„A végéhez közeledik a Budapest–Belgrád vasútvonal építése, megkezdődött a magyarországi szakasz tesztüzeme” – jelentette be Hegyi Zsolt a MÁV-csoport vezérigazgatója pénteken a Facebook-oldalán.

Hegyi szerint a Budapest–Belgrád vasútvonal az elmúlt évtizedek legnagyobb hazai vasútfejlesztése. A beruházás eredményeként Magyarország egy teljesen megújult, 160 kilométer hosszú, kétvágányú, óránként 160 kilométeres sebességet biztosító fővonallal gazdagodik – közölte a vezérigazgató. „Gyakorlatilag a régit elbontottuk, és helyére egy vadonatúj létesült a személy- és az áruforgalom részére.”

Megújultak a sínek, a felső vezeték, az épületek, most kezdődik a ”sötét üzem”, két mozdonnyal kipróbálják, hogy a vágányok valóban járhatók-e, és minden úgy működik, ahogy tervezték – tette hozzá a vezérigazgató, aki azt is elárulta, a vonalon, amely összeköti Európát Szerbiával Magyarországon keresztül, Budapestről mintegy 3 és fél óra lesz az út a szerb fővárosba. Kiskunhalasig 75 perc, a kelebiai határig pedig másfél óra alatt lehet majd eljutni.

Tájékoztatása szerint a projekt egyszerre erősíti a nemzetközi vasúti kapcsolatokat, a hazai hálózatot és a budapesti agglomeráció közlekedését. A 150-es vonal újjászületik, és a soroksári–dömsödi térségből is gyorsabb, megbízhatóbb eljutás válik lehetővé. „A BuBe hosszú távon erősíti Magyarország logisztikai és közlekedési szerepét.”

Ha minden rendben van, a Budapest–Belgrád-vasútvonalat február 20-án adhatják át, jelentette be Lázár János építési és közlekedési miniszter a parlament gazdasági bizottságának meghallgatásán még pár napja. Akkor úgy fogalmazott, hogy az építés folyamata az utóbbi időben a Szerbiában lelassult, Magyarországon felgyorsult. Ennek ellenére Szerbiában már átadták a Szabadka–Belgrád-vonalat.

A miniszter kitért arra is, hogy a kínaiakkal a vasútvonal építésére kötött hitelszerződés részletei szerinte üzleti titkot képeznek, amiket csak akkor lehet nyilvánosságra hozni, ha abba beleegyeznek a felek. Lázár a meghallgatáson is megemlítette a hétfőn bejelentett általános vizsgálatot, amiben az összes állami beruházás alvállalkozói szerződéseit átvizsgálják.