„Nem látványterv-bemutatót tartunk, hanem olyan projekteket mutatunk most be, ami mögött ott van a finanszírozás is” – így vezette fel Vitézy Dávid a Baross Gábor nevével fémjelzett vasútfejlesztési tervet, amely 2035-ig is kitekint. Eddig 3550 milliárd forintot lehet felhasználni a közlekedési és beruházási miniszter szerint, aki a hazahozott uniós forrásokat is gyakran emlegette Lázár János mellett.

Szeged is szóba jött számos projekt kapcsán. Általánosságban célja Vitézyék vasútfejlesztési tervnek, hogy minden vidéki nagyvárost összekapcsoló fővonalakon 100 km/óra legyen az átlagsebesség – nem a maximális: ehhez az átlaghoz 160 és 200 km/órás pályák szükségesek a miniszter szerint. Ismét meg lettek említve az emeletes motorvonatok, amikkel az IC- flottát fejlesztenék, de ami viszonylag újdonság, hogy egyes nem villamosított főbb vonalakra akkumulátoros vonatokat vennének.

Fejlesztenék a vidéki nagyvárosok, köztük Szeged elővárosi közlekedését is hosszú távon. Ez többek között menetrendsűrítést jelentene: Vitézy szerint a cél Budapesten negyed-, a vidéki nagyvárosok körül félórás követés biztosítása. Elhangzott, hogy bár más módon, mint ahogy Lázár János elképzelte, de tervezik Szeged főpályaudvarát is hasznosítani kereskedelmileg a nyugat-európai létesítményekhez hasonlóan. „Szeretném bevonni a magántőkét, de nem kijátszani a közvagyont” – fogalmazott Vitézy.

Ma még csak Győr felé, de 2030-ra már sokfelé gyorsabb lenne a vasút az autópályánál a miniszter szerint. Ehhez egy térképet mutatott, amelyen a Szeged–Kiskunfélegyháza szakasz is már 160-as sebességű lenne, az építkezés jövőre indul. Vitézy megemlítette a szakaszos kétvágányúsítást, amivel együtt a sebesség növelésével

ritkítanák a Napfény Intercity megállóinak számát a két település között

– ma Kisteleken és Szatymazon áll meg a vonat. Ezeket a településeket új személyvonatokkal szolgálnák ki. A miniszter megemlítette, hogy az IC-k azért is állnak meg most, mert nem fér be több vonat az egyvágányú pályára. Meg lett említve a Kiskunfélegyháza–Cegléd vonalszakasz is, ahol pontszerű kapacitásbővítő beruházásokat terveznek Vitézyék.

A Szeged és Hódmezővásárhely között közlekedő tram-traint Vitézy pozitív példaként emlegette, Debrecenben is terveznek ilyet előkészíteni, ahogy Kazincbarcika–Miskolc–Tiszaújváros tengely esetében is.

A vasútfejlesztéseknél Budapest is fontos szerepet kap Vitézy szerint, mivel itt teljes kapacitáson működnek a vonalak, egyszerűen nem férnek el a szerelvények. Emiatt, és például a Nyugati pályaudvar korszerűtlen váltói és berendezései okán is sokszor késések alakulnak ki.

Elhangzott, hogy meghosszabbítják az M3-as metrót, ami az északi szakaszon Rákospalota-Újpest vasútállomásig közlekedik majd. Az európai uniós forrásból megvalósuló fejlesztésre Karácsony Gergely budapesti főpolgármester is reagált: „Történelmi nap ez a magyar közösségi közlekedés történetében!”

A bemutatott terv szerint a kohéziós forrásokból 1100 milliárd forintot, az RRF (helyreállítási és ellenállóképességi terv) forrásokból 700 milliárd forintot, EIB hitelből 400 milliárd forintot terveznek költeni, koncessziós konstrukcióban 400 milliárd forintnyi beruházást terveznek, emellett 950 milliárd forintnyi kötelezettségvállalás született az új 2028–2034 közötti uniós programozási ciklus projektjeinek indítására.