100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
„Ma hajnalban elindult a rendszeres teherforgalom a Budapest–Belgrád vasútvonalon. A mindennapos teherforgalommal immár élesben, valós forgalmi körülmények között tesszük próbára az újjáépült 150-es vasútvonalat, mielőtt a személyforgalom is visszatérhet rá” – jelentette be Hegyi Zsolt, a MÁV-csoport vezérigazgatója pénteken.
A mérések és pályapróbák igazolták szerinte, hogy a vonal minden infrastrukturális és közlekedésbiztonsági feltételnek megfelel, ami a tehervonatok közlekedéséhez szükséges. Az első tehervonat éjfél után néhány perccel indult a MÁV Rail Tours járatával, élén egy Siemens Vectron mozdonnyal.

A vezérigazgató arra kérte a vasútvonal környékén élőket, hogy ne megszokásból közlekedjenek, hanem „a KRESZ maradéktalan betartásával és kellő körültekintéssel” közelítsék meg a vasúti átjárókat. Hegyi figyelmeztetése indokolt lehet, az utóbbi években annyira sok volt a halálos baleset, hogy a MÁV már telefonozást tiltó jeleket fest fel.
Lázár János építési és közlekedési miniszter korábban 160 km/órás sebességű személy- és éjjel-nappal közlekedő tehervonatokat ígért. Úgy volt, hogy a személyforgalom március közepén indulhat meg, most már március végéről van szó.
Várhatóan12 ezer forintot kell majd fizetni majd egy jegyért. Az első időszakban legfeljebb 100 km/órás sebességgel haladhatnak a vonatok, mivel a kínai partner által fejlesztett, az európaitól eltérő vonatbefolyásoló rendszer hatósági engedélye még hiányzik.
A Budapest–Belgrád vasútvonal átadása több éves csúszásban van, tavaly májusban Szijjártó Péter külügyminiszter még azt ígérte, 2025 végére kész lesz a beruházás. Aztán a magyar szakaszon még csak akkor indult a tesztüzem, a szerbiai szakaszt pedig már két hónappal előtte átadták. Igaz, Szerbia Magyarországgal szemben nem uniós tagállam, a különböző engedélyeztetési eljárások is befolyásolják, hogyan halad egy projekt.













