December 13-án, az új éves menetrend életbe lépésével indul a nemzetközi személyszállítás Belgrád és Budapest között. Ezt Ljubiša Pejičić, a szerb állami vasúttársaság, a Srbijavoz megbízott igazgatója mondta a Prva Televíziónak, a nyilatkozatról pedig a vajdasági Hét Nap számolt be vasárnap. A tervek szerint mindkét irányban napi 8 vonat közlekedik: hat a két főváros között, kettő egészen Bécsig.

A vonatok többsége Szerbiában Újvidéken, Verbászon, Topolyán és Szabadkán is megáll. Kivételt csak a kora reggeli és a késő esti Sólyom-gyorsvonatok jelentenek, amelyek a szerbiai köztes állomásokon nem vesznek fel utasokat. Szegedről így Szabadkán átszállva lehet majd felülni a belgrádi vonatra.

Pejičić szerint a Budapestig szóló jegy várhatóan 35 euró körül lesz. A végleges árakról viszont még tárgyal a szerb és a magyar vasúttársaság, a bécsi vonatoknál az osztrák vasút is. A bécsi útra a Telex vasárnapi cikke a Szabad Magyar Szó nyomán 43 eurós árat közölt, jegyet egyelőre nem lehet venni.

A magyar hatóságok korábbi tájékoztatása szerint minden nemzetközi vonat megáll Kelebián, ahol a magyar és a szerb határrendészet közösen ellenőrzi az utasokat. A nap első és utolsó közvetlen járatánál a szerb hatóságok várhatóan már Belgrádban, a Prokop állomáson elvégzik az útlevél-ellenőrzést, így ezeknél a vonatoknál Kelebián csak a magyar hatóság vizsgál.

A Srbijavoz által korábban az N1 hírportálnak átadott tervezet szerint a leggyorsabb, kevés helyen megálló vonatok valamivel több mint három óra alatt érnek Belgrádból Budapestre, a köztes állomásokon is megálló járatok körülbelül három és fél óra alatt. A szerbiai szakaszon a vonatok akár 200 km/órával mehetnek, Magyarországon legfeljebb 160-nal. A pontos indulási és érkezési időpontok még nem véglegesek, a hivatalos menetrend közzétételéig változhatnak.

A bécsi összeköttetést az Avala és az Ivo Andrić nevű EuroCity adja, magyar szerelvényekkel. A Budapestig közlekedő vonatokon a Srbijavoz járművei, köztük kínai gyártású gyorsvonatok viszik az utasokat. A tervezet szerint:

• az Avala 8.44-kor indul Belgrádból, 12.14-kor ér Budapestre, 16 órakor Bécsbe;
• az Ivo Andrić 12.44-kor indul, 16.14-kor ér Budapestre, 20 órakor Bécsbe;
• visszafelé Bécsből 8 és 14 órakor indulnak a vonatok.

Pejičić szerint a szerb vasút már korábban felkészült a személyszállításra, de a magyar fél további biztonsági vizsgálatokat kért. A szerbiai szakaszon nincs szintbeli közúti átjáró, a magyarországi szakaszon viszont több mint 90 van. Az igazgató azt mondta, hogy a pótlólagos tesztek befejeződtek, és jó eredménnyel zárultak.

A magyar oldal legutóbb Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter október 8-i, csütörtöki Facebook-bejegyzésében nyilatkozott. Eszerint október második felében indulhat a belföldi személyforgalom, és ha az első hetek rendben mennek, decemberben jöhet a nemzetközi. Vitézy hozzátette, hogy utasokat csak akkor engednek a vonalra, ha minden biztonsági feltétel teljesül.

A vonal indulása évek óta csúszik. A 2014-es kínai–magyar–szerb megállapodáskor még 2017 végi átadással számoltak, a szerbiai építkezés 2017. novemberi kezdetén pedig 2023-as befejezést ígértek. Idén márciusban az építési és közlekedési minisztérium államtitkára már nem adott meg dátumot, mert az indulást az ETCS vonatbefolyásoló rendszer kifogástalan működéséhez kötötték. Augusztus 6-án Szabadkán Vitézy őszi indulásról beszélt, szintén a biztonsági vizsgálatok eredményétől függően.

Szegeden át is futhatott volna a vonal, 2021-ben egy kormányzati forrás a Telexnek arról beszélt, hogy a MÁV akkori vezetése azért lobbizott, hogy a nyomvonal Szegeden, Szabadkán és Kecskeméten keresztül vezessen, ezt azonban túl hamar lesöpörték, mert addigra megvolt a megállapodás a kínaiakkal. A 160 kilométeres magyar szakasz költségét akkor 750 milliárd forintra becsülték. A 85 százalékát kínai állami hitel fedezi, a hitelszerződést pedig tíz évre titkosították.