A lengyel város, ami a trendekkel szembemenve görbítette el demográfiai mutatóit

Az infrastruktúrán kívül Rzeszów a nagyvállalatoknak különösebb segítséget nem nyújt, rájuk a lengyel törvényeknek megfelelő adókedvezmények vonatkoznak. De több kisebb vállalkozás is van itt, nekik az adminisztrációs terheiken igyekeznek segíteni. „Különösen a kezdő vállalkozásoknak igyekszünk támaszt nyújtani az eljárások során, de a nehézségekkel küszködők is jöhetnek a hatóságokhoz, és kérhetnek segítséget, például egyes esetekben részletfizetést a bérleményekre, krízishelyzetben pedig a fizetés elhalasztását.”

A szegedihez hasonlóan a rzeszówi önkormányzat is folyamatosan fejleszti a közösségi közlekedést, nagy hangsúlyt fektetnek az emberek meggyőzésére azzal kapcsolatban, hogy hagyják otthon autóikat és inkább az alternatív megoldásokat válasszák. „Próbáljuk úgy tervezni a várost, hogy minden polgár könnyen elérhessen bárhonnan bárhova. Nálunk csak buszok vannak, de vizsgáljuk, hogy milyen lehetőség van például villamosvonal kiépítésére.”

A meglévő tömegközlekedés tekintetében olyan megoldásokon is dolgoznak, amik lehetővé teszik, hogy a buszok elsőbbséget kapjanak a kereszteződésekben, például oly módon, hogy a forgalmasabb helyeken a lámpa zöldre vált, ha közelít egy jármű.

Saját otthonaikban szállásoltak el 100 ezer embert

„A lakásárak helyzete összefügg az ukrajnai krízissel, mert sok ember jött onnan, akik ingatlant vettek vagy béreltek, ez felnyomta az árakat, aztán még rájött az infláció. Mostanában a fizetések már kezdenek emelkedni, ami persze függ attól is, hogy milyen területen dolgozik az ember. A lakásprobléma orvoslására szerintem új otthonokat kell építeni azokon a helyeken, ahol lehet, hogy nagyobb piac alakuljon ki. Azt szeretnénk, hogy ne csak bérelni tudjanak a fiatalok, hanem sajátot is vásárolhassanak. Az itteni cégek jól fizetnek, különösen az IT-szektorban vagy a repülőgépiparban. Talán megengedhetik maguknak az új lakást a pályakezdők, ha banki segítséggel is. De el kell ismernem, hogy az ingatlanpiac kihívásaival tényleg szembesülünk” – mondja Stopa.

A lengyelországi Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2024 elején az országban az átlagkereset bruttó 7768 zlotyi, azaz nagyjából 700 ezer forint volt, ami adózás után körülbelül 5600 zlotyit, megközelítőleg 504 ezer forintot jelent. Rzeszówban az IT szektorban osztják a legjobb fizetéseket, ami meghaladhatja a 900 ezer forintnak megfelelő 10 ezer zlotyit is. A lassan mérséklődő négyzetméterárak alapján

a városi titkár szavainak ellenére mégsem annyira reális a saját lakás vásárlása,

mivel egy 50 négyzetméteres, 3 szobás otthonra is több mint 5 és fél évet kell spórolni az átlagjövedelem mellett – úgy, hogy addig semmi másra nem költ az ember. A hivatalos adatok szerint egyébként a lengyel bérek nem térnek el annyira a magyartól, a legutóbb közre adott számok szerint decemberben havi bruttó 655 ezer forintot lehetett keresni itthon, ami a kedvezmények figyelembevételével számolva nettó 451 ezer forintot jelent.

„A város is épít lakásokat, de inkább olyan embereknek, akik nehézségekkel küszködnek. Az ilyen ingatlanokból a magánépítményekhez képest kevesebb van.” Ezeket, mint Szegeden, szociális alapon osztják ki, de a városi titkár megjegyzi azt is, hogy Rzeszówban és vonzáskörzetében alacsony a munkanélküliség – az országos 5,1%-hoz képest a tavaly decemberi adatok szerint 4,1% –, és tapasztalatai alapján az embereknek nincs problémájuk azzal, hogy állást találjanak.

Bár nekik joggal lehet unalmas, az elmúlt évek azért mégis hoztak némi izgalmat a környékre. Hazafelé autózva a repülőtéren egy rakétavédelmi rendszer állásait pillantjuk meg, amit még az Egyesült Államok küldött 2022 márciusában, hogy

elhárítsa a NATO-országokat fenyegető esetleges támadásokat.

