40 napos szárazságokkal nem csoda, hogy az Alföld egyre nagyobb területét veszélyeztetik az erdőtüzek

Európa déli és keleti régióiban idén ismét fellángoltak az erdőtüzek a súlyos szárazság, a száraz növényzet és a forró időjárás, valamint az erős szél miatt. Magyarország is egyre inkább érintett a problémában, különösen az Alföldön, ahol a Kecskemét, Hortobágy, Békéscsaba és Szeged által határolt terület számít a legveszélyeztetettebbnek a fokozódó globális felmelegedés miatt.

Bár Magyarországon az erdőtüzek túlnyomó részét, mintegy 99 százalékát emberi mulasztás okozza, a helyzet így is aggasztó. A kecskeméti KecsUP most arról ír, hogy az extrém száraz időszakok hossza drámaian megnőtt: 2022-ben az ország egyharmadán mértek ilyen időszakokat, amelyek átlagosan 40 napig tartottak. A 2024-es év adatai még nem ismertek.

A műholdas megfigyelések és a Katasztrófavédelem adatai szerint az utóbbi évek legnagyobb tüzei 2012-ben történtek, amikor Bugac pusztán 1100 hektár erdő pusztult el. Összehasonlításként: a szegedi Széchenyi tér faltól falig 4,6 hektár – a különbség 240-szeres.

Azonban 2022-ben a kár még nagyobb volt: 4300 hektár, tehát közel ezer Széchenyi térnyi Natura 2000-es terület égett le. Két nagy, 700 hektár feletti tűz is pusztított. Bács-Kiskun vármegye az erdőtüzek szempontjából kiemelten veszélyeztetett területnek számít.

Idén több helyen is jelentős pusztítást okoztak az erdőtüzek. Görögországban közel harmincan, Hawaiin több mint százan vesztették életüket, míg Kanadában két magyarországnyi terület égett le. Maradva az előbbi példánál: négymillió szegedi Széchenyi tér.

Az Európai Unió ugyan elvileg készen áll az ilyen esetekre, de a futótüzek megelőzésében nehézségekkel küzd. Az elmúlt hetekben Észak-Macedónia, Bulgária, Görögország és Albánia is igénybe vette a rescEU segélyflotta és a Polgári Védelmi Mechanizmus támogatását – jelentette a The European Correspondent.

Az erdőtüzek megelőzése területenként változik, de az uniós jogszabályok, például a júniusban hatályba lépett természet-helyreállítási törvény célja, hogy 2050-ig a tagállamok helyreállítsák veszélyeztetett élőhelyeik 90 százalékát. Emellett az Európai erdőtűz-információs rendszer (EFFIS) segíti az aszályok és tüzek korai nyomon követését. 

Emellett az EU további 12 mentőrepülőt vásárolt, és 600 millió eurót különített el flottája bővítésére.