Nemrég nyolc kalapja vonult végig a New York-i divathét egyik kifutóján dr. Jeszenszky Diánának, aki Makón aljegyző, jogászdiplomáját pedig 2011-ben a Szegedi Tudományegyetemen szerezte. Az Éva magazinnak adott interjúja szerint a Flying Solo által szervezett show-n 34 ország tervezői léptek fel, kalapkészítőként pedig ő volt ott egyedül Magyarországról.

A meghívás egy váratlan e-mailben érkezett: a New York Fashion Week egyik bemutatójára kerestek tervezőket. Először maga sem hitte el, hogy tényleg az ő kalapjaira kíváncsiak. Végül mégis elküldte a jelentkezését a munkáiról készült fotókkal, és néhány héttel később megtudta, hogy beválogatták.

A felkészülésre a főállása mellett kellett időt szakítania. Négy új kalapot készített, a korábbiakkal együtt pedig közel tizenöt fejfedőt vitt Amerikába, gondosan becsomagolva, külön bőröndben.

New Yorkban a show előtti napokat egyeztetések és próbák töltötték ki, a ruhákat és a kiegészítőket pedig csak a bemutató előtti napon párosították össze. Diána kalapjai abban a blokkban szerepeltek, amelyben a kiegészítők, vagyis a kalapok, ékszerek és táskák álltak a középpontban.

A nézők között ott voltak Magyarország New York-i Főkonzulátusának és a New York-i Liszt Intézetnek a képviselői is, akiknek a show után interjút is adott. „Felejthetetlen érzés volt a csapat tagjának lenni, és a bemutató végén büszkén a kifutóra lépni” – idézte fel. A Flying Solo 2016 óta szervez kifutós bemutatókat független tervezőknek a New York-i és a párizsi divathéten.

Diána a diplomája után ügyvédjelöltként és jogi referensként dolgozott. A hivatását szerette, de mindig érezte, hogy a jog mellett valami alkotó munkára is szüksége lenne. Az ötlet 2020. október 23-án, egy munkaszüneti napi sétán jött, néhány héttel azután, hogy egy önismereti tanfolyamon meditálni kezdett. Különleges fejfedőket korábban is szívesen viselt, de addig eszébe sem jutott, hogy egyszer maga készítse el őket.

A járvány miatt várnia kellett, 2021-ben viszont beiratkozott a MOME kalapkészítő tanfolyamára, pedig akkor még varrni sem tudott. Munka után és hétvégente Szegedről járt fel Budapestre, a többit pedig kísérletezve és egy tapasztalt kalapos mestertől tanulta meg. Szívesen tanulna tovább, de itthon kevés erre a lehetősége, mert sok más országgal ellentétben hiányoznak a szakirányú képzések.

Egy kalapon akár tizenöt órát is dolgozik, és ez gyakran napokra vagy hetekre oszlik el. Természetes alapanyagokkal, például nyúlszőrrel dolgozik: az anyagot puhítja, gőzöli, keményíti, majd faformán alakítja ki a kalap végleges formáját. Ezt követi a szárítás, a szegélyezés, a kézi varrás és a díszítés. Tervrajzot nem készít. Van, hogy már az elején látja a kész darabot, máskor hetekig félreteszi az alapformát, mire kitalálja, milyen díszt kapjon.

2022-től Diane’s márkanéven, saját címkével és kalapdobozzal készülnek a darabjai. Az elsők egy szegedi prémiumüzletbe kerültek, ahol még abban az évben elkelt az első kalapja. Később esküvőkre is készített fejfedőket, és hazai meg külföldi divateseményeken is bemutatkozott.

Számára a kalapkészítés elsősorban szenvedély, nem üzlet, de így is sok pénzt, időt és energiát visz el: a különleges alapanyagok, a kézi munka és a divatbemutatókon való részvétel is komoly befektetés. Gyakran késő éjszakáig dolgozik egyedül, programokról mond le, és elmondása szerint kevesebb ideje marad a családjára és a barátaira.

A New York-i show óta újabb külföldi felkéréseket is kapott, de most nem akar mindegyikre igent mondani, mert a munkája mellett pihenésre is szüksége van. A jogot sem tervezi otthagyni: egyelőre marad az aljegyzői munka, a kalapok pedig továbbra is a szabadidejében készülnek.