mivel nagyon közel, 8 kilométerre van Szegedhez. A rendszerváltás óta Deszk lakossága nőtt az egyik legjobban a környéken, mintegy 40 százalékkal, 1113 fővel többen élnek itt mint a rendszerváltáskor. A növekedés a 2001-ig tartó időszakban volt erőteljesebb, azóta lassabb ütemben bővül, de a mai napig jelölnek itt ki új parcellákat lakóházaknak, melyek beépítésével szinte összeér majd a település Újszegeddel. Nem hiányzik különösebben nagyobb áruház vagy egyéb szolgáltatás a településről, hiszen tíz-tizenöt perces autós ingázással szinte minden elérhető a városban, például a Nova bevásárlóközpont vagy a sportuszoda.

Ildikó férjével azért döntött úgy 25 évvel ezelőtt, hogy kiköltöznek a szegedi panellakásukból egy deszki kertesházba, mert azt gondolták, nekik és a gyerekeiknek is minden szempontból jobb és egészségesebb lesz ez az életforma. Nem az új osztásokban, a megyeszékhelyhez közelebb eső lakóparkban, hanem egészen bent, a horgásztavak felé találtak megfelelő helyszínt olyan telken, amin korábban már állt ház.

2020-ban erőteljesen felgyorsult a legnagyobb magyar városok népességének csökkenése, de ezzel egyidőben a környéken lévő agglomerációs települések lakosságszáma emelkedett. Szeged térsége volt az egyik, ahol a környező települések népességnövekedése ellensúlyozta a központi város csökkenését, 2013 és 2020 között évente átlagosan 216 fővel csökkent a város lakossága, míg az agglomerációé 233 fővel nőtt.

Nemcsak a kiköltözők motivációja nem ismert, a Szeged környéki települések lakosságnövekedésének pontos okait sem tudják a kutatók: a városból való kiköltözés mellett a máshonnan odaköltözés vagy akár a természetes szaporodás is szerepet játszhat ebben. Mivel pontos számokra nem lehet hagyatkozni és minket elsősorban a Szegedről való elvándorlás érdekelt, ezért olyan emberekkel beszélgettünk, akik Szegedről mentek el. A költözés okairól, előnyeiről és hátrányairól kérdeztük őket.

A falu nyugalma a város előnyeivel

A megyeszékhelytől nagyjából 20 kilométerre nyugatra lévő Mórahalom 1950-ben vált ki Szegedből és lett önálló település. Ma már egy hatalmas fürdőkomplexum terül el a főút mellett, de lovardája, sportközpontja és még Mini Hungary nevű élményparkja is van. Nem csak egy csendes kisváros tehát, ahová nyugdíjas éveire költözik ki az ember. „Ha a pénz nem számítana, akkor is lehet, hogy szívesebben maradnék Mórahalmon, csak építenénk egy új házat” – mondta lapunknak Zsófia, aki eredetileg faluról származik, majd sokáig élt városban is. Mórahalmon a kettő kombinációjàt tapasztalja, „a falu nyugalmát és közösségi szemléletét a város előnyeivel”. A városi életérzést a főutcán lévő rendőrség, többszintes polgármesteri hivatal és egyéb intézmények, parkolókkal rendelkező nagyobb üzletek is erősítik.

Az 1989-ben városi rangot kapó Mórahalom tavaly érte el a 7 ezres lélekszámot az önkormányzat szerint, bár a KSH adatai alapján kevesebben laknak itt. A rendszerváltás utáni első népszámláláson még csupán 5500 főt írtak össze az akkor halmozottan hátrányos helyzetűnek számító homokhátsági városban, 2022-re ez a szám 6100 fő közelébe nőtt. Mórahalom méretéhez képest ipari parkja is jelentős, amit még 1997-ben, a megyében elsőként kezdtek kialakítani. Leginkább élelmiszeripari, mezőgazdasági cégek székelnek itt, mivel bő harminc éve még a mezőgazdaságból élt a település.

Az utóbbi évtizedben Mórahalom már inkább az idegenforgalmi kínálatáról lett híres. 1994 óta igazgatja a települést a fideszes Nógrádi Zoltán, akinek vezetése alatt a 2000–2015 közötti időszakban több mint 2 milliárd forint támogatást nyertek el az idegenforgalomra hazai és EU-s forrásokból. A már 1960-ban létező, ám a rendszerváltás után gyógy- és élményfürdővé fejlesztett komplexum szolgáltatásaira támaszkodó Hotel Colosseum szálloda 2011-ben, a mellette lévő Elixír Hotel pedig 2015-ben nyílt meg, mindkettő felső kategóriás.