A Rzeszów–Jasionka repülőtér fekszik legközelebb az ukrán határhoz, és mivel Ukrajnába a háború kezdete óta nem mennek utasszállító gépek, az oda vagy onnan légi úton történő utazás ezen a pontok keresztül történik.

A háború kezdetén 1700 amerikai katona állomásozott a reptéren, ami attól kezdve nem csak normál utasokat, de nehézfegyvereket, nemzetközi segélyeket és orvosi csapatokat is fogad. 2022. február 24-e óta számos külföldi politikus mellett járt itt Sean Penn és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is, Vilmos herceg 2023 márciusában titokban jött, hogy személyesen fejezze ki háláját az Ukrajnát támogató lengyel és brit csapatoknak.

Joe Biden amerikai elnök kétszer, 2022 márciusában és 2023 februárjában szállt le itt az elnöki különgéppel. Első alkalommal felvétel is készült róla, ahogy a repülőtértől 10 percre jalapeñós-pepperonis pizzát eszik amerikai katonák társaságában egy helyi pizzériában, amit aztán az étterem tulajdonosa a tiszteletére „Spicy Joe”-nak nevezett el.

A történelmi idők ellenére látszik, hogy Rzeszów jó irányba halad. A helyiek úgy tűnik, hogy szeretik, annak ellenére, hogy a fiatalok egy része vadregényes más vidékre vágyik. Ebben is hasonlít Szegedre. Az elmúlt időszakban számos olyan emberrel beszéltünk, akik megtehették volna, de nem adnák fel a dél-alföldi megyeszékhelyet, vagy ha elmentek, jó szívvel gondolnak vissza egykori otthonukra, esetleg vissza is térnének. A demográfia változás, hogy az emberek elfogynak, most általános tendencia Európa egyes térségeiben, és hogy a gazdasági lehetőségek ezt hogyan orvosolják például Szeged esetében, az a jövő titka.

„A menekültek azért maradtak itt, mert valószínűleg abban reménykedtek, hogy a konfliktus hamarosan véget ér, és innen gyorsabban visszatérhetnek otthonaikba” – mondja Stopa. Bár pontos adataik nincsenek arról, hogy hány ukrán van jelenleg a városban, a Bloomberg cikke szerint a számuk tavaly márciusban a 100 ezret – a jelenlegi lakosságnak kicsivel több mint a felét – is elérhette, akkor a helyiek a saját otthonaikban szállásolták el őket.

Most az önkormányzat csak a mobiltelefonos adatokra támaszkodva tudja megsaccolni a menekültek számát, ami Stopa szerint jelenleg nagyjából 30 ezer lehet. „Nem ismerjük a pontos terveiket, de igyekszünk kideríteni. Biztos, hogy sok olyan ember van közöttük, akik mindenképpen vissza szeretnének térni Ukrajnába, mert ott maradt az életük.”

De sokan találtak munkát Rzeszówban, ők nagy valószínűség szerint maradnak. „A helyzet nagyon dinamikus, folyamatosan érkeznek új emberek, és mennek is el mindkét irányba. Figyeljük, monitorozzuk a történéseket, és ennek függvényében tervezzük meg az intézkedéseinket. Az elmúlt időszakban speciális iskolai osztályokat is létrehoztunk, ahol az ukrán gyerekek lengyelül tanulhatnak” – mondja Stopa.

A városi titkár szerint nem probléma, ha a menekültek egy része itt marad. „Nem félek attól, hogy a város mérete folyamatosan növekszik, bár ehhez sok infrastruktúra, a tömegközlekedés és az úthálózat fejlesztése kell.

Vannak terveink azokra a területekre, amelyek még nincsenek beépítve.”

Szerinte ezen a ponton a finanszírozás kérdése válhat érdekessé, de elmondása alapján jó együttműködéseik vannak helyi cégekkel, és számíthatnak külső, uniós vagy állami forrásokra is.

„A lengyelországi Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Rzeszów emelkedő pályán van. Még mindig vannak olyan területek, ahol új lakásokat lehet építeni, fogunk is. Úgy gondolom, hogy a következő 20 évben további 50 ezer lakost üdvözölhetünk majd a városunkban.”

Nincs mit felfedezni

Rzeszów főterén nem sok embert látni szerda kora délután. Pár sétáló család, két lézengő és fotózó turista tűnik csak fel a lassan szitáló esőben, a szomszédos utcában fánkokért sorban álló tömeg már eloszlott. A városi titkárral való beszélgetés során nem találtuk meg a bölcsek kövét, bár jó támpontokat adott ahhoz, hogy milyen lehetőségeket hozhat majd Szegedre a minőségi oktatás és a BYD-gyár találkozása, de a természetes fogyás problémáját az sem oldja meg.

