Ha Attila sírját nem is, de egy avarkori temetőt és kilenc lakhelyet találtak a régészek a BYD melletti útépítés nyomvonalán. A leletek a tisztítás és rekonstrukció után kiállításon is bemutathatók.

A szegedi öthalmi lelőhelyen végzett régészeti munkák nagy része beruházásokhoz kapcsolódik, csak elenyésző részük tervezett feltárás. Az 1879-es szegedi árvíz utáni újjáépítés és az M43-as autópálya építése alkalmával is avarkori építményeket tártak fel az ásatások során. 2009-ben három lakhelyet találtak, így most már tizenkettőről tudunk, amelyek U-alakban, a földbe süllyesztve helyezkednek el, és a VI–VII. század fordulójáról származhatnak.

A Szeged.hu beszámolója szerint a sírokban fülbevalók, ruhadíszek, a házakban kemencék, a tárolókban pedig főként bor és olívaolaj tárolására alkalmas kerámiák voltak. A temető pedig az egykori szovjet laktanya melletti kiserdő alatt található, és viszonylag épségben maradt meg. 

Sóskuti Kornél, a Magyar Nemzeti Múzeum szegedi regionális irodájának a vezetője szerint a szántóföldek alatti leletek nagy része valószínűleg elpusztul a folyamatos megművelés miatt. Ezért is kezdik azzal a nagyberuházások előtti régészeti feltárásokat, hogy a talaj felső rétegét eltávolítják, hiszen alatta vannak a „kincsek”.

Még 2024 márciusában a BYD területén is végeztek ásatásokat, és nemcsak avar kori leletek bukkantak elő. Mint akkor megírtuk, a régészek az őskortól a kora újkorig több korszakból származó tárgyakat és maradványokat, köztük kerámiákat, állatcsontokat, valamint a marhák és juhok éjszakai elzárására szolgáló karámok nyomait találták meg. 

Szeged régészeti szempontból igazi aranybánya, az ipari park mellett ígéretes kutatási terület Alsóváros, Szőreg, a Dóm tér, valamint a Belvárosi-híd melletti Rondella környéke is. 

Borítóképünk a Dóm téri ásatás kapcsán készült.