Szeged lakosságát a környező települések szívják el

Erőteljesen felgyorsult a legnagyobb magyar városok népességének csökkenése 2020-ban, de ezzel egyidőben a környékükön lévő települések lakosságszámának emelkedése is – írja a G7 hírportál a KSH legfrissebb adataira támaszkodva.

Mint írják, a KSH kimutatásában szereplő 22 nagyvárosban 2021 elején bő 44 ezerrel laktak kevesebben, mint egy évvel korábban, miközben ugyanezen települések agglomerációjában 16 ezerrel nőtt a népességszám. Az agglomerációba kivándorlás már egy ideje trend, erről számos fórum is szólt, Szegeden is mindig előjön a téma a sok autó és a tömegközlekedés helyzete kapcsán.

A KSH is megjegyzi, hogy nem mindig lehet az agglomeráció szóval dobálózni, ugyanis hagyományos értelemben vett agglomerációból a hivatalos besorolás szerint négy van az országban (budapesti, pécsi, miskolci és győri), úgynevezett agglomerálódó térséget alkot pár kisebb település (Eger, Szombathely, Zalaegerszeg környékén, illetve a Balaton környéki 72 település).

A többi város, így Szeged vonzáskörzetét is nagyvárosi településegyüttesnek hívják. Mint az a járvány előtti hét éves távlatra, azaz a 2013 és 2020 közötti időszakra vonatkozó adatokból kiolvasható, a főváros, valamint Győr, Sopron és Szombathely népessége is nőtt, miközben az összes többi jelentősebb nagyváros lélekszáma csökkent. Ezek közül is kiemelkedik Miskolc, ahol hét év alatt tízezerrel lettek kevesebben.

Ezzel Szeged – amely mindössze 1579 lakost veszített – mára beelőzte a harmadik legnagyobb város címéért folytatott küzdelemben.

Ráadásul itt meg kell jegyezni, hogy például Szeged, Tatabánya, Székesfehérvár, vagy Veszprém térsége volt az, ahol a környező települések népességnövekedése ellensúlyozta a központi város csökkenését. Viszont a gazdaságilag elmaradottabb régiókban ez látványosan negatív trend volt, mint például Békéscsabán, Miskolcon, Salgótarjánban és Zalaegerszegen is.

A változás okai bár nem egyértelműek, de a pandémia, illetve annak egyéb következményei állhatnak a háttérben a G7 szerint, például adminisztratív értelemben; voltak olyan helyzetek, amikor számított, hogy ki hova van bejelentve.