A Gyevifoki öntözőcsatornán 310 ezer köbméter vizet vezetett a szegedi Fehér-tó lecsapolt készletéből az Atkai-Holt-Tiszába a vízügyi igazgatóság. Az Ativizig Facebook-bejegyzése szerint a holtág vízszintje így +151 centiméterről +182 centiméterre, vagyis 31 centivel emelkedett.

A Fehér-tói halgazdaság a leengedendő víz közel felét a saját tavai között forgatja, a maradék jelentős részét pedig az Ativizig a gazdákkal és az önkormányzatokkal közösen juttatja a környező csatornákba és az elárasztott területekre. Több gazdálkodó saját mobil szivattyúival és mezőgazdasági gépeivel segít, a víz kisebb részét pedig a lehalászás ütemétől függően a Tiszába vezetik, hogy elkerüljék a károkat.

A Homokhátságon is megkezdődött a víz kivezetése: a mintegy 17 kilométeres Algyői-főcsatorna a magasabban fekvő területekre szállítja, ahonnan további elöntéseket lehet indítani, és újabb csatornákat lehet bekapcsolni a továbbításba Kiskundorozsma, Domaszék, Zákányszék és Mórahalom határában.

A bejegyzések alatt sokan örültek a hírnek, egy hozzászóló szerint a legelőjük „tavasszal már biztosan kizöldell”, mert „minden liter víznek örülünk egy ilyen aszályos nyár után”. Akadt azonban, aki szerint a termőföldje használhatatlanná válik, egy másik hozzászóló pedig a termálvízzel elárasztott csatornák, köztük a Baktói, a Tápéi, a Porgányi és a Nagyfai csatorna miatt aggódik, és azt kérdezi, elbírja-e a Tisza ennyi termálvizet.

A most szétosztott mennyiség a térség gondjaihoz képest kicsi: a Telex szerint a Duna–Tisza köze és a Nyírség vízhiánya legalább 4–6 milliárd köbméter. A Mórahalom térségébe vizet hozó, mintegy 2 milliárd forintos projektet az Energiaügyi Minisztérium még 2025-re ígérte befejezni, idén januárban azonban a közbeszerzésnek még nem volt eredménye, és egy kapavágás sem történt.