Orbán Viktor szerint a Felcsúton felhasznált taoforrásokból „az egész nemzet gyarapodott”. A volt miniszterelnök, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia alapítója a Nemzeti Sportban megjelent írásra reagált egy a Puskás Akadémia honlapján megjelent bejegyzésben.

A Nemzeti Sport cikke azt firtatta, miért éppen a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány áll a negyedik helyen a sportcélú taotámogatások listáján 45,4 milliárd forinttal. Orbán válaszában abból indul ki, hogy a tao-pénz nem állami támogatás, hanem nyereséges magáncégek felajánlása. A „rendkívül hatékony koncepciót” Felcsúton, az általa alapított akadémia szakmai tapasztalataira építve hozták létre, a kormánynak pedig később „nagy küzdelemben kellett megvédenie Brüsszelben” – fogalmazott.

Úgy véli, minden klub megkapta a fejlődéshez és a szakmai munkához szükséges támogatást. Felcsútról pedig így fogalmazott, „teljesítettük, amiről álmodtunk, amit vállaltunk és amiben talán csak mi hittünk”. Állítása szerint a településen már 2006-tól működött az az utánpótlásközpont, amely Puskás Ferenc jóváhagyásával a magyar labdarúgás megújításának motorja lett, „tehát ezért Felcsút”.

A bíráló jegyzet szerzője azt kérdezte, hogyan nőhetett ki egy kétezer lelkes faluban „a semmiből” egy NB I-es csapat stadionnal, „meglehetősen tekintélyes fizetésekkel”, kiszolgáló központtal, szállodával és a kormányzati tao-lista negyedik helyével.

A kormány a 2015/16-os és a 2025/26-os idény közötti sportcélú taotámogatásokat interaktív térképen, diagramokon és táblázatban tette közzé. A Puskás Akadémia, amelynek kuratóriumi elnöke Mészáros Lőrinc, erre közleményben reagált: megtévesztőnek és hergelésre alkalmasnak nevezte a térképet, amely szerinte manipulatív módon mutatja be a mintegy 1408 milliárd forint elosztását, és több lényeges szakmai és pénzügyi körülményt elhallgat. Az akadémia azt is részletezte, mekkora infrastruktúrát kell ebből a pénzből fenntartania.

A felcsúti létesítmények egy része állami védelmet is kaphatott volna: egy tavaly februári jogszabálytervezet szerint az Építési és Közlekedési Minisztérium műemlékké nyilvánította volna a Puskás Akadémia kollégiumát is, több más Makovecz Imre tervei alapján épült épülettel együtt.