„Ez a hely már túl kicsi nekem” – mondja két fiatal lány egyike a főtéren. „Ma például egy normális kávézót kerestünk, de nem találtunk semmit.” Ő új élményekre és új emberekre vágyik, mert elmondása szerint itt nap mint nap ugyanazokkal az arcokkal tud csak találkozni. Látni akarja, hogy milyen az élet máshol. „Mintha már ismernénk az egészet, nincs mit felfedezni.” Ezért idővel el fog költözni, és ebben száz százalékig biztos.

„Szép a város, nyáron különösen jó a folyópart például, de ha továbbtanulok, el kell mennem innen” – folytatja. Úgy látja, az oktatási paletta sem túl változatos Rzeszówban, túl kevés a szak, és „Krakkóban például van egy hatalmas könyvtár is”. Barátnője hozzáteszi, hogy akit csak ismer a korosztályukból, mindenki a költözést tervezi idővel, hasonló okok miatt.

A lengyel főváros, Varsó, 253 kilométerre van innen északra, de Simon soha nem is tervezte a költözést, idén fejezi be a tanulmányait menedzser szakon, Rzeszówban szeretne majd dolgozni azután. „Vannak terveim a fotográfia terén is, streetfotós vagyok.”

Az orosz–ukrán háború és az Ukrajnából Lengyelországba menekülő emberek áradata miatt az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt a kereslet a lakásokra, és ez az árak emelkedéséhez vezetett. De Rzeszówba nem csak a menekültek kerestek lakhatást, 2022 eleje óta NATO-csapatok állomásoznak itt. „Az ingatlanok ára most nagyon magas. A menekültek mellett amerikai katonák is jöttek, ők többet tudnak fizetni, mint a lengyel emberek. Ha van egy lakásod, jó lehetőség most bérbeadni” – mondja.

A Nowiny24 cikke szerint 2023-ban valamivel több mint fél év alatt 15 %-os áremelkedés volt tapasztalható a város ingatlanpiacán, ami rekordmagas, 871 ezer forintnak megfelelő lengyel zlotyit jelentett négyzetméterenként. Szegeden ebben az időszakban 656 ezer forintba került egy négyzetméter átlagosan az ingatlannet.hu adatai szerint.

Kétszer kellett újjáépíteni a várost

A kávézó előtt futó macskaköves sétálóutca két oldalán közben nagy sorokban kígyózó helyiek gyűlnek össze. Mikor rákérdezünk a fennforgás okára, kiderül, hogy az emberek süteményt vesznek, így készülnek a tłusty czwartek-re. Ez a néphagyomány szerinti torkos csütörtököt jelenti, amikor a közelgő nagyböjt előtt az emberek még esznek egy nagyot. A lengyelek többnyire fánkot. „Mi is sok fánkkal készülünk holnapra, ha jöttök, megkóstolhatjátok a klasszikus darabokat is” – invitál Simon.

A város legkorábbi írásos említése 1354-ből származik, akkor kapott városi jogokat, és az első fellelhető adatok szerint később, 1790-ben még csak háromezren lakták. Lengyelország viharos történelmének különböző korszakai köszönnek vissza minden sarkon, a korai, 1400-as évekből származó építészeti emlékekből annak dacára is megmaradt pár, hogy 1427-ben és 1621-ben hatalmas tűzvész pusztított. Hasonlóan mint Szegeden a XIX. századi árvíz idején, a semmiből kellett újraépítenie az itt élőknek a várost mindkét alkalommal. 1880-ban mindössze 11 ezren laktak itt, míg Szegeden akkor 59 ezren.

„Nagyon szeretem ezt a várost, sosem terveztem, hogy elköltözök” – mondja egy februári szerda délelőttön a húszas éveiben járó Simon, aki a lengyelországi Rzeszów egyik csöndes kis belvárosi kávézójában dolgozik. A Lengyelország délkeleti részén, a szlovák határtól nagyjából 70, az ukrántól pedig 80 kilométerre fekvő Rzeszów (ejtsd: zsesuf) népesség tekintetében évekkel ezelőtt sokkal rosszabb helyzetből indult mint Szeged, az elmúlt évtizedekben mégis jelentős népességnövekedést ért el. Jelenleg valamivel több mint 197 ezer lelket számlál.

