Hatalmas naperőműparkok épülhetnek Szegeden több mint 7 milliárd forintból
Vagyis két különálló erőmű lenne, amelyek a Sándorfalvi útihoz hasonlóak, csak sokkal nagyobbak annál. Azt, hogy mennyivel, cikkünkben megpróbáljuk szemlélteni. Egyébként Debrecenben is lesz egy, az ottani reptér mellett, a projekteknek az MVM Group, azaz az állami Magyar Villamos Művek a gazdája, EU-s támogatással épül.
szegedi székhelyű, több mint 25 éve működő Zoll-Platz Kft. 400 millió forintos beruházással megépítette a város első napelemparkjait. A Sándorfalvi úton, a volt Merkur-telepen a két, egyenként 0,5 MWh teljesítményű kiserőmű 500 átlagos méretű háztartás éves energiaszükségletét képes biztosítani 4200 napelem segítségével. Harcsa-Pintér Sándor, a kivitelező 3 Comm Line Kft. ügyvezető igazgatója akkor azt hangsúlyozta, hogy 500 kilowattos erőmű máshol is van az országban, de ezt a teljesítményoptimalizálást, amit a szegedi tud, kevés produkálja Európában is. A 4200 darab, egyenként 260 wattos napelem ennek köszönhetően 10–15 százalékkal nagyobb áramtermelésre képes, mint a hagyományos megoldás.
Ez mind jól hangzik, pár napja viszont egy olyan kormányhatározat jelent meg a Magyar Közlöny legfrissebb számában, amely két tételt is tartalmaz Szegedre vonatkozóan; az egyik úgy szerepel, mint a „szegedi naperőmű”, míg a másiknak a „fotovoltaikus beruházás” nevet adták, de a kettő összefügg. A számok alapján is kirajzolódik, hogy két nagyprojektről van szó:
összesen 7,2 milliárd forintot taksálnak,
vagyis ennyi támogatásban részesül az MVM Zöld Generáció Kft. a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban a szegedi fotovoltaikus erőművek létesítésére. Azzal számoltak, hogy évente 55 ezer tonnányi üvegházhatású gázt spórolunk meg velük, a megújuló energiaforrásból előállított energiamennyiség évente hozzávetőlegesen 205 ezer gigajoulelal növekszik.
A Magyar Közlönyben megjelent két részprojekt ismertetője a kapott támogatási összegekkel.
Forrás: Magyar Közlöny
A két projektből az egyik egy 23,64 megawatt peak beépített teljesítményű, 19,98 megawatt névleges teljesítőképességű fotovoltaikus erőmű, míg a másiknál ezek a számok csak kicsit térnek el: 23,78 MWp és 19,98 MW névleges teljesítményt ír a projektismertető. Összehasonlítva, az összesen majd’ 57 000 megawattórás éves energiatermelésű erőmű a sándorfalvihoz képest – 500 átlagos méretű háztartás évente – ötvenszer több áramot termelne, ha jól számoltunk. Ugyanis az MVM szerint az átlagos éves lakossági fogyasztás 2275 kWh/év háztartásonként. Nem nehéz kitalálni, hogy ez esetben
ez több mint 25 ezer háztartást jelent majd, egész Szegeden olyan 82 ezer lehet.
Azt, hogy hova épül, Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármestertől tudtuk meg. Az alábbi térkép szerint a fekete pöttyökkel határolt területek lennének a ”fotovoltaikus tengerek”; részben a Sándorfalvi út mellett, részben a szemétteleptől keletre, a várostól viszonylag távol. Mondhatni a nyugatibb, Sándorfalvi út által kettészelt erőmű a Fehér-tó mellé épülne közvetlenül, míg a másik erőműnek az alsó csücske a Szeged–Békéscsaba vasútvonalnál végződne, így mind az M43-as autópályáról, mind a tram-trainről látható lesz. Az aprócska, pontszerű terület délre egy transzformátorállomást jelöl. Az összterületük (43 és 47 ha) 90 hektár lenne, ez majdnem akkora, mint az ELI-ALPS lézerközpont köré tervezett, 100 hektáros Science Park. ADebrecenben építendő egyetlen erőművet 52 hektárosra tervezik egyébként. A területek nagy része mezőgazdasági jellegű, a déli résznél azonban fákat is ki kellhet vágni.
A térkép leginkább szakavatott szemnek mond sokat, a kékkel jelölt területen belüli fekete, szaggatott vonallal határolva lennének a szóban forgó napelemparkok, illetve a transzformátorállomás.
Forrás: Nagy Sándor
Nagy Sándor azt is elmondta, hogy a naperőmű a Sándorfalvi úti napelemparkhoz hasonló lenne, de egyéb technikai részletekben nem ők a kompetensek. Kerestük az állami MVM Groupot is ennek kapcsán, azonban még nem válaszoltak. A városfejlesztési alpolgármester azt azonban elárulta nekünk, hogy az erőműhöz szükséges területszerzésről az MVM gondoskodik, az önkormányzat a szabályozási terv módosítását intézi, az e heti közgyűlés is hoz egy munkaközi döntést erről. A projekthez nem szükséges környezeti hatásvizsgálatot végezni. Az is nyilvánvaló, hogy egy ekkora beruházás az itteni geotermikus energiakiváltással ellentétben az országos hálózatba táplálna be, de azért nagyban segíti Szeged városának energiamérlegét is a megújuló, zöld energia felé dönteni.