100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
A fogyasztóvédelmi hatóság újabb perben adott igazat a Líra könyvesbolt-hálózat mögött álló Líra Könyv Zrt.-nek. A Szegedi Törvényszék jogerős ítélete szerint az Esti mesék lázadó lányoknak című kötet nem öncélúan ábrázolja a nemváltást és a transzneműséget – közölte a Népszavával a kiadó. Kimondták, hogy a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal korábban jogtalanul szabott ki ötmillió forintos bírságot a könyvkereskedőre.
Az Esti mesék lázadó lányoknak című könyv egy transznemű gyermek, Coy Mathis történetét is bemutatja. A hatóság még 2023 szeptemberében tartott ellenőrzést a kecskeméti Líra Könyv- és Zeneszalonban, ahol lefóliázva forgalmaztak több könyvet. Akkor azzal indokolta a bírságot, hogy a kötet öncélúan ábrázolja a nemváltást, ezért annak forgalmazását is megtiltotta. A könyv azonban számos nőről szól, akik kiálltak a jogaikért, és Coy története ennek része.
A bíróság ítélete szerint a kötet nem öncélúan mutatja be a transzneműséget, hanem egy gyermekek számára is érthető és értelmezhető élethelyzetet ábrázol, amely illeszkedik a könyv általános üzenetéhez. A történet célja nem a nemváltás népszerűsítése, így annak bemutatása nem tekinthető öncélúnak. A bírói döntés megsemmisítette a hatósági bírságot, és kimondta, hogy a könyv szabadon forgalmazható, akár iskolák és templomok közvetlen közelében is.
A bíróság ítéletének alapja az volt, hogy az új jogszabály szerint csak azok a könyvek esnek tilalom alá, amelyek meghatározó elemként népszerűsítik a homoszexualitást vagy a nemváltást. Az Esti mesék lázadó lányoknak azonban nem ebbe a kategóriába tartozik, hiszen az egész kötet olyan nőkről szól, akik történelmileg fontos változásokat hoztak. Coy Mathis története a nemi identitás kérdését érinti, de nem ez a könyv központi üzenete.
A Líra Könyv Zrt. mindvégig vitatta a fogyasztóvédelmi bírság jogosságát, így bírósághoz fordult az ügy tisztázása érdekében. Az ítélet kimondása fontos precedenst jelentett a hasonló ügyekben, mivel megerősítette, hogy a jogszabályok szűken értelmezhetők, és nem szabad túlzó büntetéseket alkalmazni olyan esetekben, amikor a tartalom nem öncélúan ábrázolja a társadalmi kérdéseket.
