Tavaly hatalmas naperőművekről, idén napelemes kiserőművekről jelentek meg ajánlati felhívások, amelyek Szegeden biztosan példa nélküliek lesznek. Ezek az ELI lézeres kutatóközpont körüli ún. Science Park területén, illetve a lézerközponthoz tartozó részeken valósulnának meg, méghozzá egy tó felületén, valamint a felszíni parkolót befedve. Ezen felül a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) még kísérleti napelemparkot is telepít a tudományos parkban lévő területén.

A szegedi lézeres kutatóközpont (ELI-ALPS) egy világszínvonalú létesítmény, az épület extrém mérnöki megoldásai és díjnyertes dizájnja azt sugallja még a laikusoknak is, hogy ez nem egy szokványos dolog. Köré épp ezért megálmodtak egy tudományos-ipari parkot nyugat-európai mintára, amelynek szintén ezt a szellemiséget kellene sugároznia az ide képzelt high-tech cégek bevonzásával. Eddig annyira nem mondhattuk, hogy ez maradéktalanul megvalósult volna, de vannak már biztató jelek, mint amilyen az ide tervezett látogatóközpont.

A jövőbe mutató, mint fogalom, nem csak az épületek formájából adódhat, magában foglalja ez a zöld, megújuló energiák hasznosítását, a környezettudatosságot is. Ebbe a képbe illenek bele azok a napelemes kiserőművek is, amelyek megtervezésére, engedélyeztetése és megépítésére a napokban írták ki a pályázatot.

Amikor már azt hinnénk, hogy a park egyébként valószínűleg jó ideig üresen álló, befektetőkre váró részeire telepítenék ezeket, foglalva az értékes helyet – mint ahogy az a Sándorfalvi útnál is látható –, akkor jön a pozitív csalódás:

a lézerközpont tűzivíz- és csapadéktározójának vízfelületére, valamint a meglévő, felszíni parkolók fölé tervezik a napelemek telepítését.

A Science Park, illetve a lézerközpont területén két fázisban tervezik megépíteni ezeket a napelemes kiserőműveket. A projekt első fázisa során a különböző típusú erőműegységek három különálló részen helyezkednek el:

• A projekt első részeként a Science Park területének déli részén található kb. 1 hektár alapterületű tavon 0,2MVA (0,25MWp) teljesítményű vízre telepített, napelemes kiserőmű létesül.
• Szintén a terület déli részén, kb. 0,45 hektáron egy 0,2MVA (0,25MWp) teljesítményű egytengelyes, forgatós szerkezetű napelemes kiserőmű létesül.
• A lézerközpont vendégparkolójának, valamint belső parkolójának területeire megközelítőleg 2,9 hektáron egy 0,76MVA (0,95MWp) teljesítményű, úgynevezett „carport” napelemes kiserőmű létesül.

A parkoló fölé épített megoldás kifejezetten jó dolog, hiszen az egyébként hatalmas felületen a térkövet hevítő napsugarakat hasznosítják, mindemellett némileg árnyékos, fedett helyet teremtve a gépkocsiknak. Ezen felül még 8 darab nem túl izmos, mindössze 11–22 kW Type 2 elektromosautó-töltő, és még legalább 26 darab, 230V-os kültéri csatlakozó is elférne alatta, közvetlenül is hasznosítva a kinyert energiát. Ilyen, úgynevezett „carport” egyébként külföldön már sokfelé elterjedt, Bécsben támogatási programot is létrehoztak a típusra. Itthon is akad rá példa 2013 óta, viszont

a szegedi lesz a legnagyobb, 2,9(!) hektárnyi területet lefedő rendszer hazánkban.

Legalábbis a jelenleg ismert rendszerek közül; ahogy lapunknak a villanyautosok.hu elmondta, a budaörsi Decathlonnál lévő az egyik legnagyobb carport jelenleg az országban, van azonban a zirci kórház parkolójában is. Mint megjegyezték, ettől függetlenül céges telephelyeken előfordulhatnak nagyobbak, amiről nem tudunk, bár ezek valószínűleg meg sem közelítik a tervezett szegedi carport méretét. Ez utóbbi ugye 29 ezer négyzetmétert jelent, amelyet talán könnyebb úgy elképzelni, mintha egy 170 méter széles és ugyanilyen hosszú területet teljesen befednénk vele.

