
100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
Vásárhely és Vidéke, 1902. április 24. – Nemcsak csudálatos, hanem valóságosan bántó már az a nemtörődömség, melyet a városi tanács bizonyos dolgokban tanusit. A hanyagságnak, a kötelesség nem tudásnak, az indolencziának a jeleivel találkozunk közigazgatásunkban lépten nyomon. Hogy erre nézve csupán egy néhány példával hozakodjunk elő, hát felemlitjük, hogy a tanács a városunkban érezhető munkahiányon egyáltalán semmivel nem igyekszik segiteni, holott ez módjában is, kötelességében is állana. Módjában állana pedig akként, hogy minden eszközzel oda kellene hasson, mely szerint a tervbe vett városi épitkezések és munkálatok mielőbb kezdetüket vegyék. Ámde mit látunk és mit tapasztalunk?
Látjuk azt, hogy a népkerti vigadó felépitése tárgyában hozott közgyülési határozat még mindig nincsen felsőbb hatóságilag jóváhagyva, annak iratai még mindig ott hevernek elintézetlenül a minisztériumban, pedig hát a hatóságnak azon közegei, akik mostanában sürün deputáczióztak a fővárosban, ha csak egyszer megsürgették volna is az ügy elintézését, ma már az épitkezés folyamatban lehetne. Hasonlóképen vagyunk a „Szarvas” vendéglő épitésével. Azután ott van az aszfaltozás és a téglajárdák készitésének ügye. Az aszfaltozás tárgyában a márcziusi közgyülés határozatai ellen beadott felebbezéseket még ma sem terjesztette fel a tanács a minisztériumhoz, hogy azok mielőbb elintézést nyerhessenek s a további lépések megtehetők legyenek, a téglajárdák kiépittetésével pedig egyáltalán nem is gondol a tanács, holott ezeknek révén egy nagy tömege a munkásoknak jutna kenyérhez és keresethez.
Szóval a hanyagságot és az indolencziát látjuk mindenfelől a hatóság eljárásában, pedig hát elvárhatnók méltán, hogy tegyenek valamit ott, ahol tenni lehet s a város érdekeinek a szolgálata mellett gondoskodjanak a szegényebb néposztály érdekeiről is, nem alamizsnanyujtás által, hanem azzal, hogy lehetőleg tisztességes és becsületes munkát biztositanak a számára.
Ez a cikk eredetileg a Vásárhely és Vidéke című lapban jelent meg 1902. április 24-én. Napszemle rovatunkban korabeli helyi és országos lapokból válogatva mutatjuk be, miről olvashattak a szegediek harminc, száz, vagy éppen százötven évvel ezelőtt, ezen a napon. A rovat további cikkei itt olvashatók.