Simon szerint a város titka abban rejlik, hogy alapvetően nem túl nagy, de ennek ellenére kulturálisan sokoldalú, számos múzeumtól és színháztól kezdve az indiai és a koreai éttermeken keresztül minden megtalálható benne. „Sok helyen ihattok jó kávét is, mint például itt, de sok a szép park, van hol eltölteni a szabadidőt” – mondja.

Szeged demográfiai változását körbejáró cikksorozatunkhoz egy olyan európai várost kerestünk, ami sok hasonlóságot mutat Szegeddel. Magyarország mellett Lengyelországban is súlyos probléma a népességfogyás, de Rzeszów demográfiai trendjei már több mint 20 éve pozitívak. 2002 és 2021 között a település populációja 24%-kal nőtt. Jelenleg az Ukrajnában zajló háború és a menekültek áradata miatt is gyarapszik, de a helyi önkormányzat tudatosan építi a lehetőségeket az elkövetkezendő generációknak.

Simon 25 éve él Rzeszówban, és mint mondja, imádja a várost. A folyamatos növekedés egy másik okát az egyetemekben látja, amiből itt a számos főiskola mellett Szegedhez hasonlóan ugyancsak kettő van: a Rzeszówi Egyetem és a Rzeszówi Műszaki Egyetem. És a nyugalom sem elhanyagolandó, szerinte a városban „jó dolgozni, mert nem olyan forgalmas, mint más települések, Varsó vagy Boroszló. És jól fizető munkát is találhatsz.”

Az egy lakosra jutó egyetemi hallgatók száma itt a legmagasabb Lengyelországban, a férfi úgy látja, az ismeretségi körében lévő legtöbb ember itt tervezi a jövőjét. „Sok barátom mondta, hogy itt marad. Néhányan Varsóba mennek, mert ott találtak jobb munkát vagy új életet akarnak kezdeni, nekik olyan fele-fele az arányuk.”

A XX. század elejétől a második világháború kezdetéig tartó időszak a gazdasági fellendülés kora volt. A 30-as években kezdték el kiépíteni a központi ipari körzetet, akkor települt ide a Państwowe Zakłady Lotnicze nevű repülőgépgyár,

akkor vált a város a repülőgép- és fegyvergyártás országos központjává.

A világháború idején Rzeszówban 14 ezer zsidó élt, akik a városnak nagyjából a 30%-át adták, többségüket a németek által létrehozott gettóból később a bełżeci megsemmisítő táborba vitték, ahonnan csak nagyon kevesen tértek vissza.

Az óváros most a XIX. és a XX. század utcaképét őrzi, de a kommunista berendezkedés is rajtahagyta kéznyomát az 50-es évek építészeti egyszerűsítési törekvéseivel. A történelmi városrészből a külvárosok felé haladva lassú átmenettel jön elő a modern Európa a maga hatalmas üveg épületeivel, nyolcsávos útjaival és több tízemeletes irodaházaival, melyek nagy részét még most is daruk támasztják.

Szegeden azért nincsenek ekkora házak, mert az építési szabályzat településenként minden zónában meghatározza, hogy milyen magas lehet egy épület. Így kívánják megőrizni egy-egy településrész karakterét, de Nagy Sándor, Szeged városfejlesztési alpolgármestere szerint nálunk eddig sem üzleti, sem lakossági igény nem mutatkozott az ilyen épületekre, és úgy látja, ez nem is fog változni a közeljövőben. „Ha véletlenül valaki akarna ilyet, akkor sem hiszem, hogy meg kellene engedni, nagyon idegen lenne a város karakterétől” – mondta lapunknak, mikor a témában kérdeztük.

Vonzó ajánlat, ami meghozza a cégek kedvét

De vissza Rzeszówba. A kávézótól nem messze, az óváros központi részének számító rzeszówi Piactéren áll a városháza, kívülről meglepően kicsinek tűnő XVI. századi épülete. Mai megjelenését már az 1800-as évek végén kapta, de egyértelmű dísze és legjellegzetesebb épülete az amúgy is impozáns térnek. „Az elmúlt 20 évben Rzeszów 40 ezer új lakóval bővült. Ebben nincsenek benne azok a menekültek, akik az elmúlt években érkeztek az orosz–ukrán háború okán” – mondja lapunknak Marcin Stopa városi titkár a városháza tanácstermében.

„20 évvel ezelőtt Rzeszów területe 54 négyzetkilométer volt. Hiányoztak a befektetéseknek és a lakóhelynek szánt területek, így nem volt könnyű előre tervezni. Elkezdődött hát a körülöttünk lévő térség feltérképezése.”

