Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter elismerte, hogy optimista volt, amikor október közepére ígérte a személyforgalom indulását a Budapest–Belgrád vasútvonalon. November 1-jén ugyanis még mindig nem visznek utasokat a nagyjából 800 milliárd forintos vonalon – derült ki az RTL Híradó vasárnap esti riportjából, amelyet a HVG is átvett. A pályán egyelőre csak tehervonatok járnak, azok is sebességkorlátozással.

A miniszter alig három hete, október 8-án a Facebook-oldalán még azt írta: rendben lezajlott az ETCS vonatbefolyásoló rendszer vizsgálata, így október második felében indulhat a belföldi személyforgalom, és ha az első hetek gond nélkül telnek, decemberben jöhet a 160 km/órás nemzetközi forgalom. Ugyanebben a posztban azt is leírta, hogy utasokat csak akkor engednek a vonalra, ha minden szükséges biztonsági feltétel teljesül.

A csúszás jelei már október végén látszottak. A 444 október 25-i cikke szerint a szerb állami vasút, a Srbijavoz megbízott igazgatója december 13-ra, az új menetrend életbe lépésére tette a nemzetközi gyorsvonatok hivatalos indulását. Az igazgató szerint a szerb fél készen áll, a magyar viszont további ellenőrzéseket kért, az átadás pedig a biztosítórendszer hibáinak javítása miatt csúszott tovább. A magyarországi szakaszon több mint 90 szintbeli közúti átjáró van, a szerbiai oldalon egy sincs.

Az októberi dátum is egy korábbi csúszás után jött. Júliusban Vitézy a Világgazdaságnak még akár szeptemberi indulást is elképzelhetőnek tartott, ha a kínai beszállító időben kijavítja a hibákat, és rendben lezajlanak a sötétüzemi tesztek. Augusztus 6-án Szabadkán, a szerb közlekedési miniszterrel tárgyalva már az őszt nevezte meg, azzal a feltétellel, hogy sikeresek lesznek a próbák. A 444 szerint az előző kormány még márciusra ígérte a személyszállítást.

A projekt története ennél is régebbi: a magyar, a szerb és a kínai miniszterelnök 2014. december 17-én írta alá a vasút korszerűsítéséről szóló megállapodást. A kínai hitelszerződést 2020 áprilisában kötötték meg: akkor 750 milliárd forintos költséggel számoltak a magyar szakaszra, és 2025-re várták a teljes vonal elkészültét. A mai, nagyjából 800 milliárdos összeg névértéken csak mintegy 7 százalékkal magasabb, de 2021 és 2025 között a KSH adatai szerint az árak nagyjából 53 százalékkal emelkedtek, és ebben az idei infláció még nincs benne.

A vonal nem Szegeden, hanem Kelebián át halad, a szegediek a tervek szerint Szabadkán átszállva érhetik majd el a belgrádi vonatokat. A MÁV vezetése annak idején a Szegeden át vezető nyomvonalért lobbizott, de a politika másként döntött.

Szegeden ismerős lehet a forgatókönyv. 2023-ban Szijjártó Péter biztosra mondta, hogy október 23-án indul a személyforgalom Szeged és Szabadka között, a MÁV azonban két nappal korábban a biztosítóberendezés vállalkozói hiányosságaira hivatkozva elhalasztotta az indulást. Végül nagyjából egy hónappal később, november 28-án indult el nyolc év után újra a személyvonat a két város között.