Az uniós pénzügyminiszterek pénteken egyhangúlag jóváhagyták Magyarország uniós helyreállítási tervét, erről a miniszterek Tanácsa közleményt adott ki, a döntést pedig Magyar Péter miniszterelnök is bejelentette Facebook-oldalán.

Magyar Péter azt írta: „ezzel a végső akadály is elhárult az uniós ezermilliárdok hazahozatala elől. Sokan nem hittek benne, sokan lehetetlennek tartották, a Fidesz akadályozta, mi pedig közben 3 hónap kőkemény munkával megcsináltuk.” Kármán András pénzügyminiszter az ülésre érkezve arról beszélt, hogy a forrásokat a digitális és zöld átállásra, a vasúti infrastruktúra fejlesztésére, a lakhatás támogatására, valamint a kis- és középvállalkozások fejlesztésére fordítanák.

A helyreállítási terv azt részletezi, hogy a kormány milyen célokra és feltételek mellett használná fel a Magyarországnak járó, összesen 10 milliárd eurós – jelenlegi árfolyamon közel 3600 milliárd forintos – helyreállítási alapot. A keretből 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, 3,5 milliárd euró pedig kedvezményes hitel, amelyből Magyarország eddig csak közel egymilliárd euró előleget kapott.

A fennmaradó forrás elveszhet, ha a kormány augusztus végéig nem teljesíti az előző kabinet által vállalt 27 jogállamisági és korrupcióellenes előfeltételt, az úgynevezett szupermérföldköveket, valamint a több mint száz reformot és fejlesztést tartalmazó mérföldkövet. Ezeket a tagállamok által jóváhagyott, az Európai Bizottsággal egyeztetett vállalásokat a helyreállítási terv rögzíti.

A Telex cikke szerint az áprilisi választások eredményétől függetlenül jelentős időnyomás nehezedett volna az új kormányra, mert az előző kabinet a részben teljesítetlen jogállamisági feltételek mellett a reformok és fejlesztések végrehajtásával is jelentős késedelembe került. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter korábban arról beszélt, hogy az eredeti helyreállítási tervnek csupán mintegy a negyedét tudták megtartani.

A miniszterek Tanácsának pénteki közleménye megerősítette, hogy a jogállamisági és korrupcióellenes szupermérföldkövek teljesítésének késedelme miatt az eredeti terv már nem volt végrehajtható. A dokumentum ezt az energiaárak ingadozásából eredő költségnövekedésekkel, a geopolitikai környezet változásával, a végrehajtás során felmerült váratlan nehézségekkel, az időkorlátokkal és egyéb fejleményekkel indokolta.

A lemaradás miatt az Orbán-kormány tavaly már nyilvánosságra hozott egy módosítási javaslatot, amelyet végül nem nyújtott be. A közeli határidő miatt az új kormány olyan megoldásokat alkalmazott, amelyekkel más uniós forrásból finanszírozott beruházásokat irányított át a helyreállítási alapba, illetve külön projektcégekbe vagy az átalakításra szoruló Magyar Fejlesztési Bankba csoportosít át forrásokat. A helyreállítási alapra szeptember végéig lehet kifizetési kérelmet benyújtani, a támogatásokat pedig év végéig folyósíthatják.