Több éves csúszásban a Budapest–Belgrád vasútvonal átadása, és a reptérből sem lett semmi

Március 31-én adták volna át nem kis csúszással a Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszát, de úgy tűnik, ez még július elejére sem jön össze, miközben a szerb oldalon már elkészült a pálya.

Az állam ugyan jelezte a beruházó felé, hogy június végéig kötbéreztetés nélkül elfogadják az alvállalkozói teljesítéseket, ezek után a fővállalkozó Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt.-nek még rengeteg dolga lesz, hogy a műszaki átadásra sor kerülhessen. Így a jelenleg tervezett dátum november 30, de lehet, hogy jövő év elejére is kicsúszik. 

Már így is több éves csúszásról beszélünk, hiszen a legkorábbi tervek szerint a teljes vonalnak készen kellett volna lennie a 2018-as választásokra, amit azonban a szakértők már akkor is irreálisnak tartottak. A beruházás tervezett költsége is változott: eredeti kivitelezői szerződés még 470 milliárd forint körüli összegről szólt, miközben a költségek ma már 800 milliárd forint környékén járnak.

A Szabad Európa információi szerint a pálya nyáron műszakilag elkészülhet, és Lázár János közlése szerint még a következő választások előtt megkezdődhet a közforgalmú működés. Aleksandar Vucic szerb elnök többször is utalt egy lehetséges november végi dátumra. A sínek szinte mindenhol a helyükön vannak, a felsővezeték pedig Kiskőrös és Csengőd környékét leszámítva szintén elkészült, így akár egy előzetes átadás is megvalósulhatna.

Fennáll a lehetősége, hogy július elején sor kerül egy ünnepélyes eseményre is, amelyen Hszi Csin-ping kínai elnök, Aleksandar Vucic szerb elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök vonattal utaznának végig a vonalon. Mivel a projektet nemzetközi szerződések szabályozzák, amelyek tartalmaznak határidőket, a pálya műszaki átadása nélkül is bemutatható lehetne egy demonstrációs utazás.

A tervezett ceremóniát azonban beárnyékolja a 2024. november 1-jei újvidéki tragédia. A vasútállomás előtetőjének beomlása következtében a helyszínen 14-en életüket vesztették, később pedig a három súlyos sérült közül ketten is elhunytak. November óta folyamatosak a kormányellenes tüntetések Szerbiában, így nehezen elképzelhető egy ünnepélyes átadó. 

A kínai kivitelező jelenleg is telepíti a biztosítóberendezéseket az állomásokon, azonban ezek működésére nem lehet számítani a közeljövőben. Az eszközöknek ugyanis még nincs uniós működési engedélyük. A magyar fél korábban európai gyártó eszközeit szerette volna alkalmazni, de a kínai fél ragaszkodik a saját rendszeréhez, mert szeretne uniós referenciát szerezni.

A rendszer hiánya miatt a kínai fél korábban hónapokra leállította a kivitelezést. Az engedélyezési folyamat elhúzódását mutatja a Szeged–Röszke vonal példája is, ahol két éve nem üzemel a Mészáros Lőrinc cége által telepített biztosítóberendezés, amely egy cseh rendszerre épül. Az ottani engedélyezés is mindeddig sikertelen maradt.

A  Budapest–Belgrád magyar szakasza így a biztosítórendszer nélkül csak korlátozott módon lesz használható. Míg a szerb oldalon a vonatok akár 200 km/h sebességgel is haladhatnak, Magyarországon ez a sebesség még a 160 km/h-t sem éri majd el, a rendszer hiánya miatt pedig két szerelvény közlekedtetése között is hosszabb időre lesz szükség. Nem lesz jelentős a vonalon a teherforgalom sem – a kezdeti időszakban biztosan. A beruházás hatástanulmánya ugyanis csak napi nyolc tehervonat áthaladásával számol a teljes vonalon.

Igaz, létezik egy másik becsült forgatókönyv is a hatástanulmányban. Eszerint a Budapest–Belgrád vasút magyar szakasza mentén számos kínai nagyvállalat épül fel az átadás idejére, vagy szorosan azt követően, sőt még egy teherszállításra alkalmas kereskedelmi reptér is elkészül Budapesttől nem messze. Így drasztikusan megugrana a vonal teherforgalma, és belátható időn belül megtérülne a beruházás. De egyelőre sem lett semmi.