A másik típus, a vízfelületekre telepített úszó, lebegő naperőművek is egyre gyakoriabbak világszerte, azonban a tömeges telepítésük egyelőre világszinten is kezdeti stádiumában tart. Eközben parlagon hevernek a magyar víztározók, miközben hektáronként 1,5 millió kWh zöld energiát termelhetnénk felületükön. Jelenleg Magyarországon egyetlen kísérleti, vízfelületre telepített naperőmű létezik tavaly október óta, mégpedig a „gombhal” fantázianevű, 50 kWp teljesítményű fotovoltaikus erőmű Győrnél, ennek technológiája nemzetközileg is újdonságnak számít.

A szegedi erőmű azonban a jelenleg ismert rendszerek közül, 250 kilowatt peak teljesítményével a legnagyobb lesz az országban, amely ötszöröse a „gombhalnak”.

A vízfelületekre telepített rendszereknek számos előnye van. Mint azt a villanyautósok.hu írja, gyakorlatilag semmi sem árnyékolja a napelemmezőt, ráadásul a hatalmas vízfelület hűtő hatása akár 5–15 százalékkal javítja azok termelését a szárazföldiekhez képest. Ez még nem minden, a napelemek árnyékolása által 80 százalékkal csökken a párolgás miatt bekövetkező vízveszteség is, továbbá a víztározóra telepített erőmű nem igényel értékes földterületet sem.

A projekt első részének tervezett összkapacitása 1155 kVA (1455 kWp) lenne. Ez körülbelül harmincháromszor kevesebb ugyan a Szeged mellett tervezett két naperőmű kapacitásánál, de cserébe innovatív módon, a lehető legkevesebb területet fogja lefedni feleslegesen. Beszédes, hogy e két erőmű összterülete (43 és 47 ha) 90 hektár lenne, ez majdnem akkora, mint a szóban forgó, az ELI-ALPS lézerközpont köré tervezett 100 hektáros Science Park teljes területe.

Ezeken felül a projekt második szakaszában, a lézerközpont épületeitől északra egy közel 4 hektár alapterületű, visszwattos napelemes kiserőmű is létesülne. A projekt kiírása szerint ezt beleszámítva a két külön szakasz együttes kapacitása már 4955kVA-ra (6241kWp) adódik a 1155 kVA (1455 kWp) helyett.

Ráadásul a tudományos-technológiai park Szegedi Tudományegyetem által birtokolt részén a fenti négy elemen kívül az egyetem tervez egy háztartási kiserőműnek minősülő fotovoltaikus napelemparkot telepíteni energetikai kísérleti célra. A kísérleti rész egy durván 0,23 hektár nagyságú, elkerített telephelyen lenne, ahol tereprendezés, bekerítés után kiszolgáló utak és infrastruktúra épül a napelemfarm műszaki ellátására.

Ennek a közbeszerzési eljárása tart a legelőrébb, mert még március 7-én írták ki, keresve a kivitelezőt a kísérleti projekthez. A napokban, pontosabban április végén ki is hirdették a győztest: a nyertes ajánlattevő a Miksi Bau Kft. lett, akik közel nettó 227,5 millió forintért és az ezen felüli 5 százalékos tartalékkerettel vállalták, hogy építkeznek.

A másik induló egyébként a szegedi KÉSZ Építő és Szerelő Zrt. volt, de ők több mint 287,5 millióért vállalták volna a feladatot, amely alacsonyabb pontszámot eredményezett az elbírálásnál. Kettőnél kevesebb induló esetén eleve érvénytelen lett volna a pályázat.

A cikk a Szegeder és a Telex együttműködésének keretén belül a Telexen is megjelenik.