Olyan helyeket is be akartak vonni a település vérkeringésébe, amelyek nem rendelkeztek infrastruktúrával.

A folyamat 2005-ben, Lengyelország Európai Unióhoz való csatlakozása után egy évvel kezdődött, akkor nyitották meg a Rzeszów–Jasionka repülőteret is, és mire 2019-ben véget ért, a város területe már 129 négyzetkilométer volt. Ez persze még mindig eltörpül Szeged 281 négyzetkilométeres mérete mellett (aminek persze nagyrésze külterület, szántók), de hatalmas bővülés 14 év alatt.

„Azok az emberek, akik a környező kisebb települések bevonásával csatlakoztak a városhoz, az új lakosoknak csak egy részét tették ki, mert időközben elkezdődött a területek felzárkóztatása, új ipari épületek, új lakások épültek.

Ez további embereket vonzott be, akik idejöttek a munka miatt, aztán ingatlant vettek, családot alapítottak”

– mondja Stopa. A legnagyobb problémát ekkor az infrastruktúra kiépítése jelentette, utakat kellett építeni, valamint közművesíteni. „Elindítottunk egy befektetési folyamatot az említett részeken, próbáltunk új vállalatokat bevonzani, ők adót fizettek, amit az ottani fejlesztésekre költöttünk.”

Lengyelország más részeitől eltérően a születések száma sem hagyott alább Rzeszówban: még a lakosságszám fenntartásához szükségesnél is több gyerek jött a világra az elmúlt években, míg országos átlagban a tavalyi volt a 11. év egymás után, amikor a halálozások száma meghaladta a születésekét. Ezidő alatt az ország népessége csaknem egymillióval, 37,6 millióra csökkent. Ez a visszaesés arányait tekintve mégis elenyésző a magyarhoz képest, hiszen a majdnem tízmillió főt számláló Magyarországon a 2022-es népszámlálás adatai szerint tizenegy év alatt 334 ezer ember tűnt el.

Egy 2015-ben készült tanulmány Rzeszów fejlődésének kulcsfontosságú pontjait mérte fel 2025-ig előretekintve. Ebben arról is írnak, hogy a természetes növekedés mellett az országon belül történő vándorlás is jelentősen befolyásolta a népesség állapotát, magas volt a beköltözők száma.

A 2010-es évek első felében ez volt az egyetlen olyan város egész Délkelet-Lengyelországban, ahol a migrációs egyenleg pozitív volt, és többen jöttek, mint amennyien elmentek.

Az elemzés eléggé pozitív képet fest az itteni demográfiai helyzetéről és a fiatalok Rzeszówba történő betelepülési hajlandóságáról. Több megszólaló is arról nyilatkozik benne, hogy az évek során sok fiatal költözött vissza, mert „ez a település olyan, mintha az emberre lenne szabva, nem túl nagy, nem túl kicsi, pont jó”.

Hosszú utak találkozásánál

Marcin Stopa, Simonhoz hasonlóan, az oktatásban látja az egyik fő vonzerejét Rzeszównak. „Sok ember jön ide tanulni nem csak Európából, de az egész világból. Sokan maradnak az egyetem után is, mert könnyen találnak munkát és jók a lehetőségek a lakhatásra. Kihívás volt, hogy hogyan hangoljuk össze a befektetők és a város ifjúságának igényeit. Szerettük volna, hogy a cégek olyan fiatalokat foglalkoztassanak, akik itt jártak iskolába, így vonzó ajánlatot kellett tenni, ami meghozza a vállalatok kedvét a letelepedéshez” – utal ezzel arra, hogy az ipari park fejlesztése, a 30-as évek óta meglévő és 2002-ben többségében amerikai tulajdonba került repülőgyár, valamint a minőségi műszaki oktatásból kikerülő munkaerő nagy potenciállal bír a befektetők számára.

Az itteni gazdaság főbb pillérei a repülőgép- és gyógyszeripar, valamint az IT-szektor. Ezek fejlődése összefügg a város stratégiai elhelyezkedésével is, a település és környéke a kereskedelem szempontjából fontos központ kelet és nyugat között.

Komoly előnye Szegedhez képest, hogy van nemzetközi repülőtere,

ahonnan Varsó mellett más lengyel nagyvárosokba, de Londonba, a háború előtt pedig az ukrajnai Lvivbe és Kijevbe is indultak járatok. A város mellett fut az A4-es autópálya, ami a németországi Drezdát köti össze Kijevvel, de a Lviv–Krakkó–Bécs-vasútvonal is erre halad el.