100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
A kormány újabb, kiemelt jelentőségű beruházásokat jelölt ki Szegeden és környékén – ez derül ki a hétfő este megjelent Magyar Közlönyből.
A döntés Szeged mellett Algyőt, Sándorfalvát és Szatymazt érinti. A tervek szerint ezekben a térségekben bővülnek az ipari területek, és az ehhez szükséges infrastrukturális fejlesztések is megvalósulhatnak. A szabályozás például lehetővé teszi magáncélú vasúti iparvágányok, különféle vasúti létesítmények és burkolt rakodóterületek építését is.
Mindez arra utal, hogy Kiskundorozsmán valóban épülhet egy átrakodó, feltehetően a BYD-gyár kiszolgálására. Ehhez a MÁV már tavaly májusban tőkeemelést kapott. A most megjelent rendelet egy 2024. novemberi szabályozás kiegészítése, amelyhez képest most több új terület is bekerült – főként olyanok, amelyek a BYD-gyár vízelvezetéséhez kapcsolódnak. Korábban például Algyő, Sándorfalva és Szatymaz még nem szerepelt a listában.
A hétfői Közlöny mintegy 80 százaléka koordinátákból áll: kijelölték az érintett ipari, közlekedési és közműterületek határait, valamint az úgynevezett anyagnyerőhelyek, zagytározók és egyéb fejlesztési területek pontos helyét.

Az anyagnyerőhelyeket és a zagytározót ideiglenesen alakítják ki. Ezek a Fehér-tó egyik, az állam által tavaly kisajátított részének, úgynevezett kazettájának mélyítéséhez kellenek. A mederkotrás során keletkező iszapot, vagyis a zagyot a dokumentumban kijelölt területeken helyezik el. Az anyagnyerőhely pedig azt a célt szolgálja, hogy a tározó átalakításához szükséges “építőanyagot” helyben kitermelhessék. A Fehér-tó ezen kazettájában tárolják majd ugyanis a BYD-gyárból érkező esővíz egy részét, amelyet később az algyői szivattyútelepen keresztül a Tiszába vezetnek.
A mostani Közlönyben megjelent módosítás célja, hogy ezek a beruházások gyorsabban és kevesebb akadállyal valósulhassanak meg. Erre jó a kiemelt státusz, ami nemcsak rövidebb ügyintézést jelent, hanem azt is, hogy bizonyos országos és helyi szabályokat nem kell alkalmazni. Ehelyett egyedi kormányrendelet határozza meg például a területek beépítettségének lehetséges mértékét, a zöldfelületek arányát, az épületek maximális magasságát és a szükséges parkolóhelyek számát.














